2019. augusztus  26., hétfő, Izsó
   
NAGY Borbála
Nagy Borbála 1935-ben készült fényképe. A kép forrása: Dolgozó Nő, 1987. május
NAGY Borbála

Csíkszereda, 1904. augusztus 2. – Kolozsvár, 1994. február 5.

ÉLETRAJZ

Regény- és színműíró, műfordító.

Nagyapja Tivai Nagy Imre, testvére Nagy András György.

Szülővárosában, majd a kolozsvári Marianumban tanult, Csíkszeredában érettségizett (1922). A budapesti egyetem bölcsészkarán kezdte meg a német-francia-filozófia szakot, a bukaresti egyetemen szerzett tanári diplomát 1927-ben. Konstancán (1927–29), majd Caracal leánylíceumában tanított. 1934-től sikerült szülővárosa leánygimnáziumában katedrát kapnia. 1941-től nyugdíjazásáig (1959) különböző kolozsvári iskolákban volt nyelvtanárnő.
A Zeng az erdő című történeti drámájával (Csíkszereda, 1935) elnyerte az Erdélyi Szépmíves Céh és a kolozsvári Magyar Színház közös pályázatának II. díját. A szépasszony leánya című történelmi drámáját 1947-ben sikerrel mutatta be a kolozsvári Magyar Színház együttese. Több színdarabot is írt, amelyeknek egy része az 1960-as években a Művelődés című folyóiratban jelent meg. A Xántus-völgyi ütközet című kisregénye (Kolozsvár, 1938) az 1694-es csíki tatárdúlás eseményeinek irodalmi feldolgozása.
Több évtizedes szünet után jelentek meg nagy tárgy- és korismeretről tanúskodó történelmi regényei. A regények cselekménye rendszerint egy-egy híres-hírhedt női főszereplő köré szövődik, a szerző végső soron mindegyikben önmagát keresi: A csíki boszorkány (Bukarest, 1974); a Homérosz nyomán alkotott Trójai Kasszandra (Kolozsvár, 1979); továbbá az Őrült Johanna (Koloszvár, 1981); Claudia (Kolozsvár, 1984); Theodora császárnő (Kolozvár, 1994); A vén kapitányné (Csíkszereda, 1996). A Pallas-Akadémia kiadó gondozásában megjelent családregény főhőse a szerző nagyanyja, az 1840-es évek polgáriasodó Csíkszeredájának legendás alakja volt.

Említésre méltóak műfordításai is a román irodalomból. Halála után több kötetre való kézirata maradt hátra: regények több változatban, novellák, számos színdarab. A székelyek története című munkája is kéziratban maradt.

Posztumusz történelmi regénye, Az áruló avar kagán 2014-ben jelent meg (Világhírnév Kiadó).

MŰVEI

  • Zeng az erdő. Dráma. Csíkszereda, 1935;
  • A Xántus-völgyi ütközet. Kisregény. Kolozsvár, 1938;
  • A szépasszony leánya. Dráma. Kolozsvár, 1947.
  • A csíki boszorkány. Regény. Bukarest, 1974;
  • Trójai Kasszandré. Regény. Kolozsvár, 1979;
  • Őrült Johanna. Regény, Kolozsvár. 1981;
  • Claudia. Regény. Kolozsvár, 1984;
  • Theodora császárnő. Regény, Kolozsvár, 1994;
  • A vén kapitányné. Regény, Csíkszereda, 1996.
  • Az áruló avar kagán. Regény, Világhírnév Kiadó, Kolozsvár, 2014.

Fordítások:

  • Sadoveanu, Mihail: A csodálatos erdő, Bukarest, 1952;
  • Sadoveanu, Mihail: A felbujtó. Bukarest, 1955;
  • Háborús történetek (Méhes Györggyel), 1955
IRODALOM ÉS FORRÁSOK

  • Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár:Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 9732606983
  • Gyöngyösi Gábor: A hős hiányzott, aztán eltűnt. In: Utunk 1974/50.
  • Jelentés a Szépmíves Céh és a Magyar Színház drámapályázatáról. In: Erdélyi Helikon 1936/9.
  • Lászlóffy Csaba: „Még nem végelges a kép”. [Beszélgetés Nagy Borbála írónővel]. In: Dolgozó Nő, Kolozsvár, 48. évf., 5 sz., 1987. május, 12 o.
  • Lászlóffy Csaba: Naplemente. In: Szabadság 1994. febr. 15.
  • Molnos Lajos: Egy tragikus sorsú asszony története. In. Utunk 1982/32
  • Nagy Adorján: Édesanyám, én és Az áruló avar kagán. In: Népújság, 2014.  május 30.
  • Nagy Réka: Utószó. In: A vén kapitányné. Csíkszereda: Pallas-Akadémia, 1996.
  • Szőcs István: A helyéből kizökkentett idő regénye. In: Előre 1984. nov. 7.
Író ,