2021. január  17., vasárnap, Antal
   
SZŐCS János
Nagy Gyöngyvér fotója
SZŐCS János

Gyimesbükk, 1936. december 27. Csíkszereda, 2020. augusztus 16.

ÉLETRAJZ

Tanár, történész, helytörténetíró, muzeológus, muzeumigazgató.

Elkötelezett kutatója volt Csík múltjának és a gyimesi csángók történetének. Számos adatot, dokumentumot kutatott fel és tett közzé a moldvai és gyimesei csángókról, Csík tepüléseinek múltjáról, főként a 17. századi tatárbetörések korából, továbbá a csíkszéki elemi oktatás múltjáról, a székelyföldi társadalmi mozgalmak és az etnikai kapcsolatok történetéről.

1936. december 27-én született Gyimesbükkön, viszont az anyakönyvben 1937. január 2. szerepel születési dátumként (saját közlése alapján, forrás: Létai Tibor: A Gyimesek históriájának tudója. Székelyhon 2012.február 8.).

Elemi iskoláit Bálványospatakon és Gyimesbükkön járta, a középiskolát pedig Csíkszeredában végezte el 1956-ban. Felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Bolyai Egyetemen kezdte el, és a Babeş–Bolyain szerzett történelemtanári oklevelet 1962-ben.
Egy évet Csíkmadarason tanított, ahonnan visszament Gyimesbe, a hidegségi iskolánál volt tanár és igazgató három évig, majd a gyimesközéploki általános iskola tanára volt 1968-ig.
1968-tól egy éven keresztül megyei tanfelügyelőként tevékenykedett. Ezt követően újból Gyimesközéplokon tanított 1975-ig.
1975-1980 között Csíkszeredában a Hargita megyei múzeumban dolgozott muzeológusként, 1980-1985 között múzeumigazgatóként.

1985-ben áthelyezték a Hargita megyei könyvtárhoz. Áthelyezésének okait az említett, 2012-ben készült interjúban elevenítette fel: múzeumigazgatóként megbízást kapott, hogy állítson össze egy Románia történelméről szóló, úgynevezett megyei alapkiállítást, a bukaresti Nemzeti Múzeumban található kiállítás mintájára. Az általa készített kiállítástervben a székelyföldi magyarság és a csángók történetére helyezte a hangsúlyt, ami nem felelt meg a központi elvárásoknak. Áthelyezéséhez hozzájárult a csíkszentgyörgyi Márton Ferenc festőművész alkotásaiból 1984 decemberében létrehozott múzumi tárlat is. Az akkori hatalom szemében nemkívánatos személynek számított a festőművész.
A megyei könyvtár munkatársaként a falusi könyvtárakért felelt, csak 1990-ben, a rendszerváltozás után térhetett vissza a múzeumhoz. Múzeumi kutatómunkájának eredményeként jöttek létre Az utolsó Csíki tatárbetörés 300. évfordulója és Az 1848-49-es szabadságharc csíki dokumentumai című kiállítások (1998).
A Csíki Székely Múzeum muzeológusaként 1997-ben nyugdíjazták. Nyugdíjasként is hosszú ideig aktív volt, a 2010-es évek elején még rendszeresen bejárt a múzeumba, folytatva helytörténeti kutatómunkáját.

Szőcs János történészként, muzeológusként főleg a csángóság és a csíki székelység történetét kutatta elkötelezetten, évtizedek hosszú során át látogatta a levéltárakat. A diktatúra idején az 1980-as években kétszer is eltiltották a csíkszeredai megyei levéltár anyakönyveinek kutatásától, 1990-ben kezdhette el újra a levéltári kutatást. Járt a kolozsvári, budapesti levéltárakban is, valamint a budapesti Széchényi-könyvtárban is kutatott, ahol megtalálta Zöld Péter egyik, 1783-ban nyomtatásban (a Magyar Könyv-Ház kiadásában) megjelent levelét.

