2018. április  24., kedd, György
   
LOSTEINER Leonárd
LOSTEINER Leonárd

Kolozsvár, 1744. Csíksomlyó, 1826. május 17.

 

ÉLETRAJZ

Ferencrendi szerzetes, az erdélyi ferencrend történetírója, definitor.

Eredeti neve: Halász János

Névváltozatok: Losteiner János Leonárd, Halász-Losteiner Leonárd

Kolozsváron született 1744-ben, középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, feltehetően a jezsuiták Farkas utcai kollégiumában. 1761-ben lépett a ferences rendbe, A noviciátus éveit Medgyesen és Székelyudvarhelyen töltötte, majd filozófiát tanult Esztelneken. Teológiai tanulmányait Kolozsvárt, a teológiai főiskolán végezte. 1768-ban szentelték pappá.
Losteiner Leonárd nagy munkabírású, tudósi elkötelezettséggel dolgozó szerzetes volt, elöljárói számos rendi tisztséggel bízták meg.
1770-1771-ben Kapjonban, Dés filiáján lelkész és Haller Antal gróf káplánja.
1773-1790 között a kolozsvári teológiai főiskola, a Studium Generale lektora és tanára volt, ahol egyháztörténetet is tanított.
1792-ben Széken, 1795-ben Medgyesen, 1796-1800 között Mikházán házfőnök, 1801-1804 között definitor.
1802-től 1826-ban bekövetkezett haláláig Csíksomlyón élt, rendi történetíróként tevékenykedett és rendezte a kolostor levéltárát. Az erdélyi ferences rendtartomány levéltárosaként az archívum okleveleit bevételezte és rendezte, a levéltári adatokat később művei megírása során fel is használta. Az új csíksomlyói kegytemplom építésének vezetője és legfőbb mozgatója volt. Utolsó éveiben megvakult.
Életéről és munkásságáról ferences rendtársai, Boros Fortunát, György József és Benedek Fidél írtak bővebben.
Losteiner az erdélyi ferencesek krónikása, munkáit latin nyelven írta. Kéziratban fennmaradt munkái rendkívül értékesek. Történetírói munkásságának fontosabb eredménye a csíksomlyói ferences kolostor és az erdélyi stefanita rendtartomány története.
Chronologia Topographico-Chorographica... című latin nyelvű kézirata jelentős hely-és művelődéstörténeti forrásmunka, tartalmazza a csíksomlyói templom, a kolostor és környéke történetét az alapítástól 1777-ig.
''A terjedelmes kézirat egyik legértékesebb fejezete a csíksomlyói kolostor és a XIX. század elején lebontott középkori templom részletes leírása, melyet kiegészít a templom és a kolostor rendkívüli művészettörténeti jelentőségű XVIII. századi alaprajza.''(Muckenhaupt Erzsébet: A csíksomlyói ferences könyvtár kincsei. Budapest – Kolozsvár, é.n. p. 22.)

A latin nyelvű Chronologia... szövegéből nyomtatásban először először 1956-ban a Csíki Múzeum Közleményeiben jelent meg eredeti latin nyelven és magyar fordításban egy részlet, a Madéfalvi veszdelem törénetéről szóló rész, Nagy Imre csíksomlyói gimnáziumi tanár 1861-es keltezésű kézirata alapján.
A 18. század végéről ismerjük még Theatrum Orbis Christiani Hungarico-Transsylvanicum... című egyetemes történetét.
Istennek kintses tárháza, melly Csik Somlyai tsudálatos Szűz Mária szent képéről rég üdőtől fogva osztogattatik címet viseli a csíksomlyói kegyszoborról kisebb terjedelmű kézirata, amely a 19. század elején készült, a Csíksomlyói Ferences Kolostor Könyvtárának egyik jelentős értéke. Mohay Tamás budapesti néprajzkutató közlése szerint a kézirat 19. század második felében készült másolata a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtárban tanulmányozható.

Losteiner Leonárd kb. 1810-1815 között állította össze kéziratát, amely mintegy kétszáz évig ismeretlen volt. Mohay Tamás szerkesztésében 2015-ben a Csíksomlyói Ferences Kolostor kiadásában  jelent meg a kézirat hasonmás és átírt kiadása. Losteiner kézirata az első magyar nyelven írt mű a Csíksomlyón tisztelt Mária-szoborról és a korabeli tanuk által elbeszélt csodatételeiről.

