Biológus, zoológus, az állatbonctan és élettan nemzetközileg elismert kutatója, ideghisztológus, a Magyar Tudományos Akadámia tagja,  premontrei szerzetes, Kossuth-díjas tudós.

Tízgyermekes földműves családban született Tusnádon. 1913-ban érettségizett Csíkszeredában, majd belépett a jászói premontrei rendbe. (VI. Pál pápa felmentette egyházi kötelmei alól 1967-ben). Természetrajz-földrajz-szakos tanári oklevelet szerzett Budapesten, 1922-ben doktorált. 1934-től a szegedi tanárképző főiskola állattani tanszékének tanárává nevezték ki, 1939-től igazgatójává. 1940-től a szegedi tudományegyetem Állattan és Összehasonlító Anatómia Tanszékének vezetője 1967-ig, az Állattani és Biológiai Intézet ny. igazgatója 1967-től. 1960-tól a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Royal Society of Medicine (Királyi Orvosi Társaság, London) külső tagja (1958–1989), az indiai Academy of Zoology tagja (1955–1989). 1953-ban megkapta a Kossuth-díjat. A JATE díszdoktora (1982).

Az Acta Universitatis Szegediensis. Pars zoologica (1942–1944), az Annales Biologicae Universitatum Hungariae (1951–1958) és az Acta Universitatis Szegediensis. Acta Biologica szerkesztője (1955–1958). Az Acta Biologica (1952–1960), az Acta Zoologica szerkesztőbizottságának tagja (1965–1989).

Említésre méltó több mint ezeroldalas összehasonlító állatszervezettani tankönyve (1964), valamint angol nyelven megjelent monográfiája, a gerincesek szívének és véredényrendszerének mikroszkopikus vizsgálatáról (1969). Szegeden hunyt el, porai a budapesti Farkasréti temetőben nyugszanak.

• Bevezetés az állatok szervezettanába. Szeged, 1950;
• Állatélettani anatómia. Szeged, 1951;
• Összehasonlító állatszervezettan. Budapest, 1952, 1954;
• Die mikroskopische Innervation des Herzens und der Blutgefässe von Vertebraten. Monográfia. Budapest, 1964;
• The Structure of the Synapses in the Heart of the European Pond Turtle. Modern Trends in Neuromorphology. Budapest, 1965;
• Állattípusok; Budapest, 1965;
• „Életem a főiskoláért". Ábrahám Ambrus önéletrajzi írása. Írások a főiskola történetéről. Szerk. Horváthné Szélpál Mária.  Szeged, JGYTF Kiadó, 1993;
• A szálfaember. Á. A. önéletírása. Sajtó alá rend. Annus József, a szómagyarázatokat összeáll. Farkas L. Gyula. Szeged, 1993.

• „Életem a főiskoláért". Ábrahám Ambrus önéletrajzi írása. Írások a főiskola történetéről. Szerk. Horváthné Szélpál Mária. Szeged, JGYTF Kiadó, 1993;
• Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997);
• Tudósportál.
• Jánosi Csaba: 110 éve született Dr. Ábrahám Ambrus. Hargita Népe, 2003. november 20;
• Rédai Botond: Nagytusnád híres szülöttjére emlékeztek. Székelyhon.ro. 2013. november 20.

Ábrahám Ambrus emlékére a szegedi JATE emlékérmet alapított (a neurohisztológia területén elért kimagasló eredményekért, 1993-tól). Emlékét bronz dombormű őrzi Szegeden (Tóth Sándor alkotása a Szegedi Tudományegyetem Ady téri épületén, felavatták: 1993. nov. 19-én).

A budapesti Farkasréti Temetőben sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).