Folyóiratokban, szaklapokban illetve újságok hasábjain közel 200 helytörténeti írása és mintegy félszáz szaktanulmánya jelent meg. Első írását a csíkszeredai Hargita napilap közölte 1972-ben, az Acta Hargitensia, Művelődés, Honismeret, Acta [Siculica], Székelyföld, folyóiratokban közölte cikkeit, tanulmányait. 1990-1993 között a Hargita Népe napilap Faluról falura című sorozatában 28 csíki településről közölt cikket. Továbbá gyűjteményes kötetekben is megjelentek tanulmányai: A Székely Nemzeti Múzeum és a Csíki Székely Múzeum Évkönyvei (1997, 1998, 1999, 2002, 2005, 2006, 2007–2009), a Székely Útkereső Antológia (Székelyudvarhely 1994), a Csángók (u.o. 1998), Az EME és a Csíki Székely Múzeum közös rendezésében tartott vándorgyűlés előadás-gyűjteménye (Csíkszereda, 1999), A többség kisebbsége. Tanulmányok a székelyföldi románság történetéből (Csíkszereda, 1999). Csíki Olvasókönyv (Csíkszereda, 2009).

Cikkei, tanulmányai a csíki székelység és a csángók történetének kutatásához kapcsolódnak, széles tárgykört fogva át: a székely önkormányzat (Csíkszereda mezőváros az 1602–1850 közötti időben. 1999; Három csíki falutörvény. 2004), a csángó sors (A moldvai csángó magyarokról. 1991–1992; „Mi, Bákó vármegyebéli magyarok!” 1994), a székelyföldi társadalmi mozgalmak (Adatok a gyimesvölgyi parasztmozgalmak történetéhez. 1980; Az első csíki újság, a Hadilap 1849. 2006), a csíki egészségügy története (Gergelyffi András, a méltatlanul elfelejtett csíki orvos-vegyész 1760–1816. 2002), az etnikai kapcsolatok (A románok megtelepedése, román falvak kialakulása Csík-, Gyergyó-, Kászonszékben. 1999), az oktatástörténet (A csíksomlyói gimnázium kisiskolája, elemi tagozata. 1668–1846. 2005; Elemi oktatás Csíkszékben. 1571–1800.I–II. Rész, 2007–2009) A csíki história határkövei (a kezdetektől 1848-ig) című 2009-ben megjelent tanulmányában Csíknak, mint történelmi tájegységnek a történetét foglalta össze.

2002-ben jelent meg könyve Zöld Péter életéről és munkásságáról Pater Zöld címmel, a Hargita Kiadóhivatal által gondozott Biblioteheca Moldaviensis című sorozatban. Múzeumi munkájának része volt a csíkszeredai Mikó-vár történetének kutatása, 2005-ben a Csíki Székely Múzeum kiadásában jelent meg a Mikó-vár története című monográfiája.

Évtizedeken át foglalkoztatta a csángó-kutatás témája, főleg a gyimesi települések kialakulásról és történetéről, az ottani csángó lakosság származásáról, gyűjtött és tárt fel jelentős ismeretanyagot. A 2010-es években is dolgozott a gyimesi csángók történetéről szóló könyvön, munkája azonban haláláig kéziratban maradt. 2012-ig még előadásokat is tartott, a gyimesi csángók történetének kutatása terén elért eredményeit mutatta be az érdeklődőknek.

2004. június 10-én, a Csíki Székely Múzeumban szervezett ünnepségen Szőcs János muzeológusként, történész-kutatóként végzett munkájának elismeréseként Csíkszereda Város Pro Urbe-díját vehette át. Laudációjában Gergely András történész kiemelte: Írásait a tárgyilagosság, korhűség és a tudományosság mércéje jellemzi. Nem más ellen, magunkért bizonyít. Kedvenc személyisége Zöld Péter, a legendás pap, mely az ismeretlen rengetegen át is utat mutatott az önkény elől menekülőknek.”

A történetírásban az igazságkeresés a legfőbb kritérium – vallotta történészként Szőcs János, aki mindig önzetlenül segített a hozzá fordulóknak, számos helytörténeti monográfia, tanulmány, cikk megszületéséhez járult hozzá adatokkal, információkkal, szakmai tanácsaival, gyakran korrigálva az esetleges tévedéseket.

