2017. október  24., kedd, Salamon
   
ÉLTHES Gyula
A portré Márton Ferenc rajza, lelőhelye: Tusnádi Élthes Gyula: Márton Ferenc élete és művei. Budapest, 1940;
ÉLTHES Gyula

Csíkszereda, 1885. február 4. Budapest, 1957

ÉLETRAJZ

A jogtudományok doktora, jogtudományi szakíró, szerkesztő, egyetemi tanár. A Csíki Lapok szerkesztője volt.

Tusnádi Élthes Gyula, dr.

Középiskolai tanulmányait a csíksomlyói főgimnáziumban végezte 1902-ben, majd jogi tanulmányokat végzett.

1908-1922 között a Csíki Lapok szerkesztője volt tizenöt éven át.  1908. szeptember 16-ától a lap főmunkatársa, majd Fejér Antal mellett társszerkesztője volt, később felelős szerkesztője.

„Ez idő alatt ő volt a lap szellemi irányítója és tényleges szerkesztője. A lap minden rovatát ő állította össze" - írja Endes Miklós Csík, Gyergyó, és Kászonszék (Csíkvármegye) földjének és népének története című könyvében.

Dr. Élthes Gyula Megírta a Csíki Lapok huszonöt éves történetét, amelyet a lap 1912. decemberi jubiláris száma közölt. A világháború idején a Csíki Lapok napilap lett, ez idő alatt a napi megjelentetés nehéz feladatát vállalta.
1922. márciusában Magyarországra távozott, Budapesten egyetemi tanárként tevékenykedett, a Kihágási Tanács büntetőbírája, és kormányfőtanácsos volt. Több száz jogi szakcikk és tanulmány szerzője, nevéhez fűződik a magyar rendőri és jövedéki böntetőjog megalapozása. Jogtudományi munkái közül A rendőri büntetőjog tára I-IV. (Budapest, 1940) című munkáját említjük.

Élthes Gyula az 1930-as években skarlátos lett, ennek következtében megsüketült, abba kellett hagynia a tanítást az egyetemen, ezután jogalkotással foglalkozott és jogtudományi munkákat írt a belügyminisztérium állományában.

1942-ben a jogi szakirodalom terén és az egyetemi oktatásban végzett eredményes munkájának elismeréséül megkapja az egyetemi nyilvános rendkívüli tanári címet (a Csíki Lapok 1942. június 21-i számának tudósítása alapján).

1949-ben eltávolították a minisztériumból, majd 1951-ben kitelepítették Jászkisérre. Folyamatosan fellebbezett a kitelepítési határozat ellen, de csak 1953 tavaszán törölték el. Visszatérhetett Budapestre, de a lakását nem kapta visssza, több albérletben lakott haláláig, 1957-ig. Kívánságának megfeleleően Újtusnádon temették el.

Könyvet írt Márton Ferenc festőművész életéről és munkásságáról, Márton Ferenc élete és művei címmel Budapesten 1940-ben jelent meg. A művészt, aki iskolatársa és barátja volt, nagyvonalú mecénásként is támogatta, a kötetben a művész rajzai közt az Élthes Gyula portréját árbrázoló rajz is megtalálható.

MŰVEI

  • Márton Ferenc élete és művei. Budapest, 1940;
  • A rendőri büntetőjog tára I-IV. Budapest, 1940.

A Csíki Lapokban megjelent írás:

IRODALOM ÉS FORRÁSOK

  • Endes Miklós: Csík-, Gyergó-, Kászon-székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994; Csíkszereda, Csíkszereda kiadóhivatal, 2013.
  • Gidó Csaba: A csíki lapok kisebbségben (1918-1944). In: Örökségünk : Történelem. Népélet. Néphagyomány. A folyóirat online változata
  • Gidó Csaba: A csíki sajtó rövid története. In: Csíki olvasókönyv. Szerk.: Hermann Gusztáv Mihály, Buzogány Árpád. Csíkszereda, Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, Hargita Kiadóhivatal, 2009.

FOTÓ

Élthes Gyula portré. Csíki Lapok, 1942. június 21

EMLÉKEZETE, UTÓÉLETE

Élthes Gyula 1949 utáni éveiről, valamint születési és elhalálozási dátumáról Erőss Vilmos, csíkszeredai helytörténész szolgáltatott adatokat, Sütő-Nagy István (Magyarország) írásbeli közlése alapján.