2017. november  25., szombat, Katalin
   
DOMOKOS Pál Péter
Domokos Pál Péter portréja 1934-ből. Eredeti fotó, Kájoni János Megyei Könyvtár
DOMOKOS Pál Péter

Csíkvárdotfalva (Csíksomlyó), 1901. június 28. Budapest , 1992. február 18.

ÉLETRAJZ

Néprajzkutató, zenetörténész, író, tanár. Kutatási területe a népzene és zenetörténet. Főleg erdélyi és moldvai vonatkozású néprajzi, nyelvészeti, történelmi és egyháztörténeti kérdésekkel foglalkozott. Munkássága jelentős a magyar zenei emlékek kéziratos forrásainak felkutatása és feldolgozása terén.

Hatgyermekes földműves család legkisebb gyermekeként született a Csíksomlyó melletti Várdotfalván. A csíksomlyói kegyhelyen, a pünkösdi búcsún találkozott először az ide zarándokló moldvai csángókkal.

A csíksomlyói tanítóképzőbe járt, majd Debrecenben végzett egy évet, később otthon fejezte be tanulmányait. Csíkkarcfalvi tanítóskodás után a román hadsereg katonája volt, majd beirakozott a budapesti Tanárképző Főiskolára, ahol matematika, fizika, kémia, és ének-zene szakon végzett. Tanulmányai után 1926-ban hazatért, és előbb Vulkánban tanított, majd Csíkszeredában, a tanítóképző tanáraként. Magyarországon szerzett diplomáját a román állam nem fogadta el, ezért három évvel később felmondtak neki. 1929-ben járt először Moldvában a csángóknál.

Moldvai útja után visszatérve Kézdivásárhelyen tanított, majd Gyergyóalfaluba került kántornak, ahol 1936-ig működött. Összegyűjtött anyagát Bartóknak és Kodálynak is bemutatta, akik további kutatásokra ösztönözték.

A bécsi döntés után Hóman Bálint miniszter kinevezte a Kolozsvári Állami Tanárképző igazgatójává.  1943-ban summa cum laude doktorált néprajzból, Kelet-Európa történelméből és magyar irodalomból a kolozsvári egyetem bölcsésztudományi karán.

1944 őszén családjával Budapestre menekült, 1945-től a közoktatási, később a népjóléti minisztériumban dolgozott. 1948-ban elbocsátották, ezután a Baranya megyei Szárászra költözött, ahol földet kapott és gazdálkodásból tartotta el hattagú családját, majd a földjét is elvették. Ebben az időszakban fizikai munkásként dolgozott, később egy általános iskolában taníthatott. Ezután nyugdíjba vonulásáig (1961) Budapesten a József Attila Gimnáziumban, és a Kaffka Margit Gimnáziumban tanított.

Számos cikke, írása jelent meg különböző erdélyi lapok hasábjain, és a magyarországi néprajzi és irodalomtörténeti szaklapokban is. A csángó magyar népcsoport elismert kutatójaként tartják számon, bejárta a moldvai csángók falvait, gyűjtötte az ott élő magyarságra vonatkozó társadalmi és néprajzi anyagot, méltán nevezték a csángók vándorapostolának.

A moldvai magyarság című munkájának első kiadása 1931-ben jelent meg Csíksomlyón (1934 –től több kiadásban megjelent Kolozsváron, majd 1987-ben bővített, átdolgozott kiadásban adták ki újra).

„Én nemcsak a népdalt gyűjtöttem, hanem arra törekedtem, hogy teljes néprajzi gyűjtést végezzek. Az első utam eredményét könyv formájában írtam meg A moldvai magyarság címmel. Elmentem Bartók Bélához, Kodály Zoltánhoz és Szabolcsi Bencéhez – íme, ezt az anyagot hoztam. Ekkor Bartók írásba adta, hogy tudományos szempontból fontos volna a könyv kiadása. De hiába mentem bárkihez, az erdélyi életet nem érdekelte a csángók sorsa. Tehát se egyház, se párt, se más intézmény érdeklődést nem mutatott. Csíkszeredán volt egy nyomdász, Péter Ferenc, aki vállalkozott arra, hogy kiadja a könyvemet, s 1931-ben ki is adta ötszáz példányban." (Az én Erdélyem. Domokos Pál Péter elmondja életét Balogh Júliának. Budapest, Vita Kiadó,1988).

