2024. március  29., péntek, Auguszta
   
SBÂRCEA George
SBÂRCEA George

Maroshévíz, 1914. március 23. – Bukarest, 2005. július 27.

ÉLETRAJZ

Zongorista, zeneszerző, muzikológus, zenetörténész, újságíró, író, műfordító, diplomata.

Zeneszerzői művészneve: Claude Romano.

Elemi iskoláit Maroshévizen, majd Szászrégenben végezte. Az 1930-as évektől Kolozsváron élt, a Gheorghe Dima Zeneművészeti Konzervatórium hallgatója volt, jogi tanulmányokat is folytatott. Magyarul anyanyelvi szinten beszélt, írt és olvasott, és további öt nyelven beszélt kitűnően. Közeli baráti és munkatársi viszonyban volt a 20. századi román és európai kultúra számos kiemelkedő személyiségével. A dalai láma meghívására két évet töltött Tibetben. A harmincas évek végén a bukaresti Alhambra Színház zeneszerzője lett. 1940 és 1946 között magas rangú román diplomáciai megbízatásai voltak. 1946-ban a román hatóságok háborús bűnösként ítélték el, nyolc évet töltött börtönben, 1956-ban szabadult. 1956-tól kezdődően minden évben Maroshévízen töltötte a nyarat. A Román Írószövetség vezetőségi tagja, a Román Televízió főszerkesztő-helyettese, a kolozsvári Tribuna című irodalmi folyóirat vezetőségi tagja volt. Sírja a román nemzet nagyjainak a hamvait őrző, bukaresti Bellu dísztemetőben található.

Pályája során zenetörténeti és irodalomtörténeti munkákat is közölt, jelentős műfordítói tevékenysége is. Többek között George Enescu életéről és munkásságáról jelent meg monográfiája (Bukarest, 1982). Tanulmányait számos folyóirat közölte. Maroshévízi néprajzi tárgyú tanulmánya: „Obiceiuri, cântece şi jocuri magice din comuna Topliţa". Magyar nyelven megjelent kötetei: Befejezetlen emlékirat. Magyar írókról és művészekről (Bukarest, 1971); Szép város Kolozsvár (Bukarest, 1980); A bécsi keringő meséje (Bukarest, 1983). Számos nagy sikerű román könnyűzenei dal szerzője.

1968-ban Charles de Gaulle elnök a francia Becsületrenddel tüntette ki, 1942-ben a finn Oroszlán-renddel tüntették ki

MŰVEI

Zenei művei

  • A Dónáth úti orgonák ... Tamás Gábor előadásában. Dalszöveg : Imrédy Géza
  • Ionel, Ionelule ... (Yonel), 1937. A dal kottáját és szövegét az Eddie Barclay zenei könyvkiadó jelentette meg Buenos Aires-ben, Münchenben és Párizsban. A későbbiekben a dalt az Egyesült Államokban rádiós és televíziós reklámok használták föl. Tudor Gheorghe korhű előadásában (románul)
  • Un tango de adio (románul)
  • Dar-ar naiba-n tine, dragoste (románul)
  • Inimioară, inimioară (románul)

Zenetörténeti és irodalmi, művelődéstörténeti művei

  • Rossini sau triumful operei bufe. Editura Muzicală a Uniunii Compozitorilor din R. P. R., Bukarest, 1960. (románul)
  • Darclée. Editura Muzicală, Bukarest, 1961. (románul)
  • Johann Strauss şi imperiul sferic al valsului. Editura Muzicală a Uniunii Compozitorilor, Bukarest, 1963.
  • Jean Sibelius, Viaţa şi opera. Editura Muzicală, Bukarest, 1965. (románul)
  • Dimitrie Popovici-Bayreuth Cîntăreţul pribeag. 1860-1927. Editura Muzicală a Uniunii Compozitorilor din R. P. R., Bukarest, 1965.[3] (románul)
  • Ciocârlia fără moarte : Grigoraş Dinicu şi Bucureştiul lăutarilor de altădată. Bukarest, 1970. (románul)
  • Befejezetlen emlékirat. Magyar írókról és művészekről. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1971.
  • Oraşele muzicii. Editura Muzicală, Bukarest, I. kötet, 1971. II. kötet, 1972.
  • Muza veselă. Editura Muzicală, Bukarest, 1972. (románul)
  • Când Dunărea era albastră (Povestea visului vienez şi a familiei Strauss). Editura Muzicală (Zenei) kk., Bukarest, 1974. (románul)
  • Jazzul, o poveste cu negri. Editura Muzicală, 1974. (románul)
  • Muza cu şi fără haz. Editura Muzicală, 1975. (románul)
  • Ceasurile de zi şi de noapte ale Austriei. Editura Sport-Turism, Bukarest, 1976. (románul)
  • O stradă cu cîntec sau povestea musicalului. Editura Muzicală, Bukarest, 1979. (románul)
  • Fabuloasa aventură a Cavaleriei rusticane. Editura Muzicală, Bukarest, 1978.[3] (románul)
  • Szép város Kolozsvár. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980.
  • Elvis. Zenei kk., Bukarest, 1982.[4] (oroszul)
  • Povestea vieţii lui George Enescu. Ion Creangă kk., Bukarest, 1982. (románul)
  • A bécsi keringő meséje. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1983.
  • Întîlniri cu muzicien ai secolului XX. Editura Muzicală, Bukarest, 1984.[5] (románul)
  • Opereta şi lunga ei poveste, Editura Muzicală, Bukarest, 1985. (románul)
  • Cafeneaua cu poeţi şi amintiri. Dacia, Bukarest, 1989. (románul)
  • Viaţa şi cântecele lui Gica Petrescu (Că doar n-o să trăiesc cât e lumea...) . Viitorul românesc kk., Bukarest, 1993. (románul)

Magyar nyelvű művei, közleményei

  • Befejezetlen emlékirat. Magyar írókról és művészekről, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1971.
  • Szindbádról Budán Krúdy Zsuzsával. In : A Hét, Bukarest, 1972. nov. 24.[6]
  • Szép város Kolozsvár. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980.
  • A bécsi keringő meséje. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1983.
IRODALOM ÉS FORRÁSOK

  • Czirják Károly: Maroshéviz jeles szülöttjei, Csikszereda, 2007.

Online elérhető források

Film, videó:

Fénytörés. George Sbârcea és a magyarok. 12. rész. RTV Magyaradás, 2023. április. RTV Magyaradás, 2023. április. You Tube

Fénytörés. George Sbârcea és a magyarok. 2. rész. RTV Magyaradás, 2023. április. RTV Magyaradás, 2023. április. You Tube

EMLÉKEZETE, UTÓÉLETE

Maroshévíz neves szülöttjének nevét viseli a város könyvtára.

Író ,