József Attila-díjas író, műfordító, az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő egyénisége.

Fodor Sándor 1927. december 7-én született Csíksomlyón, a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumban érettségizett, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett diplomát román-német szakon. 1951 és 1956 között a kolozsvári Irodalmi Könyvkiadó szerkesztője, 1956-tól 1989-es nyugdíjba vonulásáig a Napsugár című gyermeklap belső munkatársa, 1990 és 1991 között a Keresztény Szó felelős szerkesztője volt.

Novellistaként az 50-es évek elején mutatkozott be; első kötetei (Fehérfenyő. F. Nagy Éva rajzaival, 1954; Gyöngyvirágos puszta, 1955) jóízű székely anekdotákat kedélyesen mesélő írót ígértek.

Önarckép címmel jelent meg első kisregénye (1964) egy székely faluból elszármazott festő-tanár lelki vívódásainak, művészi útkeresésének rajza. Krónika című regénye (1966), amely az Önarcképet önálló részként építi be a mű szerkezetébe, a festő vívódásainak előzményeit, a faluban lejátszódott eseményeket a hagyományosabb epika eszközeivel meséli el. Újabb elbeszélései különösen a Mit gondol az öreg pisztráng c. kötet (1967) címadó írása és A feltámadás elmarad történelmi példázata mélyebben hatolnak az emberi lélekbe.

A Büdösgödör című kisregénye (1970) az Önarcképhez hasonlóan egy békés nyaralás élményeiben az emberi felelősség drámáját kibontó kísérlet, tulajdonképpen ugyanez az erkölcsi felelősség a témája egy kisvárosi érettségiző lány tragédiáját megelevenítő kisregényének is (Megőrizlek, 1973). A Nehézvíz (1971) a Szellemidézés (1969) verses "történelmi interjúi"-nak eredeti humorával cseng össze. A felelősség kérdésével néz szembe újabb vallomásjellegű prózai műveiben, a fikciót háttérbe szorítva a személyes emlékezés, a közvetlen múltidézés érdekében.

Az Egy nap egy élet (1976) minden áttétel és rejtőzködés nélkül vall egy író életéről, veszteségeiről, környezetéről, az irodalmi életről. A szülőföld, Csíksomlyó múltját és jelenét megszólaltató Tíz üveg borvíz (1979) "tűnődéseibe" beépíti A feltámadás elmarad című novelláját is.

1979-ben jelent meg a Tíz üveg borvíz, az író szülőföld-könyve, amely egy hazalátogatás keretében mutatja be Csíksomlyó múltját és megváltozott arcát a jelenben. A szülőhely minden háza a múltat idézi, emberi kapcsolatok, emlékek spontán assszociatív módon elevenednek fel.

Első Csipike-története 1966-ban jelent meg, az erdei kedves mesefigurák egyszerre szólnak a gyermekekhez és felnőttekhez. A kezdetben jólelkű törpéből a hatalom megszállottjává váló Csipike példázata "felnőtt" mértékkel mérve is időtálló alkotás. (Csipike, a gonosz törpe, 1966; Csipike és Kukucsi, 1968; Csipike, a boldog óriás, 1970). A Csipike-könyvek megjelentek román, orosz, litván és német nyelven is; színpadi változatát Csipike címen (Jakab Lajos zenei kíséretével) 1973-ban tűzte műsorára a kolozsvári Állami Magyar Színház.

Írói munkásságát gazdag műfordítói tevékenység egészíti ki, műfordítóként a román irodalom nagyjait, Caragialét, Sadoveanut, valamint német írók alkotásait ültette át magyarra. Legkiemelkedőbbek D. R. Popescu-tolmácsolásai: négy regényét és négy színdarabját fordította magyarra, köztük az Ők ketten, vagy akik csak az erdőt látták (1974), a Királyi vadászat (1975) és a Felhők császára (1979) c. műveket.

Az 1997-ben Csíkszeredában kiadott „Levelek hazulról – haza” című gyűjtemény a Hargita Népe napilapban megjelent írásait tartalmazza. Itt említi meg, hogy számára a haza két pólusra tevődik: az egyik szülőföldje Csíksomlyó és Csíkszereda, a másik Kolozsvár.