1931-ben megalapította a Csíki Néplapot. Kezdeményezte a csíkszeredai múzeum létrehozását, az Ezer Székely Leány néptánc- és népviseleti találkozót (1931).

A zenei anyanyelv ápolására feldolgozta a régi énekeskönyveket. Bartók és Kodály munkásságának népszerűsítője, népdalgyűjtő tevékenységük egyik folytatója. Dallamokkal kiegészítve adta ki Kájoni János Cantionale Catholicum c. énekgyűjteményét és Petrás Incze János Tudósítások c. munkáját az " ...édes hazámnak akartam szolgálni" című kötetben (Bp., 1979). Könyvet írt Márton Áron püspökről: Rendületlenül. Márton Áron Erdély püspöke.( Bp., 1989).

"Életem fő célja az volt, hogy a magyar műveltség hiátusait, hiányait pótoljam. Ha bármiféle okmányt találtam, vagy olyan zenedarabra leltem, amivel a magyar műveltség épületét magam is építhettem, akkor okvetlenül megfogtam és a helyére tettem. Érdekes lenne felsorolni, akár számvetésként is, hogy mik is voltak ezek a téglácskák." (Az én Erdélyem. Domokos Pál Péter elmondja életét Balogh Júliának. Budapest, Vita Kiadó,1988).

Díjai, elismerései:

  • Bethlen Gábor-díj (1986)
  • Széchenyi-díj (1991), Kimagasló életművéért, nemzeti múltunk kutatásáért.
  • Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1991)
  • Magyar Örökség díj /posztumusz/ (2002)
  • Magyar Művészetért díj /posztumusz/ (2006)
MŰVEI

Kötetei:
  • A moldvai magyarság. Csíksomlyó,1931.,  2. bőv. kiad. Kolozsvár, 1934,; 6. kiad. [sajtó alá rend. Fazakas István], Budapest : Fekete Sas, 2001
  • Zemlényi János kéziratos énekeskönyve (XVII. század), Kolozsvár, 1939
  • Adalékok Moldva történetéhez. Kolozsvár, 1940
  • Mert akkor az idő napkeletre fordul. Ötven csángómagyar népdal, Kolozsvár, 1940
  • Moldvai csángó mese és négy csángómagyar ének, Kolozsvár, 1942
  • Rezeda. 96 csángómagyar népdal. Budapest, Zeneműkiadó, 1953
  • Hangszeres magyar zene a XVIII. században. Budapest, 1978
  • „...édes Hazámnak akartam szolgálni...". Budapest, 1979
  • Az én Erdélyem. Domokos Pál Péter elmondja életét Balogh Júliának.  Budapest, Vita Kiadó,1988. Az interjú online, szerkesztett változata:
  • Rendületlenül. Márton Áron, Erdély püspöke. Szeged, 1989
  • Moldvai útjaim. Csíkszereda, Hargita Kiadóhivatal, 2005

Online elérhető szövegek:

