2019. június  19., szerda, Gyárfás
   
IMETS Fülöp Jákó
IMETS Fülöp Jákó

Nagytusnád, 1837. november 12. Nagytusnád, 1912. október 24.

ÉLETRAJZ

Ismert álnevei: Mitácsi, Tusnádi Hargitaaljai, jegyei: I. F. J., Spó., és b.

Római katolikus kanonok, főesperes, tanár, iskolaigazgató, iskola- és könyvtáralapító, író, műfordító, a moldvai magyarság kutatója.

Imets Fülöp Jákó sokoldalú iskolaszervező és tanári-, pedagógusi, egyházi és közéleti tevékenységével, irodalmi és történészi munkásságával beírta nevét a XIX. századi székelyföldi művelődés történetébe, polihiszotori sokoldalúság jellemezte pályáját. Csíksomlyói Római Katolikus Főgimnázium igazgatójaként (1870-1891) sokat tett a tanuló ifjúsgágért,az oktatás korszerűsítésért.

Életpályája: Imets Fülöp Jákó Tusnádon született 1837. november 12-én régi székely lófő családban, Imets János és Kovács Borbála gyermekeként. Anyai nagybátyja, Kovács Miklós, erdély püspöke, nagyban segítette taníttatását. A csíki származású katolikus püspökök sorába tartozó Kovács Miklós biztatására Imets János 1845 őszén az alig nyolc éves fiát Csíksomlyóra a Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium úgynevezett kisiskolájába. A szabadságharc után az algimnáziumot is Csíksomlyón végezte, a gimnáziumi anyakönyvek tanúsága szerint mindig kitűnő eredménnyel.

A csíksomlyói algimnázium elvégzése után az 1854-1855 tanévben Székelyudvarhelyen tanult tovább; itt végezte az ötödik és hatodik osztályt. 1856 szeptemberétől a Gyulafehérváripapnevelő intézetben folytatta tanulmányait.
1858. szeptember 18-án Haynald Lajos erdélyi püspök a pesti központi papnevelő intézetbe küldte Imetset, aki itt fejezte be teológiai tanulmányait. 1861. július 28-án Szcitovszky János bíboros szentelte pappá Esztergomban. Első miséjét szülőfaluja templomában mutatta be augusztus 25-én.
Később, 1869-benPesten a földrajz-történelem szakos tanári képesítést is megszerezte. A pesti papnevelőben és az egyetemen eltöltött évek nagy hatással voltak Imets hazafias világnézetének, irodalom és tudományszeretetének kialakulására. Ebben az időszakban születtek első irodalmi próbálkozásai. Pesti tartózkodása idején székely tájszavakat gyűjtött a magyar nyelv nagy szótárába. Az irodalom mellett a történetírás is felkeltette érdeklődést, a lófő névről írt tanulmányt.

Tanári és iskolaszervező munkássága:
1861. augusztus 222-én Haynald Lajos erdélyi püspök a gyulafehérvári gimnázium tanári katedrájára Imets Fülöp Jákót nevezte ki. Ettől kezdve Imets elkötelezte magát a pedagógusi pálya mellett. Életműve maradandó megvalósítása, hogy tanárként, igazgatóként, iskolaszervezőként két iskolát emelt a kor haladó oktatási intézményeinek színvonalára, munkássága hatással volt az egész korabeli erdélyi magyar gimnáziumi oktatására.
Gyulafehérvári tanári működése mellett már ekkor bekapcsolódott a közéleti tevékenységbe is, sokirányú érdeklődése mutatkozott meg abban a szerteágazó munkakörben és tevékenységben, amely végigkísérte egész életpályáján. 1864 tavaszától 1865. július 30-ig vezette a marosportusi plébániát. 1865. október 5-én az új püspök, Fogarasy Mihály kinevezte az egyházmegyei számvizsgáló-bizottság tagjává.
1867-ben a gyulafehérvári papnevelő intézet rendkívüli tanárának nevezte ki a püspök, a magyar nyelv és irodalom tanszékére. Alig egy hónap múlva Fogarasy püspök a gyulafehérvári gimnázium igazgatójának nevezte ki, amelyet Imets a következő három évben mintaszerű intézménnyé szervezett át.
Szerteágazó tevékenysége mellett Imets Fülöp Jákó tovább képezte magát a tanári, pedagógusi pályára. 1869-ben a budapesti magyar királyi tudományegyetemen földrajz-történelem szakos tanári képesítést szerzett. Az erdélyi egyházmegyében Imets volt az első, aki az állami egyetemen is letette a tanári vizsgát, és ezen a téren hosszabb ideig nem volt követője. Tisztán látta, hogy az erdélyi gimnáziumi oktatás színvonalának emelésével szolgálhatja leginkább szülőföldjének fejlődését.

