2017. december 18., hétfő, Auguszta
   
VITOS Mózes
Vitos Mózes emlékplakettje Csíkszentkirályon. Csíkszentkirály honlapja
VITOS Mózes

Csíkszentkirály, 1847. január 5. – Csíkszentkirály, 1902. július 19.

ÉLETRAJZ

Helytörténész, szerkesztő, római katolikus pap.

Csíkszentkirályon született gyalogkatona-renden lévő családból 1847. január 5-én. Apját ugyancsak Vitos Mózesnek hívták, aki a Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium csíksomlyói gimnázium eminens tanulója volt, majd gazdálkodással foglalkozott Csíkszentkirályon, és mellette a község jegyzői teendőit is végezte. Édesanyját, Márton Évát tizanhat éves korában elveszítette.
Vitos Mózes 1861-ben került a csíksomlyói gimnáziumba, ahol kitűnt szorgalmával, tudásszomjával. Gyulafehérváron teológiát végzett, majd egy évig a bécsi Pázmáneumot látogatta. Felsőfokú tanulmányai elvégzése után is tisztességtudó, igazságszerető, tanulmányaiban szorgos ifjúként jellemezték. Anyanyelvén kívül ismerte a latin és német nyelvet.
Teológiai tanulmányainak elvégzése után 1873-ban szentelték pappá. Rövid ideig Bereckbe, majd Etédre helyezték. Ezután 1876-tól tíz évig a háromszéki Nyújtódon teljesített papi szolgálatot.
Már ekkor megmutatkozott, hogy a gyakorlati életben is tevékeny személyiség, megírta Nyújtód történetét, új iskola építésére ösztönözte a falut, ő maga is tevékenyen részt vett az építésben. Az ifjúság nevelésére műkedvelő és ismeretterjesztő előadásokat szervezett. Közben elindította Kézdivásárhelyen a Székelyföld című hetilapot, amelyet egy évig szerkesztett.

A Csíkszeredában 1888 decemberében elindított hetilap, a Csíki Lapok főmunkatársa lett.
Csíkszentkirály közbirtokossági elnökeként hozzájárult a közösségben levő vagyon gyarapításához, a község közös vagyonának becsületes kezeléséért állandó küzdelmet folytatott a hivatalvezetőkkel szemben. A szegényebbek érdekeit képviselve egy hosszasan elhúzúdó pert is vállalt, amelyet a marosvásrhelyi táblánál nyert meg.

Betegsége ellenére is tevékeny, a közéletben résztvevő ember maradt, aki állandóan képezte magát. Vitos Mózes 1902 július 19-én halt meg, a Csíkszentkirályi templomkertben temették el.

