2018. szeptember  26., szerda, Jusztina
   
ORBÁN Balázs
ORBÁN Balázs

(Székelylengyelfalva, 1829. február 3. - Budapest, 1890. április 19.)

ÉLETRAJZ

Néprajzi és földrajzi író, történész, közíró és politikus.

Báró lengyelfalvi Orbán Balázs.
Székelyudvarhely mellett, Lengyelfalván született régi udvarhelyszéki székely családban. Apja, Orbán János, a francia háborúk katonatisztje, anyja, Knechtel Eugénia, német-olasz (vagy görög) családból származott. A székelyudvarhelyi középiskolai tanulmányok után 1844-ben a bölcsészeti karra iratkozott be. 1847-ban örökösödési ügyben indult Konstantinápolyba, majd Kis-Ázsiát, Palesztinát és Szíriát, Egyiptomot és Görögországot is bejárta. Keleti élményeit később „Utazás keleten" címmel jelentette meg.

1849-ben szabadcsapatot szervezett a magyar haza támogatására. El is jutott Vidinig, ahol a már levert szabadságharc emigránsaival találkozott. 1849-től 1852-ig Kossuth Lajos környezetében élt Kiutahiában. 1852-ben Londonban barátságot kötött Giuseppe Mazzinivel, Louis Blanckal. Olvasott és kutatott a British Museumban. 1853-tól Jersey, majd Guernesey szigetén három évet töltött Victor Hugo társaságában. Az ő gyerekeitől tanult meg fényképezni. 1855-59 között Konstantinápolyban tartózkodott.

1859-ben visszatért Erdélybe, 1870-től országgyűlési képviselő volt. 1887-ben az MTA levelező tagjának választotta. Székfoglaló beszédét A székelyek származásáról és intézményeiről címmel tartotta. Családi birtokán, Szejkefürdőn temették el. A síremlékét 1921-ben készítették. (1969-ben új síremléket állítottak neki). A sírja felé vezető utat hét hatalmas székely kapu őrzi.
1862-től 1868-ig mintegy ötszáz székely községet járt be, jegyzeteket, fényképeket készítve élete főművéhez, az 1868-tól 1873-ig hat kötetben megjelentetett A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból ( I–VI. köt. Bp., 1868–1873) című munkájához.

Mint a fényképezés hőskorának szereplője Orbán amatőr fotósként műhelynyi fotófelszerelését a hátán cipelve gyalogszerrel járta be Udvarhely, Csík, Háromszék hegyeit-völgyeit, falvait és városait. A Székelyföld leírása... 356 illusztrációjából kb. 150–170 eredeti felvétel maradt fenn. A csoportképek természetes környezetben vannak felvéve. Így elmondható, hogy úttörő szerepe volt Erdélyben a tudományos és irodalmi célokat szolgáló fotódokumentációk készítésében. Nemcsak a Székelyföld természeti, geológiai körülményeit rögzíti, hanem megírja történetét (gazdaság-, politika-, közművelődés-, egyház-, közigazgatás- és hadtörténetét is), népeinek életmódját, és kifejti fejlesztési javaslatait. Így alkotta meg, az interdiszciplináris kutatási módszer sok elemét először és egyedül alkalmazva, a Székelyföld valóságos enciklopédiáját. Munkája az államismereti-statisztikai irodalom hagyományain nevelkedett enciklopédikus mű, a magyar romantika kései nagy alkotása. Könyve hozzájárult a székelyek történeti tudatának erősödéséhez, és máig nélkülözhetetlen, értékes, tudományos forrás.

MŰVEI

  • Utazás keleten. Kolozsvár. 1861. Hat kötet.
  • Kelet tündérvilága vagy Szaif Züliázám. Kolozsvár, 1864.
  • A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. Pest, 1868-73. Hat kötet. (33 önálló s 276 szövegképpel).
  • Orbán Balázs országgyűlési beszédei. Pest : Légrády Testv., 1872-1887.
  • Torda város és környéke. Kolozsvár, 1889.
IRODALOM ÉS FORRÁSOK

  • Ki volt Orbán Balázs? Székelykeresztúri Kaszinó kiadása, Székelykeresztúr, [1929].
  • Orbán Balázs emlékezete. Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. Online változat.
  • Hermann Gusztáv: Székelyudvarhely művelődéstörténete. Jegyzetek: Hermann Gusztáv Mihály. A Kislexikont kiegészítette: P. Buzogány Árpád. 2. bőv., jav. kiadás.Csíkszereda, Pro Print Kiadó, 2015.

FOTÓ

Szejkefürdő, Orbán Balázs sírjához vezető székelykapu-sor

EMLÉKEZETE, UTÓÉLETE

Orbán Balázst végrendelete szerint Szejkefürdőn temették el, sírjához székelykapuk sora vezet. Az utolsó kapu az övé volt. Kopjafás-féldomborműves síremlékét, bronz arcképével Orbán Áron székelyudvarhelyi szobrászművész-tanár tervei szerint építették (1969).

Székelyudvarhely főterén 1995. február 4-én nagyszabású ünnepi műsor keretében, többezres résztvevő jelenlétben avatták fel Orbán Balázs szobrát, Hunyadi László szobrászművész alkotását.

Székelykeresztúron és szülőfalujában, Lengyelfalván mellszobrot állítottak emlékére.  Lengyelfalván az egykori Orbán-kúriában jelenleg iskola és óvoda működik, ennek egyik szobájában rendezték be Orbán Balázs emlékére az állandó kiállítást 2006-ban, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum szakembereinek közreműködésével.

Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron iskola és utca viseli a nevét.
Hargita és Kovászna Megye Tanácsa 2011-ban alapította az Orbán Balázs-díjat, amelyet évente olyan személyiségeknek ítelnek oda akik elévülhetetlen érdemeket szereztek az egységes Székelyföld-kép kialakításában, a térség sajátos hagyományaira alapozott modernizációjában.

2015 áprilisában a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) és a székelylengyelfalvi Orbán Balázs Alapítvány rendezésében kétnapos emlékünnepséget tartottak Udvarhelyszéken Orbán Balázs halálának 125. évfordulója alkalmából. (Udvarhelyi Híradó),