Imets Fülöp Jákó neve fémjelzi a nagymúltú csíksomlyói gimnázium két évtizedet felölelő korszakát, ebben a korszakban nyerte el az iskola a főgimnáziumi státust. 1870-ben került a Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium élére és huszonegy éven át volt az intézmény igazgatója. A csíki közművelődést és a székely érdekeket is támogató Fogarasy püspök azzal az elvárással nevezte ki, hogy a csíksomlyói iskolát is emelje a kor színvonalán álló oktatási intézménnyé. Imets sikeresen teljesítette a feladatot, egész erejét és tudását szülőföldje oktatásának szolgálatába állította, rangos főgimnáziummá fejlesztette az iskolát.

1873-ban beindíthatták a csíksomlyói gimnáziumban a nyolcadik osztályt, az intézmény 1881-ben kapta meg véglegesen a kormánytól az érettségiztetési jogot, amikorra a tantestület nagyobb része megszerezte a tanári képesítést. Az új igazgatónak fokozatosan sikerült rendet teremtenie a gimnáziumi oktatásban.

mets nevéhez fűződik többek között a szemléltető oktatás bevezetése. Gyarapította az oktatási segédeszközöket a tanítás színvonalának emelésére törekedve,

A korszerűségre törekedett abban is, hogy megfelelő természettudományos oktatást nyújtson az iskola, ennek érdekében létrehozta a gimnáziumban a meteorológiai megfigyelő állomást, és a növényélettani állomást. Megszervezte a tornatanítást, megfelelő játék- és tornateret létesített, megalapította az ifjúsági önképzőkört is, kidolgozta az iskola rendszabályzatát.

Imets Fülöp Jákó érdemei közé tartozik a gimnázium könyvtárának korszerűsítése is. Igazgatósága idején nagy gondot fordított a könyvtári állomány gondozására, gyarapítására, korszerű rendezésére. A tanári könyvtárat 1874-1884 között Imets maga kezelte, 1878-ban tanévben Imets az ifjúság számára kölcsönkönyvtárat is létesített, azzal a céllal, hogy a szegényebb tanulókat ingyen is elláthassák tan- és segédkönyvekkel. Igazgatósága idején Imets saját jövedelméből ösztöndíjalapot hozott létre a Csíksomlyón tanuló eminens diákok részére, amely Imets-féle alapítvány néven ismert, ebből az alapból még az 1930-as években is részesülhettek az arra érdemes diákok.

Imets igazgatói munkásságának, sőt egész életművének is egyik legmaradandóbb értékű alkotása a gimnáziumi Értesítők. Az 1871-es tanévtől indította el A Csiksomylói Római Katholikus Főgimnázium Értesítőinek, mai szóhasználattal élve évkönyveinek szerkesztését és kiadását, amelyet utódai is folytattak a csíksomlyói, később a csíkszeredai gimnáziumban. Az évente megjelenő értesítők nemcsak az iskola történetének nélkülözhetetlen dokumentumai, hanem a helytörténeti kutatások értékes forrásai is. Az évkönyvek tartalmazták a tanév fontosabb eseményeit és eredményeit, a tanárok névsorát, illetve a diákok névsorát és érdemjegyeit, az iskolai gyűjtemények, szertárak és könyvtár gyarapodását, de ezek mellett a korabeli oktatás számos kérdéséről is szó esett bennük. Imets rendszerint helyet adott a gimnáziumi értesítőkben a tanárok tudományos közleményeinek, számos tanulmányát maga is ezekben tette közzé, főleg a székelység történetével, az iskola múltjával kapcsolatban.

