A jogtudományok doktora, jogtudományi szakíró, szerkesztő, egyetemi tanár. A Csíki Lapok szerkesztője volt.
Tusnádi Élthes Gyula, dr.
Középiskolai tanulmányait a csíksomlyói főgimnáziumban végezte 1902-ben, majd jogi tanulmányokat végzett.
1908-1922 között a Csíki Lapok szerkesztője volt tizenöt éven át. 1908. szeptember 16-ától a lap főmunkatársa, majd Fejér Antal mellett társszerkesztője volt, később felelős szerkesztője.
„Ez idő alatt ő volt a lap szellemi irányítója és tényleges szerkesztője. A lap minden rovatát ő állította össze" - írja Endes Miklós Csík, Gyergyó, és Kászonszék (Csíkvármegye) földjének és népének története című könyvében.
Dr. Élthes Gyula Megírta a Csíki Lapok huszonöt éves történetét, amelyet a lap 1912. decemberi jubiláris száma közölt. A világháború idején a Csíki Lapok napilap lett, ez idő alatt a napi megjelentetés nehéz feladatát vállalta.
1922. márciusában Magyarországra távozott, Budapesten egyetemi tanárként tevékenykedett, a Kihágási Tanács büntetőbírája, és kormányfőtanácsos volt. Több száz jogi szakcikk és tanulmány szerzője, nevéhez fűződik a magyar rendőri és jövedéki böntetőjog megalapozása. Jogtudományi munkái közül A rendőri büntetőjog tára I-IV. (Budapest, 1940) című munkáját említjük.
Élthes Gyula az 1930-as években skarlátos lett, ennek következtében megsüketült, abba kellett hagynia a tanítást az egyetemen, ezután jogalkotással foglalkozott és jogtudományi munkákat írt a belügyminisztérium állományában.
1942-ben a jogi szakirodalom terén és az egyetemi oktatásban végzett eredményes munkájának elismeréséül megkapja az egyetemi nyilvános rendkívüli tanári címet (a Csíki Lapok 1942. június 21-i számának tudósítása alapján).
1949-ben eltávolították a minisztériumból, majd 1951-ben kitelepítették Jászkisérre. Folyamatosan fellebbezett a kitelepítési határozat ellen, de csak 1953 tavaszán törölték el. Visszatérhetett Budapestre, de a lakását nem kapta visssza, több albérletben lakott haláláig, 1957-ig. Kívánságának megfeleleően Újtusnádon temették el.
Könyvet írt Márton Ferenc festőművész életéről és munkásságáról, Márton Ferenc élete és művei címmel Budapesten 1940-ben jelent meg. A művészt, aki iskolatársa és barátja volt, nagyvonalú mecénásként is támogatta, a kötetben a művész rajzai közt az Élthes Gyula portréját árbrázoló rajz is megtalálható.
