2019. február  19., kedd, Zsuzsanna
   
MIKÓ Ferenc
MIKÓ Ferenc

Olthidvég, 1585 – Gyulafehérvár, 1635. július 15.

ÉLETRAJZ

Hídvégi Mikó Ferenc. Politikus, diplomata, emlékiratíró. A 17. század eleji erdélyi politikai élet kiemelkedő egyénisége, Bethlen Gábor fejedelem bizalmas tanácsosa volt.

1600-tól Barcsai András, 1602-től Bethlen Gábor apródja, titkára volt. Bethlen Gábor korában a XVII. századi erdélyi politikai életben jelentős szerepet játszó személyiséggé vált. 1611-ben csíki alkapitány, majd 1613-ban Bethlen Gábor Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkapitányává nevezte ki, e tisztséget haláláig viselte. A fejedelem bizalmasaként teljes meggyőződéssel Bethlen politikáját szolgáló diplomata, 1622-től a fejedelmi tanács tagja, Erdély kincstartója és főudvarmestere. Többször teljesített diplomáciai megbízást a török udvarban és a nyugati uralkodóknál. 1625-ben ő kérte meg Brandenburgi Katalin kezét Bethlen Gábor számára. Később I. Rákóczi György híveként tevékenykedett.

1623–1630 között felépítette a csíkszeredai Mikó-várat. A vár korabeli neve Mikó-Újvár volt, ezt a nevet Mikó Ferenc adta, lévén hogy már volt egy vára a háromszéki Málnás és Oltszem közti hegyen található Mikó- vagy (a közeli patakról) Herec vára. Ennek ma már csak a romjai láthatóak. Hivatali elfoglaltsága, teendői miatt viszonylag keveset tartózkodott Csíkban a Mikó-várban.
Gyulafehérváron palotának is beillő igényes háza volt, a fejedelmi palotával átellenben — a mai görög keleti székesegyház helyén. Ott hunyt el 1635. július 15-én. augusztus 28-án, a fejedelem és az erdélyi rendek jelenlétében temették el az akkor református kézben levő székesegyházban. Fiát, Mikó Józsefet, aki egy évre rá Kolozsmonostoron, a kolostorból kialakított kastélyában hunyt el, Kolozsváron temették el az akkor unitárius főtéri templomban.
Emlékirata, Hídvégi Mikó Ferenc históriája a maga életében történt erdélyi dolgokról 1594-1613, a korabeli erdélyi állapotok fontos dokumentuma.

Mikó Ferenc Históriája a maga életében történt erdélyi dolgokról az első képviselője a régi erdélyi magyar irodalom később kibontakozó fontos műfajának, az emlékiratnak. Mikó emlékirata 1594-től Bethlen Gábor fejedelemmé választásáig, 1613-ig írja le az erdélyi eseményeket. Eredeti kézirata nem maradt ránk, 1863-ban adták ki először. Az emlékirat a korabeli erdélyi állapotok fontos dokumentuma.

MŰVEI

  • Históriája a maga életében történt erdélyi dolgokról 1594-1613. Biró Sámuel folytatásával. Közli Kazinczy Gábor. Pest, 1863. (Magyar Történeti Emlékek./ Monumenta Hungariae Historica. Scriptores. 7. kötet)
IRODALOM ÉS FORRÁSOK

  • Egyed Ákos: Hidvégi Mikó Ferenc történetírása. In: Kastélyok, udvarházak és lakóik a régi Székelyföldön. In memoriam Demény Lajos (1926- 2010). Szerk. Tüdős S. Kinga. T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2013.
  • Köblös Zoltán: A Hidvégi Mikó család. In: Emlékkönyv az Erdélyi Múzeum-Egyesület félszázados ünnepére 1859-1909. EME, Kolozsvár, 1909.
  • Magyar Életrajzi Lexikon.
  • Miklós József: Csíki lexikon. Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2004.
  • Nagy Márta: Egy főúri rangra emelkedett nemes élete. Hidvégi Mikó Ferenc (1585 – 1635). IN A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és humántudományok. 1. kötet. Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda, 2006.
  • Pál-Antal Sándor: Jobbágysorban? Csíkszereda Bethlen Gábor alatt. In: Uö: A székelyföld és városai. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2003.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. kötet. Budapest, 1902.
  • Szőcs János: A csíkszeredai Mikó-vár. Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda, 2005.
  • Veress Dániel: Egy talányos hitű emlékíró. In: Uö: Vékára tett mécses. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 1998.
  • Vofkori György: Csíkszereda és Csíksomlyó képes története. Typografika kiadó, Békéscsaba, 2007.

FOTÓ

Csíkszereda, Mikó -vár 2007.