Losteiner tudósi egyéniségét, történetírói jelentőségét csak kéziratban maradt életműve és levelezése feldolgozása után lehet a maga teljességében értékelni. Fennmaradt kéziratai ma különböző rendházak könyvtáraiban (Csíksomlyó, Szamosújvár) és a kolozsvári egyetemi könyvtárban tanulmányozhatók.

MŰVEI

Kéziratok:

  • Cronologia topographico-corographica, seu sub specie annuae felicitatis et calamitatis Provinciae Transylvanicae et Siculiae descriptio pervetusti Monasterii Csik Somlyovinensis ad Beatem Virginem Visitantem... . Kolozsvár 1777-1778. Kézirat. Csíksomlyói Ferences Kolostor Könyvtára. A VI. 7/5254
  • Propago vitis Serphicae in Transilvaniam protensa...seu Historia chronologico-topographica Provinciae Serafico Transsylvanicae tit. S. Stefani protoregis Hungariae fratrum ordinis minorum S. P. Francisci strictioris observantia.... 1786-1789. Kézirat. Csíksomlyó, Csíksomlyói Ferences Kolostor könyvtára. Jelzet nélkül.
  • Theatrum Orbis Christiani Hungarico-Transsylvanicum in tres aetates.1790. Kézirat. Budapest, OSZK , Fol. Lat. 402.
  • Istennek kintses tárháza, melly Csik Somlyai tsudálatos Szűz Mária szent képéről rég üdőtől fogva osztogattatik. Kézirat. 19. sz. eleje. Csíksomlyói Ferences Kolostor Könyvtára, jelzet nélkül. 19. század második felében készült másolat a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtárban. Jelzete: MS. 1590

Kiadások:

  • Történelmi Adatok a Vitéz Székely Nemzet Életéből. Losteiner Leonárd krónikás Gyűjteménye után. Közli Nagy Imre gimn. tanár 1861. [A Madéfalvi veszedelem  - Siculicidium. Egy 19. századi kéziratos másolat nyomán]. A fordításokat készítette Karácsony Zakariás muzeológus. In: A Csíki Múzeum Közleményei, Csíkszereda, 1956. p. 5- 55.
  • Istennek kintses tárháza, melly Csik Somlyai tsudálatos Szűz Mária szent képéről rég üdőtől fogva osztogattatik. Gyűjteménye P. Losteiner Leonárdnak. [Losteiner  kéziratának hasonmás és átírt kiadása]. In: Mohay Tamás: "Istennek kintses tárháza..."  P. Losteiner Leonárd ferences kézirata Szűz Mária csíksomlyói kegyszobráról. Csíksomlyói Ferences Kolostor, Csíksomlyó - Budapest, 2015.
IRODALOM ÉS FORRÁSOK

  • Benedek Fidél, P.: Csíksomlyó. Tanulmányok. Sajtó alá rendezte Sas Péter. Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány, Kolozsvár, p. 51-111, 133-345.
  • Ferenczi Sándor: A Gyulafehérvári (Erdélyi) Főegyházmegye történeti papi névtára. Budapest-Kolozsvár, Szent István Társulat – Verbum Kiadó, 2009.
  • Katolikus Lexikon. Online változat.
  • Medgyesy S. Norbert: A Csíksomlyói ferences misztériumdrámák forrásai, művelődés- és lelkiségtörténeti háttere. Piliscsaba-Budapest, 2009.
  • Mohay Tamás: Losteiner leonárd történetei a csíksomlyói kegyszoborról. In:  "Istennek kintses tárháza..."  P. Losteiner Leonárd ferences kézirata Szűz Mária csíksomlyói kegyszobráról. Szerk. Mohay Tamás. Csíksomlyói Ferences Kolostor, Csíksomlyó - Budapest, 2015.
  • Muckenhaupt Erzsébet: A csíksomlyói ferences könyvtár kincsei. Könyvleletek 1980-1985. Budapest – Kolozsvár, Balassi Kiadó-Polis Kiadó, [1999]
  • Muckenhaupt Erzsébet: A Csíki Székely Múzeum „Régi Magyar Könyvtár" - a. I. (1498-1710). Katalógus (CsSzM RMK-Kat). Csíkszereda, Csíki Székely Múzeum, 2009.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VII. kötet, Hornyánszky, Budapest, p.1422.