Harminc évig állt Imets Fülöp Jákó pedagógusként az erdélyi magyar oktatás és nevelés szolgálatában, huszonnégy éves igazgatói pályája során két erdélyi katolikus gimnázium élén tevékenykedett fáradhatatlan iskolaszervezőként. 1891-ben saját kérésére nyugdíjazták, ettől kezdve tudását és gazdag élettapasztalatát főként az egyház szolgálatában és a közélet területén hasznosíthatta.

Tanári és iskolaszervezői munkája mellett Imets mindvégig a katolikus egyház szolgálatában tevékenykedett, érdemeinek elismeréséül 1880-ban Fogarassy Mihály püspök címzetes főesperesnek nevezte ki. Csíksomlyói igazgatósága alatt közéleti tevékenysége is leginkább iskolaszervezői munkájához kapcsolódott, részt vett az Erdélyi Római Katolikus Státus alkotmányának újjászervezésében, gimnáziumigazgatóként státusgyűlési képviselő és a tanügyi bizottság tagja volt. E minőségében is szolgálta iskolája és általában az oktatásügy fejlsztését.

Nyugdíjba vonulása után, érdemeinek elismeréséül Lönhart Ferenc püspök kinevezte a gyulafehérvári székesegyházi káptalan tagjává, majd megkapta a rudinai címzetes apátságot is. Mint gyulafehérvári kanonok és főesperes továbbra is foglalkozott a közoktatásüggyel, a püspök rábízta az egyházmegyei iskolák tanfelügyelőségét, amelyet a rá jellemző munkakedvvel vállalt és élete végéig irányított.

Imets egész pályája során, tanári, igazgatói munkája, egyházi tisztségei mellett számos egyesületben tevékenykedett a közösségért. Többek között az Erdélyi Katolikus Tanítóegyesületek Szövetségének elnöki tisztségét is ellátta. Tagja volt a Történelmi Társulatnak. Csíksomlyón Olvasókört alapított, a Székely Közművelődési Egyesület megalapításában is részt vett, majd az EMKE csíki osztályát szervezte, és mint alelnök részben igazgatta is.

Irodalmi és tudományos munkássága: Már az alsóbb gimnáziumi osztályokban a magyar irodalmat kedvelte leginkább Imets Fülöp Jákó. Írásai az 1860-as évektől kezdődően főleg a korabeli katolikus egyházi sajtóban, vagy közoktatási témájú lapok, folyóiratok hasábjain jelentek meg. Többek között a Religio, Idők Tanuja, Magyar Sajtó, Alföld, Kolozsvári Közlöny, Népiskolai Tanügy, Közművelődés, Székelyegyleti Naptár közölték tanulmányait vagy rövidebb írásait. Gyakran különböző írói álnév alatt közölt a lapokban. Több verses műfajban is próbálkozott, de leginkább az ódát kedvelte, például ódával köszöntötte egyházi elöljáróit, de barátaihoz is írt ódát, ha alkalom kínálkozott rá. Életrajzírója, Antal Áron már 1913-ban megállapítja, hogy verseinek nincs irodalmi jelentősége. Bár maga is elismerte, hogy költői tehetsége csekély, mégis a verses formában való önkifejezés szükséglete megfigyelhető egész pályája során.

Érdekes verses alkotása a tanuló ifjúság számára írt Magyarország történetei mnemoniko-leoninus versekben című munkája, amely Gyulafehárváron 1867-ben jelent meg. Sajátossága a kronosztikon, azaz a vers első szavainak betűi római számokként értelmezve kiadják a történelmi esemény évszámát. A tanulók számára verses imádságos könyvet, énekes könyvet is szerkesztett.