Utolsó éveiben egészsége megromlott, visszavonultan élt Csíkszeredában. A csángók és a csíki székelyek múltjának fáradhatatlan kutatója 2020. augusztus 16-án hunyt el, augusztus 20-án helyezték örök nyugalomra a csíkszeredai Kalász negyedi temetőben.

MŰVEI

Önálló kiadványok:

  • Hiétszer árvább. A moldvai csángómagyarokról. [Társszerző és szerk.: Kozma Mária. Csíkszereda, 1990.] (Útravaló 2). 14. o.
  • Az utolsó csíki tatárdúlás 300 éves emlékezete. [A Csíki Székely Múzeum kiadványa, 1994.]
  • Zöld Péter (1727-1795) a csíki székelység vezéregyénisége. [A Csíki Székely Múzeum kiadványa, 1995.]
  • A csíkszeredai Mikó-vár. Társszerző: Mihály Zita, Kolozsvár, 1996. (Erdélyi műemlékek 14); 16. o.
  • Csíkszereda. [Történeti vázlat]. Csíki Székely Múzeum, 1998., 24 o.
  • Gergelyffi András, a méltatlanul elfeledett csíki orvos-vegyész. Sepsiszentgyörgy, 2001. [Az Acta 2001. 2. kötetében megjelent tanulmány különlenyomata] Sepsiszentgyörgy, 2001.
  • Pater Zöld. Zöld Péter élete és munkássága. Kétnyelvű kiadás. Csíkszereda, Hargita Kiadóhivatal, 2002. 126 o. (Bibliotheca Moldaviensis); 128 o.
  • Három csíki falutörvény. Különlenyomat a Csíki Székely Múzeum Évkönyvéből. Csíkszereda, Csíki Székely Múzeum, 2004;
  • A Mikó-vár története. [dr. Pál-Antal Sándor előszavával.] Csíkszereda, Csíki Székely Múzeum, 2005. 120 o.
  • A madéfalvi veszedelem, 1764; összeáll. Szőcs János, szerk.; Magyar Miniatűr és Bibliofil Könyvészek Társasága, Békéscsaba, 2005.
  • Az első csíki újság. A Hadi Lap (1849). [Különlenyomat a Csíki Székely Múzeum Évkönyvéből]. Csíkszereda, Csíki Székely Múzeum, 2006.
  • A csíksomlyói gimnázium kisiskolája, elemi tagozata. [Különlenyomat A Csíki Székely Múzeum Évkönyvéből]. Csíkszereda, Csíki Székely Múzeum, 2006.
  • Lélek és kincs Csíkszentmiklóson. Fejezetek a csíkszentmiklósi római katolikus egyházközség életéből; Társszerzők: Balog László, Ferencz-Mátéfi Krisztina: Csíkszereda, Státus, 2010.

Antológiákban, folyóiratokban megjelent tanulmányok, kisebb közlemények:

  • A függetlenségi háború krónikája az Udvarhelyi Híradó hasábjain (1877). In: Hargita, 1977. IV., 17.
  • Gyimesvölgy „százéves háborúja”. In: A Hét. Bukarest,1977., VIII. 5.
  • Népe szabadságáért, haladásáért küzdött. Zöld Péter születésének 250. évfordulójára. In: Hargita, 1977., X. 29.
  • Gyufagyártók, posztóványolók. In: Hargita Kalendárium, 1978., 66- 68. o.
  • Évszázadok óta a lehető legjobb egyetértésben élünk.” [Emlékezés az 1934-es gyimesvölgyi parasztmozgalmak 45. évfordulára]. In: Hargita,1979, X. 13.
  • Adatok a gyimesvölgyi parasztmozgalmak történetéhez. In: Acta Hargitensia, 1980.,107-120. old
  • Régészeti ásatások Csíkszentmihályon. In: Hargita, 1980. X., 12.
  • A falu emlékezete. In: Hargita 1980, XII.,10.
  • ''Szabadságukban a többieket is oltalmazzák meg''. In: Hargita Kalendárium, 1981., 98-99. o.
  • Moldvába és vissza...” [Csík és Moldva kapcsolatairól] . In: Hargita Kalendárium, 1983., 81-83. o.
  • A város emlékezete. [Lapok Csíkszereda XVI-XVII. századi múltjából]. In: Hargita, 1983., VI., 19.
  • A madéfalvi veszedelem, 1764; In: A madéfalvi veszedelem. [Szerk.: Kozma Mária. Csíkszereda, 1990]. (Útravaló 5.)
  • Csángók. [A moldvai csángók történetéről és mai helyzetéről]. 1-3. rész. In: Hargita Népe, 1990. 29.,30.,31.
  • Faluról falura. [cikksorozat, csíki és gyergyói falvak története röviden, a sorozatban megjelent cikkek: Csíkbánkfalva, Csíkzsögöd, Csíkszentlélek, Csíkmindszent, Csíksomlyó, Csíkdelne, Madéfalva, Gyimesbükk, Csíkkozmás, Csíkszentmiklós, Gyimesközéplok, Gyimesfelsőlok, Csíkszépvíz, Gyergyótölgyes, Lóvész, Csíkszentkirály, Csíkszentimre, Lázárfalva, Csíkcsomortán, Csíktusnád, Csíktaploca, Csíkcsekfalva, Csíkszentmárton. In: Hargita Népe, 1990 december 28. - 1993. december 17. között.
  • Falusi iskoláink. [A csíkszéki iskolák a XVI-XIX. szadban, 10 rövid közlemény]. In: RMDSZ értesítő, Csíkszereda, 1990., 9,10, 12, 14, 15, 18-21, 23-24.
  • Néplázadás Csíkszentimrén. Társszerző: Kristó Tibor. In: Hargita Népe, 1991. február 23. 6. o.
  • ''Csík elrablása''. [Az 1661-es csíki török-tatár betörésről]. In: Hargita Népe, 1991. november 9.
  • A moldvai csángó magyarokról. In: Székely Útkereső, Székelyudvarhely, 1991. 5-6.szám, 1992., 4.szám.
  • A csíksomlyói gimnázium kisiskolája a 18. század első felében. In: Művelődés, 1991., 11-12. szám., 61-62. o.
  • A csángó folklór ünnepe Gyimesközéplokon. [Az 1992. őszén szervezett gyimesi csángó népdal-és néptánc fesztiválról]. In: Honismeret, 1993/ 2.
  • Régi csíki regösök. [A csíkszeredai levéltár 17. századi írásos emlékeit feldolgozó tanilmány]. In: Honismeret, 1994/6.
  • Csíkszéki pogánydúlások a XVII. században. [Az 1661-es és az 1694-es tatárjárásokról]. In: Honismeret, 1995/1., 43-49. o.
  • 17. századi csíkszéki pogánydúlások. In: Acta 1995, Csíki Székely Múzeum – Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 1996. 147-153. o.
  • Zöld Péter élete és munkássága (1727-1795). In: Acta 1996, Csíki Székely Múzeum – Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 1997., 209-226. o.
  • Zöld Péter élete és munkássága. [rövid változat]. In: Hargita Népe, 1996. január 5., 4. o.
  • Kétszázhetven éve született Zöld Péter. In: Honismeret, 1997., 3.
  • A csíkszeredai Mikó-vár. Társszerző: Mihály Zita. In: Honismeret, 1997.,4., 23-28. o.
  • Történelmi emlékhelyek és emlékművek Csíkban. In: Hargita Kalendárium, 1997., 98-102. o.
  • A határőrség szervezése. A madéfalvi veszedelem. In: Hargita Népe, 1998. január 7., 5. o.
  • Csíkszereda 440. [Rövid várostörténet]. In: Hargita Népe, 1998. augusztus 8., 4-5 o.
  • A moldvai csángó magyarokról. In: Csángók. Székelyudvarhely, Erdélyi Gondolat Kiadó, 1998. (Székely Útkereső Kiadványok); Újraközlés: In: Magyar, székely és csángó örökség. A Székely Útkereső Kiadványok antológiája (1991-2006). Székelyudvarhely, Székely Útkereső Kiadványok – Erdélyi Gondolat, 2008., 115-121 o.
  • A románok megtelepedése, román falvak kialakulása Csíkszékben (1614-1850). In: Székelyföld 1998., II. évf, 4., 79-101. o.
  • A románok megtelepedése, román falvak kialakulása Csík-, Gyergyó-, Kászonszékben (1614-1850). In: A többség kisebbsége. Tanulmányok a székelyföldi románság történetéből. [Szerk.Bárdi Nándor]. Csíkszereda, Pro-Print Kiadó, 1999., 98-157. o.
  • Mi történt Csíkban 1848 tavaszán? In: Hargita Népe, 1999. március 15., 3. o.
  • Gyimesi írott tojások. In: In: Hargita Népe, 1999. április 3., április 3.,6. o.
  • Agyagfalvától Nyergestetőig és Zsibóig. In: Hargita Népe, 1999. augusztus 18-19., 5 . o.
