Ágyúöntő, műszaki szakember, honvéd százados.

Életrajzára vonatkozóan még sok a tisztázatlan kérdés, dr. Száva Tibor-Sándor helytörténész adatai szerint Bodor Ferenc Csíkszentmihályon született 1804-ben. Más adatok szerint a felvidéki Barka helységben született Krausz néven.

Selmecbányán tanult, a Bányászati Kohászati és Erdészeti Akadémián, a balánbányai rézbányánál bányanagyként alkalmazták. Az 1848-49-es szabadságharc idején Gál Sándor kérésére 1848 márciusában alapította meg és a forradalom bukásáig vezette a csíkmadarasi lőporgyárat, ahol nagy mennyiségű lőport gyártottak. Bodor ágyúöntést is vállalt, haditechnikai ismeretei révén valósult meg a fúrás nélküli ágyúk gyártása, próbaképpen három ágyút öntött Bodvajon, még Gábor Áron előtt. A gyárat az orosz cári és osztrák megtorló csapatok felrobbantották. Bodort 1849. augusztus 7-én elfogták és elítélték, két évig raboskodott, 1851-ben szabadult ki, még tisztázatlan az is, hogy hol volt bebörtönbözve.

A kiegyezés után Budapestre került, itt a kataszteri hivatalnál dolgozott, majd munkanélküli lett. Később a hadügyminisztériumban napi díjnokként tevékenykedett 1874. november 12-én bekövetkezett haláláig.

• Daczó Katalin: Kötet és szobor készül Bodor Ferenc emlékére. In.: Hargita Népe, 2015. július 28.
• Komán János: A csíki Gábor Áron. In.: Korunk, 1974., 11 szám, . 1170-1172 o.
• Komán János: Az ágyúöntő. In: Hargita kalendárium, 1976. 88-89
• Megtaláltuk a jegyzőkönyvet. In: Hargita Népe, 2016. június 16.
• Pál Antal Sándor et al.: Csíkmadaras. Egy felcsíki falu múltja és jelene. Szerk. 2. bőv kiad. Marosvásárhely, Mentor kaidó, 2006. 97-98 o.

Bodor Ferencet "Csíkszék Gábor Áronjának" is tartják, emlékének, életművének áplolására 2015. július 26-án, Csíkmadaras és Csíkszentmihály község tanácskozást szervezett, szakemberek, történészek részvételével. A tervek szerint szülőfaluja, Csíkszentmihály emlékkiállítást tervez, és szobrot állítana az egykori ágyúöntő emlékére. Csíkmadarason Bodor Ferenc-tanulmánykötetet szeretnének megjelentetni 2016-ban.