Írói munkásságáról is jambikus verssorokban számolt be verses önéletrajzában, amelyben műkedvelő költőnek nevezi magát, aki csak saját mulatságára irogat, olykor humorosan szemlélve önmagát. A könyvevcskét név nélkül adta ki Csíkszeredában, Cserfalevél Imets F. Jákó 25 éves írói jubileumára címmel. Kortársai kiváló szónoknak tartották Imets Fülöp Jákót. A hazafias és vallásos meggyőződés erejével hatottak beszédei, amelyeket gimnáziumi ünnepségeken és más alkalmakkor mondott.

Érdeklődése a történelem, különösen a székelység története iránt már Imets egyetemi tanulmányai idején is megmutatkozott, a székelyek eredetének kérdése is foglalkoztatta. Ilyen témájú munkái: A székely nemzet eredete, amely a Veszely Károly által szerkesztett Gyulafehérvári Füzetekben jelent meg 1861-ben, A székely és lófő név eredetéről címmel 1862-ben ugyancsak a Gyulafehérvári Füzetekben közölte tanulmányát. Munkássága során a székelyek történetének témakörében gyűjtött anyagot csak részben dolgozta fel. A csíksomlyói gimnázium értesítőiben is több alkalommal közölte dolgozatait a témában. Történelmi tárgyú tanulmányai közül figyelemre méltó az 1848-49-es szabadságharc Csíkszékre vonatkozó eseményeinek feldolgozása. 1879-ben a Székely Művelődési és Közgazdasági Egyesület közgyülésén olvasta fel Csíkszék 1848/9-iki hadi történetéből című hosszabb tanulmányát. A csíki néprajz, régészet és történelem témakörében is végzett kutatásokat.

Már az 1860-as évektől kezdve foglalkoztatta Imetset a székely kivándorlás kérdésköre is, ezt a témát járja körül Tusnádi álnév alatt 1863-ban Aradon megjelentetett munkája: A székelyek s egy régi baj, amelyben a kivándorlás okait elemzi. A székely kérdést kibővítve, 1866-ban a bukovinai csángók hazatelepítése ügyéért is szót emelt Néhány szó szegény bukovinai magyarjaink ügyében című írásában.

Imets tanulmányai a maga korában kétségtelenül hozzájárultak a székelyföldi történeti kutatások kibontakozásához. Munkássága úttörőnek tekinthető a székelyföldi tudományos ismeretterjesztés területén is.

Imets Szerteágazó irodalmi munkásságának talán lemaradandóbb értékeit az útinapló műfajában alkotta. Úti élményeket rögzítő írásai közül legfigyelemreméltóbb az a részletes útinapló, amely a Szent László Társaság küldöttségének egyik tagjaként 1868-ban tett moldvai és havasalföldi utazásáról számol be. Az 1861-ben alakult Szent László Társulat 1868-ban egy öt főből álló “expedíciót “ küldött a határokon túlra azzal, hogy menjenek és mérjék fel a Román Királyságban élő katolikusok helyzetét. A küldöttség tagjai közt volt Veszely Károly marosvásárhelyi esperes, Imets Fülöp Jákó és Kovács Ferenc gyulafehérvári hittanár. A társaság útjáról két úti beszámoló és egy jelentés maradt ránk. Veszely, Imets és Kovács utazása Moldva-Oláhhonban címmel 1870-ben Marosvásárhelyen ki is adták az útinaplókat. A kötetben közölt két útinapló közül az első és terjdelmesebb Imets Fülöp Jákó naplója, a második beszámoló szerzője Kovács Ferenc. A naplókhoz Veszely Károly írt bevezetőt, amely tulajdonképpen rövid földrajzi, társadalmi, gazdasági és politikai helyzetismertetés Moldva-Oláhországról. Az utazás során tapasztaltak arra késztetik, hogy a székely kivándorlás okait kutassa, és megoldásokat keressen megakadályozására. Többek között a székelyföldi gazdaság, a népnevelés és az iskolázás fejelesztésében látta a problámák megoldását. Imets úti-naplója olvasmányként is érdekes, ugyanakkor a moldvai és havasalföldi magyarokra vonatkozó értékes dokumentum.