  • Csíkszereda mezőváros az 1602–1850 közötti időben. In: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bülcsészet-, nyelv-és történettudományi Szakosztálya és a Csíki Székely Múzeum közös rendezésében tartott vándorgyűlés előadás-gyűjteménye. Csíkszereda, EME - CsSzM, 1999.,71-88. o.
  • Képek 100 év történelméből. Csíki eseménykrónika. In: Hargita Kalendárium, 1999. 55-65 o.
  • Katonanépek világa Csíkban és Gyergyóban. In: Hargita Népe, 2000. január 6., 5. o.
  • Gergelyffi András hazatér? (Egy méltatlanul elfelejtett csíki orvos-vegyész). In: Székelyföld, 2001., V. évf. 3., 109-131. o.
  • Domokos Pál Péter Csíkszeredában A Csíki Székely Múzeum és a moldvai magyarság (1926- 1931). In: Székelyföld, 2001., V. évf. 6., 56-69. o.
  • Szerda napi vásárhelyünk. In: Hargita Kalendárium 2002, Csíkszereda, 2001., 81-82. o.
  • Monyasd tízes faluvégzései. In: Hargita Népe, 2003. július 8., 5. o.
  • Régi-új divat: székelyellenesség. In: Hargita Népe, 2004. január 6., 6-8 o.
  • A Csíkszereda-Gyimesbükk vasútvonal története. [Bilibók Ágoston azonos című könyvének csíkszeredai bemutatóján elhangzott méltatás rövidített szövege]. Hargita Népe, 2005. november 29., 5. o.
  • Három csíki falutörvény. In: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Csíkszereda, Csíki Székely Múzeum, 2005., 73-123. o.
  • A csíksomlyói gimnázium kisiskolája, elemi tagozata. In: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Csíkszereda, Csíki Székely Múzeum, 2006., 305-333 o.
  • Új szelek és régi reflexek a mai székleyföldi román történetírásban. Társszerző: Gyarmati Zsolt. In: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Csíkszereda, Csíki Székely Múzeum, 2006. 377-391.o.
  • Pataki József, a történetíró. In: Hargita Népe, 2008. december 20.
  • Bárth János: Az eleven székely tízes. A csíkszentgyörgyi és csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII - XIX.században. Könyvszemle. In: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008: Humán- és természettudományok. Csíkszereda, Csíki Székely Múzeum, 2008., 349-363. o.
  • Elemi oktatás Csíkszékben. 1571–1800. I. rész. In: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008: Művelődéstörténet. Csíkszereda, Csíki Székely Múzeum, 2008., 279-333 o.
  • Elemi oktatás Csíkszékben. 1571–1800 között. [Hosszabb tanulmány, 11 részben jelent meg]. In: Hargita Népe (Műhely melléklet), 2009. január 9., 16., 23.,30. február. 6.,13.,20.,27., március 6.,13.,20.
  • A csíki história határkövei (a kezdetektől 1848-ig). In: Csíki olvasókönyv. Szerk.: Hermann Gusztáv Mihály, Buzogány Árpád. Csíkszereda, Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, Hargita Kiadóhivatal, 2009., 52-68. o.
  • Csíkszéki iskolamesterek, kántorok, tanítók (1571-1800). II. rész. In: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2009. I.: Régészet, történettudományok. Csíkszereda, Csíki Székely Múzeum, 2009., 501-600. o.
  • Bándi Vazul centenárium (1847-1909). In: A Csíkszeredai Márton Áron Gimnázium Évkönyve a 2008-2009 tanévről. Csíkszereda, 2009., 253-258.o.
  • Csík a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején (1703-1708).In: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2010. Csíkszereda, Csíki Székely Múzeum, 2010., 339-352 o.
  • Népességgyarapodás és egészségügy Csíkban (1614-1850). In: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2010. Csíkszereda, Csíki Székely Múzeum, 2010., 353-365. o.
  • Csíkszereda történetének döntő pillanatai. Csíkszereda város 1670-es kiváltságlevele. 1-3. rész. In: Hargita Népe, 2011. január 7., 14., 21.
  • Domokos Pál Péter és Csutak Vilmos levelezése (1929-1936). In: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2011. Csíkszereda, Csíki Székely Múzeum, 2011., 197-210. o.
  • Csíkszék gondjai 1703-ban. In: Hargita Népe (Műhely melléklet), 2012. augusztus 16.
  • A csíksomlyói gimnázium tabellája. In: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2012. Csíkszereda, Csíki Székely Múzeum, 2012., 257-261. o.
  • A moldvai magyarok a 16.század végén és a 17.században. In: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2013. Csíkszereda, Csíki Székely Múzeum, 2013., 235-245. o.
  • Rapsóné öröksége. Tanulmányok Parajd község múltjából. [Könyvrecenzió a 2006-ban és 2013-ban azonos címmel megjelent kétkötetes helytörténeti munkáról]. In: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2014. Csíkszereda, Csíki Székely Múzeum, 2014., 429-436. o.
IRODALOM ÉS FORRÁSOK

