2020. augusztus  11., kedd, Zsuzsanna
   
KOLUMBÁN Lajos
KOLUMBÁN Lajos

Olasztelelek, 1875. december 18. – Budapest, 1958. március 14.

ÉLETRAJZ

Etnográfus, középiskolai tanár, királyi tanfelügyelő, miniszteri biztos, tanügyi főtanácsos.

Az erdővidéki Olaszteleken született a több jeles embert adó Kolumbán családból. Már gyermekként felkeltették érdeklődését a népszokások és népdalok.

Tanulmányait a Székelyudvarhelyi Református Kollégiumban, majd a nagyenyedi Bethlen-főiskola tanítóképző intézetében végezte, 1897-ben szerzett oklevelet.

Tanítóként Hétfaluba került, a hagyományokat őrző csángók közé. Minden idejét e népcsoport etnográfiai tanulmányozására fordította. Hányatott pedagógusi pályája volt. 1901-1902-ben Liptószentmiklóson,1902–1909 között pedig Késmárkon volt polgári iskolai tanár. Ezt követően segédtanfelügyelő volt Budapesten, majd Udvarhely és több más vármegye tanfelügyelője és tankerületi igazgatója volt az első világháború végéig.

1930-ban mintegy száz borsodi és hevesi községben gazdag néprajzi anyagot tartalmazó helyismereti monográfiát készíttetett pedagógusokkal. Az első bécsi döntést követően a felvidéki oktatás újraszervezését végezte miniszteri biztosként. Hosszas tanügyi tevékenységéért megkapta a tanügyi főtanácsos címet. 1944-ben Budapestre távozott.

1958. március 14-én hunyt el, a farkasréti temetőben pihen.

Pályája kezdetén éveket töltött Hétfaluban, tanulmányozta a barcasági csángók életét. Legjelentősebb néprajzi munkái: A hétfalusi csángók a múltban és a jelenben (Brassó, 1903), Barcaság és népe (Budapest, 1906). Ezekben rendszerezte az előző kutatások eredményeit és tisztázta a csángók eredetét, társadalmi helyüket. Írásaiban megtaláljuk a csángó szoba berendezésének, a jellegzetes népi szokások (kiöltözés, guzsalyos, lakodalom, temetés stb.) leírását. Jellemezte a régi népi játékokat, a gergelyezést, a szerinte szász eredetű kakaslövést és boricát.

Említésre méltó népdalgyűjtő munkássága is. Népmesegyűjteményét Benedek Elek is felhasználta.

MŰVEI

Főbb művei:

  • A hétfalusi csángók a múltban és jelenben. Brassó, 1903.
  • A Barcaság és népe. Budapest, 1906.

Ifjúsági könyvei az Utazások Nagymagyarországon sorozatban jelentek meg:

  • A Magas Tátra hazájában. 1909.
  • Utazás a Vág völgyében (é. n.),
  • A Délvidéken és az Aldunán. 1911.
IRODALOM ÉS FORRÁSOK

EMLÉKEZETE, UTÓÉLETE

Kolumbán Lajos születésének 130. évfordulóján, 2005-ben szülőháza helyén és az olaszteleki reformártus templom cintermének falán  emléktáblát állítottak tiszteletére. A bronzplakettet Kába Zoltán csíkjenőfalvi szobrászművész mintázta, az öntést Sánta Csaba szovátai szobrászművész végezte.