Imets az EMKE csíki osztályának alapító tagjaként társszerzője volt az első kimondottan turistáknak szánt erdélyi útikönyvnek, amely Emke-utikalauz Magyarország erdélyi részében címmel jelent meg 1891-ben, Becze Antallal együtt készítették el Csíkmegye leírását az útikalauz számára.

Az egykori kanonok, a kiváló pedagógus és sokoldalú tudós Imets Fülöp Jákó 1912 október 24-én hunyt el. Élete alkonyán „osztatlan szeretet és tisztelet vette körül” - írja Antal Áron gimnáziumi tanár, Imets első életrajz-írója. ( Az Erdélyi Róm. Kath. Státus Csíkszeredai Főgimnáziumának Értesítője az 1912-1913-ik iskolai évről. Csíkszereda, 1913).

Szülőfalujában, Tusnádon temették el kívánsága szerint. Csíksomlyón, a Kis-Somlyó hegy oldalában gránitkőből faragott keresztet állítottak fel a hajdani gimnázium igazgatójának tiszteletére.

MŰVEI

Nyomtatásban megjelent legfontosabb munkái:

  • A székely nemzet eredete. IN Gyulafehérvári füzetek. 1. kötet. Szerk. Veszely Károly. Kolozsvár, 1861.
  • A székely-és lófő név eredetéről. IN Gyulafehérvári füzetek. 2. kötet. Szerk. Veszely Károly.Kolozsvár, 1862.
  • A székelyek s egy régi baj. Arad, 1863.
  • A kath pap egyházi és polgári tekintetben. A B. Szűz Mária tiszteletének hatásai. Egyházi beszédek.
  • Kolozsvár, 1865.
  • Magyarország története mnemonico-leoninus versekben. Gy.-fehérvár. 1867.
  • Veszely, Imets és Kovács utazása Moldva-Oláhhonban, 1868. Maros-Vásárhelyt, 1870. Hasonmás kiadás: Csíkszereda, Státus kiadó, 2004.
  • Csíkszék 1848/9 katonai részvétele. IN A Székely Mivelődési és Közgazdasági Egyesület negyedik évkönyve 1879-re. Budapest, 1880. 45- 68.
  • Cserfalevél Imets F. Jákó 25 éves írói jubileuma alkalmából. Irta egy barátja. Csik-Szeredában, Szabó Lajos, 1884. [Verses önéletrajza. A jegyzetekben munkáinak és cikkeinek repertóriuma.]
  • Visszapillantás a csíksomlyói r. kath. Gymnasium közelebbi 25 éves múltjára. IN A Csíksomlyói Róm. Kath. Főgymnasium értesítője az 1881-82-ik tanévről. Csíkszereda, 1882.
  • Tusnád fürdő viszonyai és jövője. IN Székelyföld. 1884. 40 sz.
  • A csíksomlyói tanuló ifjúság szállásviszonyai a múltban és az új Internatus IN A Csíksomlyói Róm. Kath. Főgymnasium értesítője az 1888-89-ik tanévről. Csíkszereda, 1889. 3-59.
  • Dr. Haynald Lajos és a csíksomlyói iskolák. IN A Csíksomlyói Róm. Kath. Főgymnasium értesítője az 1889-90-ik tanévről. Csíkszereda, 1890. 3-61.
  • Emke-utikalauz Magyarország erdélyi részében. Kolozsvár, 1891. [A Csíkmegye című fejezet szerzője Imets Fülöp Jákó és Becze Antal]. (társszerző)

Szerkesztette:

  • A Csiksomylói Római Katholikus Főgimnázium Értesítői. Csíksomlyó – Csíkszereda, 1871-1891
  • Áhitatossági kalauz a Szerafikus Sz. Ferencz Atya III. Rendje mindkét nembeli tagjainak számára. Összeállította I:FJ: harmadrendi tag. Csik-Somlyón, 1886.

