Római katolikus plébános, apostoli protonotárius, a csíksomlyói iskola bentlakásának megalapítója.

A kászoni plébánián fellelhető adatok szerint dr. Lukács Mihály Kászonfelsőfaluban született 1678. július 25-én, szülei Lukács Gergely és Veress Anna. András Ignác helytörténész kutatásai szerint több helyen Kászonújfalut nevezik meg szülőfalujának. (* Születési és elhalálozási adatainak forrása: András Ignác: Dr. Lukács Mihály a csíki székely bentlakásos iskolarendszer megalapítója. In: András Ignác: Temetőjük a nagyvilág. Kászonfeltíz rendhagyó útikönyve. Kolozsvár, Verbum, 2009. p. 52-58.)

1683-ban kezdte tanulmányait szülőfalujában, majd Kászonújfaluban folytatta.1691-től Csíksomlyón, a ferencesek iskolájában tanult, majd Kolozsváron folytatta tanulmányait. 1698-99 között a csíksomlyói gimnáziumban a syntaxis és grammatika tanára volt.
1701-ben a filozófia megisztere lett. Teológiai tanulmányait a Szent Adalbert szemináriumban végezte, Bécsben doktorált. 1703-ban szentelték pappá, a csíksomlyói gimnáziumba kapta kinevezését.1705-1709 között Csíkszentmártonban káplán volt, 1709-1716 között plébános.
1717-ben helyezték Csíkkozmásra, Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főesperese volt 1717-1726 között, innen kormányozta Erdély katolikus plébániáit mint püspöki vikárius, az apostoli protonotáriusi címet is megkapta. Mint csíkkozmási plébános az egyházközség Domus historiájában feljegyezte az 1719-es pestisjárvány áldozatainak szomorú statisztikáját, amelyet a templomot bekerítő falon elhelyezett táblán is megörökített.
1725. november 21-én kelt végrendeletében összes vagyona örökösévé a csíksomlyói gimnázium általa alpított szemináriumát tette. Ezzel anyagi feltételeket teremtett az iskola bentlakásának meglapításához.
Élete vége felé a csíksomlyói kolostorban élt, András Ignác adatai szerint kászoni szülőházánál halt meg 1730. január 17-én. Ma a kászonfeltízi templomban, a kórus alatt talátható Lukács Mihály kőszarkofágja, amelynek köriratán a neve olvasható.
Lukács Mihály Csíkkozmáson írta történelmi feljegyzéseit, melyek kéziratban maradtak fenn, a Csíki Székely Múzeum könyvtárában őrzött 1726-os keltezésű Album Michaelis Lukács című kézirata két példányban készült.
Feljegyezte korának fontosabb eseményeit, többek között a nagy 1719-es pestisjárványról is készített feljegyzéseket, ugyanakkor az ő leírásaban maradtak fenn adatok a somlyói iskolában tanuló diákok létszámáról is.

• András Ignác: Dr. Lukács Mihály a csíki székely bentlakásos iskolarendszer megalapítója. In: András Ignác: Temetőjük a nagyvilág. Kászonfeltíz rendhagyó útikönyve. Kolozsvár, Verbum, 2009. p. 52-58.
• Antal Imre: Tisztesség adassék. Csíkszereda, Pallas-Akadémia, 1994., p. 126
• Csíkkozmási Balázs András Sándor: Kozmás község monográfiája. Csíkszereda, é. n. p. 48-49.