Írói álneve: Hernádvölgyi.
Tanár, tankönyvíró és tudós könyvtáros, bibliográfus. A Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium tanáraként és tanári könyvtárának őreként végzett tevékenysége figyelemre méltó a magyar könyvtártörténet és nyomdatörténet számára.
A szlovákiai Szepestamásfalván született. Középiskolai tanulmányait Lőcsén, Nagyváradon, Besztercebányán végezte, ahol 1866-ban érettségizett. Budapesten jogot, majd bölcsészeti tanulmányokat hallgatott.
1874-ben Nagyszebenben tanított, 1875-től 1899-ig, huszonöt éven át a Csíksomlyói Római Katolikus Gimnáziumban, a classica filológia tanáraként, latin és görög nyelvet tanított. 1899-ben ötvenhat éves korában ideiglenesen, majd 1901-től véglegesen nyugdíjba vonult, valószínűleg betegség miatt.
Tanári tevékenysége mellett a csíksomlyói gimnáziumban könyvtárosként is jelentős tevékenységet végzett. Csíksomlyóra helyezésétől kezdve érdekelték a csíksomlyói Ferenc-rendi kolostorban működő, 1675-ben Kájoni János által alapított nyomdában nyomtatott könyvek, valamint a szerzetesek régi könyvtárának története. A ferences nyomda és könyvtár történetének kutatása szempontjából figyelemre méltó Glósz tevékenysége. 1884-ben Csíksomlyón adta ki egyik jelentős munkáját, A csíksomlyói szent-ferenzcrendi szerzetesek nyomdájában az 1662-1884-ik évben megjelent könyvek és nyomtatványok teljes czímtárát. A kiadvány a nyomda történetével foglalkozó kutatások egyik jelentős forrása (a címben az 1662-es évszám elírás, a nyomda alapítási éve 1675).
Összeállította és 1885-ben kiadta A csíksomlyói szent ferencz-rendi szerzetesek könyvtárában található régi magyar könyvek jegyzékét.
Imets Fülöp Jákó, aki 1870-től került a csíksomlyói gimnázium élére igazgatóként, az iskola korszerűsítésére törekedett, 1884-ben bízta meg Glósz Miksát a tanári könyvtár irányításával. Glósz a kor követelményeinek megfelelően újrarendezte a könyvtárat és elkészítette cédulakatalógusát. Erről a munkájáról adta ki A csíksomlyói rom. kath. főgimnasium tanári könyvtárnak vázlatos története című dolgozatát, amely az 1886-ban és 1888-ban kiadott gimnáziumi értesítőkben jelent meg két részben. Munkái jelentős könyvtártörténeti forrásmunkák.
Kisebb írásait, cikkeit, elbeszéléseit, fordításait közölte a Székelyföld és a Csíki Lapok.
Önálló munkái közül említésre méltó szlovák nyelvtana, amely német nyelven két kiadásban is megjelent (1870, 1887), majd magyarul is 1888-ban Gyakorlati tót nyelvtan címmel. Széleskörű közéleti tevékenységet végzett különböző társulatok, közművelődési célú egyesületek tagjaként.
1906. november 27-én hunyt el. A csíksomlyói gimnázium 1906-1907-es értesítőjében is megemlékeztek az iskola nagy halottjáról, aki „egész férfikora munkálkodását (1874-1900-ig ) szentelte a Csíksomlyói főgimnáziumot látogató székely ifjúság buzgó és sikeresd oktatásának".
