2020. szeptember  20., vasárnap, Friderika
   
BOROS Domokos Fortunát, P.
BOROS Domokos Fortunát, P.

Zetelaka, 1895. június. 3. Capul Midia, 1953. március. 16.

ÉLETRAJZ

P. Boros Fortunát OFM

Ferenc-rendi szerzetes, tartományfőnök, történész, az erdélyi ferencesek történetének kutatója.

A teológiát Vajdahunyadon végezte, 1918-ban szentelték pappá, de már hét évvel előbb, tizanhat évesen belépett a ferencesek rendjébe. Kolozsvári hitszónok volt 1919-ben.

A történelem–földrajz szakot a kolozsvári egyetemen kezdte, a szegedi egyetemen szerzett történettudományi doktorátust 1923-ban.

Székelyudvarhelyen a noviciátus prefektusa lett, majd ismét Kolozsvár következett, 1932-ben Trefán Leonárdtól átvette a ferenc-rendiek Szent Bonaventúra nyomdájának a és könyvkötészetének vezetését. Szerkesztette a Hírnök és a Katolikus Világ című folyóiratokat. Kolozsvári munkásságának elkezdésekor már két éve az Erdélyi Katolikus Akadémia tagja volt. Boros Fortunát mintegy háromszáz tanulmányt jelentetett meg a Szent Ferenc Hírnöke, a Katolikus Világ című folyóiratokban és Katolikus Naptárban.

Feldolgozta a csíksomlyói kegyszobor történetét, az erdélyi katolicizmus múltját és jelenét, Assisi Szent Ferenc életét, az erdélyi Ferenc-rendiek történetét, a székelyudvarhelyi ferences kolostortemplom kétszáz évét, vitairatot adott ki a szektákról, Bíró Vencellel közös kiadványában számba vette Erdély katolikus nagyjait.

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 1929-ben ötvenéves jubileumára kiadott Emlékkönyvbe a múzeum igazgatója, Csutak Vilmos igazgató Boros Fortunátot kérte fel a ferencesek székelyföldi jelenlétének, hitbuzgalmi és műveltségterjesztő tevékenységének bemutatására.

1942-ben az Erdélyi Ferences Rendtartomány főnöke, 1944-ben Magyarországra ment a szovjet bevonulás elől, az elmenekült rendtagokat Amerikába irányította, 1945-ben tért vissza Erdélybe.

1948-ban Boros Fortunát brassói házfőnök lett. Állandóan zaklatták, megfigyelték, próbálták elszigetelni. Végül, 1951. augusztus 20-án letartóztatták, munkaszolgálatra ítélték, a Duna-Fekete tenger csatorna építőtelepén embertelen körülmények között töltötte életének utolsó éveit. Súlyos cukorbeteg volt, napi gyógyszerekre lett volna szüksége. A kora tavaszi mostoha időjárás, amely Dobrudzsában mindig kitombolja magát, megbetegítette. Halálának okáról csak feltételezések vannak. Egyes források szerint az őrök ölték meg, de olyan feltételezés is van, hogy tüdőgyulladást kapott, és teljes legyengülésben hunyt el, a Mgyar Katolikus Lexikon bejegyzése szerint: "mint gyengélkedőt, lapáttal agyonverték".

Ismeretlen tömegsírban nyugszik, síremléke a zetelaki temetőben áll.

MŰVEI

Fontosabb munkái:
  • A csíksomlyói 32 confrater. Kolozsvár, 1923.
  • A csíksomlyói kegyszobor története. Kolozsvár, 1924. (A Kat. Világ kv-ei 4.)
  • Fajunk veszedelme. Kolozsvár, 1925. (A Kat. Világ kv-ei 8.)
  • Az Erdélyi katolicizmus múltja és jelene. Társszerző. Dicsőszentmárton, 1925.
  • Assziszi Szt Ferenc élete. Kolozsvár, 1927. (A Kat. Világ kv-ei 16.)
  • Az erdélyi ferencrendiek története. Kolozsvár, 1927.
  • Mi az igazság? Szektákról. Kolozsvár, 1927.
  • A kereszt zsoldjában. Kolozsvár, 1928.
  • Ferencrendiek a Székelyföldön. Sepsiszentgyörgy, 1929. (Székely Nemzeti Múzeum Emlékkönyve, különlenyomat)
  • Az első erdélyi törvénykvöny és a katolicizmus. Kolozsvár, 1930. (Az Erdélyi Katolikus Akadémia felolvasásai I.3.)
  • Die heilige Elisabeth in der ungarischen Geschichte. Münster, 1931.
  • Én Uram, én Istenem. Imakönyv. férfiak részére. Kolozsvár, 1934.
  • Mária, légy anyám! Imakönyv nők részére. Szerk. Kolozsvár, 1936.
  • Jöjjetek hozzám! Imakönyv gyermekeknek. Kolozsvár, 1937.
  • Az építő múlt. Kolozsvár, 1938.
  • Szentföldi utam. Kolozsvár, 1940.
  • Erdélyi katolikus nagyok. Szerk. Bíró Vencellel. Kolozsvár, 1941.
  • Csíksomlyó, a kegyhely. Kolozsvár, 1943.
  • Kolozsvár kincse. Kolozsvár, 1944.
  • Trefán Leonárd. Kolozsvár, 1945.
  • Elek atya. Kolozsvár, 1946.
  • Elek atya arca. Kolozsvár, 1947.
  • Schematismus prov. S. Stephani Regis OFM in Transylvania. Kolozsvár, 1946. Uo., 1947.
  • Csiszér atya, az apostol és a Harmadik-rend. Kolozsvár, 1947.
  • Elek atya Mária-tisztelete. Kolozsvár, 1948.
IRODALOM ÉS FORRÁSOK

EMLÉKEZETE, UTÓÉLETE

A rendszerváltás után, 1994-ben a zetelaki középiskolát Boros Fortunátról nevezték el. A központi épület előtt álló mellszobra Bara Barna szobrászművész alkotása, amelyet 1994-ben avattak fel.