IRODALOM ÉS FORRÁSOK

  • Almási István: Domokos Pál Péter emlékezete. In: Székelyföld V. (2001) 6. 72-80.
  • Almási István: Domokos Pál Péter népzenekutatásainak jelentősége. In: Erdélyi Múzeum,63. kötet, 2001. 3-4.füzet. Online: http://epa.oszk.hu/00900/00979/00022/m03almasi.htm
  • Balogh Edgár: A csángók vándorapostoláról. In: A Hármas kis tükör. Bp. 1945.
  • Beke György: Magunk keresése. 1972.
  • Domokos Mária: Domokos Pál Péter írásainak válogatott bibliográfiája. In: Székelyföld V. (2001) 6. 87-92.
  • Halász Péter: Domokos Pál Péter Moldvai útjai. In: Domokos Pál Péter: Moldvai útjaim. Kétnyelvű kiadás. (Bibliotheca Moldaviensis.) Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2005. 5-28.
  • Halász Péter (szerk.): „Megfog vala apóm szokcor kezemtül...” Tanulmányok Domokos Pál Péter emlékére. Budapest, Lakatos demeter Egyesület, 1993.
  • Halász Péter (szerk.): „...Teljes célomat elértem." Domokos Pál Péter születésének századik évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai. 2001. április 11. (Csángó Füzetek 4.) Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület, Budapest, XXX
  • Lukács László: „Domokos Pál Péter, Magyarország királya". Honismeret XXIV. (1996) 3. 58-60. (Megjelent még: In: POZSONY Ferenc (szerk.): Csángósors. Moldvai csángók a változó időkben. Budapest, é. n. [1999]. 155-157.)
  • Oláh Gál Elvira: A moldvai csángómagyarok vándorapostola. Beszélgetés Domokos Pál Péterrel 1990. május havában. In: Székelyföld II. (1998) 7. 98-108.
  • Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. Online változat.
  • Szabó T. Attila: A transylvan magyar társadalomkutatás. In: Hitel 1938/1.
  • Szőcs János: Domokos Pál Péter Csíkszeredában. In: Székelyföld V. (2001) 6. 56-69.
  • Tánczos Vilmos: Nekem nem az a hazám, amit Kádár vagy Rákosi mondott... Interjú Domokos Pál Péterrel. In: Európai Idő (Sepsiszentgyörgy) (1991) 40. és 41-42. (Megjelent még: Székelyföld V. (2001) 6. 43-54.; In: Mirk Szidónia Kata (szerk.): Academica Transsylvanica. Beszélgetések erdélyi tudósokkal. Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2007. 403-413.)

FOTÓ

Domokos Pál Péter, az Erdélyi Egyházmegye tanfelügyelője, 1940-es évek.

Domokos Pál Péter szobra Csíksomlyón

A szobor Csíksomlyón, régi helyén

A moldvai magyarság (2. kiadás) dedikált címlapja

Emlékezés Domokos Pál Péterre, 2017

Domokos Pál Péter moldvai gyűjtőúton, 1931.

A Széchenyi-díjas Domokos Pál Péter, 1991.

Népdalgyűjtés közben a moldvai Trunkon, 1931.

EMLÉKEZETE, UTÓÉLETE

Csíkszeredában, a Márton Áron Gimnáziumban emléktáblát avattak tiszteletére. Szülőhelyén, Csíksomlyón, a volt Csíksomlyói Tanítóképző épülete előtt  egészalakos szobra láható, Bodó Levente szobrászművész alkotása.

Domokos Pál Péter születésének századik évfordulója tisztelerére emlékülést szervezett 2001. április 11-én a Lakatos Demeter Csángómagyar Kluturális Egyesület. Az emlékülésen elhangzott előadások szövegét Halász Péter szekesztésében 2004-ben adta közre az egyesület. ( „...Teljes célomat elértem." Domokos Pál Péter születésének századik évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai. 2001. április 11. (Csángó Füzetek 4.) Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület, Budapest, XXX).

Domokos Pál Péter életművét, halálának 25 éves évfordulóján, A magyar kultúra napja tiszteletére szervezett csíkszeredai rendezvények sorában idézték fel a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2017. január 23-án. Halász Péter néprajzkutató előadásával, könyv- és fotókiállítással, valamint dokumentumfilm bemutatásával emlékeztek a neves néprajzkutatóra és Széchenyi-díjas zenetörténészre.

Az emlékünnepségről Domokos Pál Péter, a csángók vándorapostola címmel a Székelyhon portál cikke is beszámolt.

Halász Péter néprajzkutató előadásának szövege a Művelődés című folyóirat 2017/2 számában jelent meg: Domokos Pál Péter halálának 25. évfordulójára címmel..

 

Tanár ,