Vitos Mózes sokoldalú közéleti és publicisztikai tevékenységet folyatott, számos néprajzi, történeti témájú cikket, tanulmányt írt és közölt, több munkája is kéziratban maradt. Minden érdekelte, ami a székely néppel és Székelyfölddel kapcsolatos volt, munkásságát elmaradott népe felemelkedésének szentelte.
Imakönyvet állított össze, amelyet 1893-ban Csíkszeredában adtak ki Lurdi gyógybalzsam, vagyis kilenc napi s más ájtatosságok, imák és énekek címmel.
Vámszer Géza 1936-ban megjelent tanulámányában említi Vitos Mózesnek A székely nemes családok című munkáját, amelynek kézirata sajnos elkallódott.
Nagy műve a Csíkmegyei füzetek. Adatok Csíkmegye leírásához és történetéhez, amely 1894 és 1902 között jelent meg. A monográfia jellegű munka 1022 oladal terjedelmű, 34 füzetben, folytatásokban adta ki, hogy könnyebben hozzáférhetővé tegye a nép számára, innen a kiadvány címe. Györgyjakab Márton nyomtatta ki Csíkszeredában, a nyomdászmester tízféle - legújabb és legtetszetősebb alakú - betűt szerzett be a nyomtatáshoz, olyan fontosnak tartotta a munkát.
A Csíkmegyei füzetekbe összegyűjtött minden adatot Csík vármegyéről. A mű fejezetei tárgyalják a Csík, Gyergyó, Kászon elnevezések eredetét, Csík vármegye szorosait, ősi városait és erődítményeit, folyóit és patakjait, tavait, éghajlatát, geológiai múltját és jelenét, ásványait, bányáit, Csík vármegye népességét, lakóit, nemzetiségre és vallásra, meg foglalkozásra nézve.
Nemcsak a múlt sokoldalú ismertetését tartalmazza a nagy terjedelmű nagy munka, hanem a jövőre vonatkozó programot is igyekezett nyújtani, különösen Csík gazdasági életének fellendítésére.
Részletes adatokat közölt minden területről, de mégsem száraz adathalmaz. A hangsúlyt Vitos Mózes nem az adatok leírására, hanem a régió gazdasági létkérdéseinek feltárására helyezte elsősorban. A nép elvándorlásával kapcsolatosan kifejtette, hogy ennek nem Csík túlnépesedése az oka, hanem a kiaknázatlan gazdagság: az erdők, bányák, fürdők. Számos gazdasági kérdésre kitért, többek között a háziipar fellendítésére, az elavult mezőgazdaság megváltoztatására. Hangsúlyozta az ipari, kereskedelmi szakképzés fontosságát. Írt a munkásviszonyokról, sürgette egy csíki múzeum létrehozását, valamint a jogszabályozás, a közegészségügy modernizálását.
Fontosnak tartotta az üdülőhelyek kiépítését, az ásványvízek jobb felhasználását. Mindezek mellett a történelmi múltat is igyekezett bemutatni, huszonnyolc várat, erődöt, kastélyt ismertetett. A földrajz iránt érdeklődők Csíkmegye hegyeiről, folyóiról, barlangjairól, természeti látványosságairól, éghajlatáról, növény és állatvilágáról is sokat megtudhatnak a könyvből.

Konzervatív szellemű kortársai nem értették meg, Vitos Mózes munkássága feledésbe merült, halála után az 1894-1902 között megjelent füzetek példányai elkallódtak.
Vámszer Géza már 1936-ban felhívta a figyelemet a mű két nagy értékére, a mindent átfogó, részletes adatgyűjtésre, és Vitos általános, minden iránt érdeklődő modern szemléletére.

Bözödi György író, szociográfus,1938-ban megjelent, Székely bánja című kötetében így értékelte Vitos Mózes művét:
"Csík megye gazdasági és társadalmi bajait alaposan feltárta a századfordulón Vitos Mózes csíkszentkirályi plébános, aki egész életét ennek a nagy munkának szentelte. Ezer oldalt tesz ki a folytatásokban megjelent könyv, amelyben már mai szemmel nézi a csíki nép küzdelmét, nem külső leírásokat nyújt, hanem a nép életkérdéseit vizsgálja, és a kibontakozást keresi."

A könyvritkaságnak számító művet, a csíkszeredai Hargita Kiadóhivatal 2002-2003-ban két kötetben újra kiadta, ráirányítva a figyelemet értékeire.
Az európai kitekintésű Vitos Mózes munkája ma is értékes, hasznos ismereteket nyújt a Csík történetét, földrajzát, gazdaságát, kultúráját, néprajzát kutató szakemberek, de az egyszerű érdeklődő számára is.

MŰVEI

  • Csíkmegyei füzetek. Adatok Csíkmegye leírásához és történetéhez. 1-2. kötet. Csíkszereda, Hargita Kaidóhivatal, 2002-2003.
IRODALOM ÉS FORRÁSOK


FOTÓ

Vitos Mózes sírja Csíkszentkirályon

Vitos Mózes mellszobra a csíkszentkirályi iskolában

EMLÉKEZETE, UTÓÉLETE

A Csíkszentkirályi Általános Iskola 1993-ban vette fel Vitos Mózes nevét. A helyi önkormányzat kezdeményezésére és támogatásával 2009 októberében Vitos Mózes mellszobrot állítottak az iskola előcsarnokában.
Az ő emlékére alapította 2015-ben Csíkszentkirály Önkormányzata a Vitos Mózes-díjat, melyet a kiemelkedő, a községért végzett tevékenységért adományoz azoknak a személyeknek, akik Csíkszentkirály nevét öregbítik. 2015 december 20-án ünnepség keretében emlékplakettet h
elyeztek el a község nagy szülöttének tiszteletére a nevét viselő iskola épületének falán.