Időszaki kiadványokban megjelent tanulmányok, írások:

  • A székely nemzet mozgalmai a hazai fejedelmek alatt. IN A Csíksomlyói Róm. Kath. Főgymnasium értesítője. Székely-Udvarhelyt, 1871.
  • A székely határőrség felállításának története. IN Hargita, 1873.
  • Visszapillantás a székely nemzet másfélezredes múltjára. IN A Csíksomlyói Róm. Kath. Főgymnasium értesítője az 1875-76-ik tanévről. Székely-Udvarhelyt, 1876.
  • Csíkszék 1848/9 katonai részvétele. IN A Székely Mivelődési és Közgazdasági Egyesület negyedik évkönyve 1879-re. Budapest, 1880. 45- 68.
  • Visszapillantás a csíksomlyói r. kath. Gymnasium közelebbi 25 éves múltjára. IN A Csíksomlyói Róm. Kath. Főgymnasium értesítője az 1881-82-ik tanévről. Csíkszereda, 1882.
  • Tusnád fürdő viszonyai és jövője. IN Székelyföld. 1884. 40 sz.
  • A csíksomlyói tanuló ifjúság szállásviszonyai a múltban és az új Internatus IN A Csíksomlyói Róm. Kath. Főgymnasium értesítője az 1888-89-ik tanévről. Csíkszereda, 1889. 3-59.
  • Dr. Haynald Lajos és a csíksomlyói iskolák. IN A Csíksomlyói Róm. Kath. Főgymnasiumértesítője az 1889-90-ik tanévről. Csíkszereda, 1890. 3-61.
IRODALOM ÉS FORRÁSOK

  • Antal Áron. Imets Fülöp Jákó. IN Az Erdélyi Róm. Kath. Státus Csíkszeredai Főgimnáziumának Értesítője az 1912-1913-ik iskolai évről. Csíkszereda, 1913. 17-36.
  • A Csíkszeredai Líceum Monográfiája 1668–1968. Szerk. Antal Imre. [Bukarest], [1968].
  • Antal Imre. "Tisztesség adassék." Lapok a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnázium történetéből. Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1994.
  • Antal Imre. Imets Fülöp Jákó - a kiváló pedagógus. IN Művelődés, 38. évf., 1985. 7. sz.
  • In: Antal Imre, Élő történelem. Csíkszereda, 2000. 93-96.
  • Bándi Vazul. A Csíksomlyói Róm. Kath. Főgymnasium története = A Csíksomlyói Róm. Kath. Főgymnasium értesítője az 1895–96. tanévről. Csíkszereda, 1896.
  • Glósz Miksa. A csíksomylói róm. kath. főgymnasium tanári könyvtárának vázlatos története. IN A Csíksomlyói Róm. Kath. Főgymnasium értesítője az 1885-86-ik iskolai tanévről. Csik Szeredában, 1886. 3-37.
  • Glósz Miksa. Visszapillantás Imets F. Jákó tb. főesperes és főgymn. igazgató 25 éves tanári müködésére. IN A Csíksomlyói Róm. Kath. Főgymnasium Értesítője az 1886-87-ik tanévről. Csik-Szeredában 1887. 14-32.
  • Glósz Miksa. A csíksomylói róm. kath. Főgymnasium tanári könyvtárának szaklajstoma. (Második közlemény). IN A Csíksomlyói Róm. Kath. Főgymnasium értesítője az 1887-88-ik tanévről. Csíik-Szeredában, 1888. 3-33.
  • Magyar Katolikus Lexikon. Online változat.
  • Marton József - Jakabffy Tamás. Az erdélyi katolicizmus századai. Kolozsvár, 2007.
  • Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. I. Bukarest, Kriterion, 1981.
  • Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái. I-XIV. Budapest, 1890-1914. Online változat.
  • Tivai Nagy Imre: Csíki Pantheon. Emlékezés régi csíkiakról. Csíkszereda, 1943. Új kiadás: Tivai Nagy Imre: Emlékezés régi csíkiakról . 4. bőv. kiad. Csíkszereda, 2009. 106-107.
  • Vincze Gábor. Csángómentés az 1860-as években. A Szent László társulat és a moldvai csángó-magyarok támogatásának kérdése. IN Veszely, Imets és Kovács utazása Moldva-Oláhhonban. Csíkszereda, 2004. 5-17.
  • Vitos Mózes. Csíkmegyei füzetek. Adatok Csíkmegye leírásához és történetéhez. Csíkszereda, Györgyjakab Márton, 1894; Reprint kiadás: Csíkmegyei füzetek. Adatok Csíkmegye leírásához és történetéhez. I. kötet. Csíkszereda, 2002. 148.
EMLÉKEZETE, UTÓÉLETE

