2017. szeptember  21., csütörtök, Máté
   
BOROS Domokos Fortunát, P.
BOROS Domokos Fortunát, P.

Zetelaka, 1895. június. 3. Capul Midia, 1953. március. 16.

ÉLETRAJZ

P. Boros Fortunát OFM

Ferenc-rendi szerzetes, tartományfőnök, történész, az erdélyi ferencesek történetének kutatója.

A teológiát Vajdahunyadon végezte, 1918-ban szentelték pappá, de már hét évvel előbb, tizanhat évesen belépett a ferencesek rendjébe. Kolozsvári hitszónok volt 1919-ben.

A történelem–földrajz szakot a kolozsvári egyetemen kezdte, a szegedi egyetemen szerzett történettudományi doktorátust 1923-ban.

Székelyudvarhelyen a noviciátus prefektusa lett, majd ismét Kolozsvár következett, 1932-ben Trefán Leonárdtól átvette a ferenc-rendiek Szent Bonaventúra nyomdájának a és könyvkötészetének vezetését. Szerkesztette a Hírnök és a Katolikus Világ című folyóiratokat. Kolozsvári munkásságának elkezdésekor már két éve az Erdélyi Katolikus Akadémia tagja volt. Boros Fortunát mintegy háromszáz tanulmányt jelentetett meg a Szent Ferenc Hírnöke, a Katolikus Világ című folyóiratokban és Katolikus Naptárban.

Feldolgozta a csíksomlyói kegyszobor történetét, az erdélyi katolicizmus múltját és jelenét, Assisi Szent Ferenc életét, az erdélyi Ferenc-rendiek történetét, a székelyudvarhelyi ferences kolostortemplom kétszáz évét, vitairatot adott ki a szektákról, Bíró Vencellel közös kiadványában számba vette Erdély katolikus nagyjait.

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 1929-ben ötvenéves jubileumára kiadott Emlékkönyvbe a múzeum igazgatója, Csutak Vilmos igazgató Boros Fortunátot kérte fel a ferencesek székelyföldi jelenlétének, hitbuzgalmi és műveltségterjesztő tevékenységének bemutatására.

1942-ben az Erdélyi Ferences Rendtartomány főnöke, 1944-ben Magyarországra ment a szovjet bevonulás elől, az elmenekült rendtagokat Amerikába irányította, 1945-ben tért vissza Erdélybe.

1948-ban Boros Fortunát brassói házfőnök lett. Állandóan zaklatták, megfigyelték, próbálták elszigetelni. Végül, 1951. augusztus 20-án letartóztatták, munkaszolgálatra ítélték, a Duna-Fekete tenger csatorna építőtelepén embertelen körülmények között töltötte életének utolsó éveit. Súlyos cukorbeteg volt, napi gyógyszerekre lett volna szüksége. A kora tavaszi mostoha időjárás, amely Dobrudzsában mindig kitombolja magát, megbetegítette. Halálának oka, a cinikus, felháborító bejegyzés szerint: "mint gyengélkedőt, lapáttal agyonverték".

Síremléke a zetelaki temetőben áll.

MŰVEI

Fontosabb munkái:
  • A csíksomlyói 32 confrater. Kolozsvár, 1923.
  • A csíksomlyói kegyszobor története. Kolozsvár, 1924. (A Kat. Világ kv-ei 4.)
  • Fajunk veszedelme. Kolozsvár, 1925. (A Kat. Világ kv-ei 8.)
  • Az Erdélyi katolicizmus múltja és jelene. Társszerző. Dicsőszentmárton, 1925.
  • Assziszi Szt Ferenc élete. Kolozsvár, 1927. (A Kat. Világ kv-ei 16.)
  • Az erdélyi ferencrendiek története. Kolozsvár, 1927.
  • Mi az igazság? Szektákról. Kolozsvár, 1927.
  • A kereszt zsoldjában. Kolozsvár, 1928.
  • Ferencrendiek a Székelyföldön. Sepsiszentgyörgy, 1929. (Székely Nemzeti Múzeum Emlékkönyve, különlenyomat)
  • Az első erdélyi törvénykvöny és a katolicizmus. Kolozsvár, 1930. (Az Erdélyi Katolikus Akadémia felolvasásai I.3.)
  • Die heilige Elisabeth in der ungarischen Geschichte. Münster, 1931.
  • Én Uram, én Istenem. Imakönyv. férfiak részére. Kolozsvár, 1934.
  • Mária, légy anyám! Imakönyv nők részére. Szerk. Kolozsvár, 1936.
  • Jöjjetek hozzám! Imakönyv gyermekeknek. Kolozsvár, 1937.
  • Az építő múlt. Kolozsvár, 1938.
  • Szentföldi utam. Kolozsvár, 1940.
  • Erdélyi katolikus nagyok. Szerk. Bíró Vencellel. Kolozsvár, 1941.
  • Csíksomlyó, a kegyhely. Kolozsvár, 1943.
  • Kolozsvár kincse. Kolozsvár, 1944.
  • Trefán Leonárd. Kolozsvár, 1945.
  • Elek atya. Kolozsvár, 1946.
  • Elek atya arca. Kolozsvár, 1947.
  • Schematismus prov. S. Stephani Regis OFM in Transylvania. Kolozsvár, 1946. Uo., 1947.
  • Csiszér atya, az apostol és a Harmadik-rend. Kolozsvár, 1947.
  • Elek atya Mária-tisztelete. Kolozsvár, 1948.
IRODALOM ÉS FORRÁSOK

EMLÉKEZETE, UTÓÉLETE

Az 1989-es változások után a zetelaki középiskolát Boros Fortunátról nevezték el. A központi épület előtt a mellszobra Bara Barna szobrászművész alkotása.