  • Szőcs János. In: Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. Online változat.
  • Ferenc S. István: Patakok völgye. In: Igaz Szó, 1971/12.
  • Kristó Tibor: A csíki tatárdúlás 300 éves emlékezete. In: Hargita Népe, 1994. május 6.
  • Szatmári László: Zöld Péter és kora. In: Hargita Népe, 1995. május 28.
  • Kristó Tibor: Szimpózium és kiállítás a Csíki Székely Múzeumban. In: Hargita Népe, 1998. március 17.
  • Muckenhaupt Erzsébet: A csíksomlyói ferences könyvtár kincsei. Budapest-Kolozsvár, 1999.
  • Miklósi-Sikes Csaba: Múzeumok, gyűjtemények a Székelyföldön. Székelyudvarhely–Sümeg, 2002.
  • A LXX éves Csíki Székely Múzeum Emlékkönyve. Szerk.: Szabó András. Csíkszereda, Csíki Székely Múzeum, 2000.
  • Kristó Tibor: Pro Urbe-díj Szőcs János történésznek. In: Hargita Népe, 2004. június 11.
  • Gergely András: Fajtájának azonosságát kereső történész. In: Hargita Népe, 2004. július 1. ,3. o.
  • Kristó Tibor: A történetírás alapvető tétele az igazságkeresés. Beszélgetés Szőcs János történésszel. In: Hargita Népe, 2005. december 8., 5. o.
  • Daczó Katalin: Székek, járások, vármegyék. [Interjú Szőcs János történésszel]. In: Hargita Népe, 2011. december 9.
  • Létai Tibor: A Gyimesek históriájának tudója. [Interjú Szőcs Jánossal]. In: Csíki Hírlap, 2012. február 8. Online elérés: Székelyhon.ro
  • Szabó András: Búcsú egy személyiségtől. In: Hargita Népe, 2020. augusztus 18.
  • Kristó Tibor: A ma feledékenysége. Szőcs János tudós-történész emlékére. [Vers]. In: Hargita Népe, 2020. augusztus 18.

Tanár ,