Kortársai nagyra becsülték Imets Fülöp Jákó munkásságát. Gyakorlatiassága és határozottsága, akaratereje és kitartása mellett nagy tudását és széles látókörű műveltségét emelik ki a kortársak - e tulajdonságainak köszönhetően szűkebb hazájában szellemi vezéregyéniségnek tekintették.

A közösségért önzetlenül, fáradhatatlanul cselekvő, tevékeny emberként jellemzi őt Antal Áron, a csíkszeredai főgimnázium tanára - maga is jeles irodalmár és történetész – aki már 1913-ban, nem sokkal Imets halála után közölte életrajzát a gimnázium értesítőjében:

Az erdélyi magyarság, közelebbről a csíki székelység, melynek évtizedeken át szellemi vezére és gyakorlatias útmutatója volt, látta őt tenni, lankadatlanul küzdeni és kitartóan fáradozni. Évtizedeknek haladása, erős magyar szelleme az ő markáns egyéniségéhez fűződik Csík vármegyében. Világlátott, nagy műveltségű ember volt, kit kortársai virágkorában orákulumnak tartottak.”

(Antal Áron, Imets Fülöp Jákó. IN Az Erdélyi Róm. Kath. Státus Csíkszeredai Főgimnáziumának Értesítője az 1912-1913-ik iskolai évről. Csíkszereda, 1913. 17-36).

Ma is keveset ismerünk Imets életművéből, bár szűkebb szülőföldjén nagy becsben tartják emlékét. Antal Imre, a Svédországban élő történész hívta fel a figyelmet Imets Fülöp Jákó sokrétű életművére, elsősorban pedagógusi és iskolaszervező kiválóságát emelve ki az 1985-ben megjelent írásában, amelyet átdolgozva újraközölt a 2000-ben megjelent tanulmánykötetében.

Nevének és a közössége szolgálatában kifejtett munkásságának megörökítésére kőkeresztet állítottak a Kissomlyó oldalában és szülőfaluja déli kijáratánál. Síremléke közelében a nagytusnádi templom kerítőfalán belül emléktáblát helyeztek el.

Szülőföldjén, Tusnádon, Újtusnádon és Verebesen nagy tisztelet övezi Imets Fülöp Jákót, mindhárom település iskolája az ő nevét viseli. Az ő érdeme, hogy Alcsík első emeletes iskolájával Nagytusnád büszkélkedhetett. Erre a százéves épületre került fel az őt ábrázoló dombormű 2008 novemberében, amelyet a születésnapja tiszteletére szervezett iskolanapok keretében lepleztek le.

Mint pap, tanár, író hű volt és kitartó; székely ifjúságért, szeretett fajáért égett szíve, lelke" – hirdeti a nagytusnádi Imets Fülöp Jákó Általános Iskola külső falán elhelyezett dombormű gránittáblája, A helyi önkormányzat megrendelésére készült bronzalkotás Sárpátki Zoltán képzőművész munkája.

Hargita Népe: Antal Ildikó: Imets Fülöp Jákó-dombormű a nagytusnádi iskolán.

Tanár ,
Író ,