Az író 85. születésnapjára. 2011-ben az Erdélyi Híradó Kiadó és az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy gondozásában jelent meg A feltámadás elmarad című novelláskötete, amely pályájának legszebb novelláit gyűjti csokorba.

Fodor Sándor 2012. március 29-én, Kolozsváron hunyt el, életének 85. évében. Az író özvegye, Fodor-Nagy Éva képzőművész önéletrajzi kötete, az Időutazás képekben ugyancsak fontos Fodor Sándor életművének megismerése szempontjából.

Az első Fodor Sándor-monográfia szerzője Sántha Attila költő, író és nyelvész. Fodor úr, a boldog óriás címen 2018-ban jelent meg a monográfia a kézdivásárhelyi Zelegor Kiadó gondozásában, Kuszálik Péter által összeállított terjedelmes életmű-bibliográfiával kiegészítve.

Díjai, elismerései:

1966 – A Román Írószövetség Díja

1966 – Kulturális Érdemrend 5. Fokozata

1982 – A Román Írószövetség Nagydíja,

1983 – A Román Akadémia Ion Creangă-díja

1994 – A Hét Nívódíja

1998 – A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje

2001 – József Attila-díj

• Fehérfenyő. Elbeszélések F. Nagy Éva rajzaival, Bukarest, 1954.
• Gyöngyvirágos puszta. Elbeszélések. Bukarest, 1955.
• Jóska meg a sóska. Karcolatok. Bukarest, 1962.
• Önarckép. Kisregény. Bukarest, 1964.
• Csipike, a gonosz törpe. Mese. Bukarest, 1966;
• Csipike és Kukucsi. Mese. Bukarest, 1968.
• Csipike, a boldog óriás. Mese. Bukarest, 1970
• Büdösgödör. Kisregény. Bukarest, Kriterion, 1970.
• Nehézvíz. Kisregény. Bukarest, 1971.
• A felnőttek idegesek. Kisregény, Kolozsvár, 1974
• Egy nap egy élet. Regény. Bukarest, 1976
• Mosóteknőben a világ körül. Gyermektörténetek, 1976.
• Tíz üveg borvíz. Kisregény. Bukarest, Kriterion,1979.
• Tűzoltózenekar. Válogatott elbeszélések, Bukarest, Kriterion, 1983.
• Az ígéret földje. Regény, Bukarest, 1984
• Fülöpke beszámolói. Karcolatok. Bukarest, 1984
• Fekete-erdő. Kisregények. Bukarest, 1986
• Bimbi tábornok. Regény. Bukarest, 1986
• A merénylő. Elbeszélések. Bukarest, 1988
• Ki ez? Egy önéletírás műhelyforgácsai. Anekdoták, Bukarest, 1989
• Csipike és a gonosz ostoba. Mese, Bukarest, 1990
• A megálmodott ház. Válogatott novellák, 1996.
• Csipike és Tipetupa. Mese. Csíkszereda, 1996.
• Levelek hazulról - haza. Csíkszereda, 1997.
• A tizenegyedik üveg. Bukarest- Kolozsvár, Kriterion, 2000.
• Hány nyelven szól az ördög? Publicisztika, 2002.
• Sündisznóállás. Emlékirat. Csíkszereda, Neptun Impex Rt., 2002.
• Mit gondol az öreg pisztráng? Válogatott novellák. Pont Kiadó, 2003.
• Kortársuk voltam – kortársaim voltak. 2003.
• A vén bajuszos. Csíkszereda, Pallas-Akadémia, 2003
• Mária lábától a sündisznóállásig. Fejezetek egy életrajzi regényből. Csíkszereda, Hargita Kiadóhivatal, 2005.
• Fülöpke beszámolói. Marosvásárhely, Mentor kiadó, 2006.
• A feltámadás elmarad. Novellák. Erdélyi Híradó Kiadó - Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy, 2011.

Posztumusz kiadások:

• Fodor Sándor: Válogatott novellák. Csíkszereda, Hargita Kiadóhivatal, 2016. (Székely Könyvtár).

• Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. Online változat.
• „Mindig bíztam az emberekben...". Molnár Vilmos beszélgetése Fodor Sándor íróval. In: Székelyföld, 2007/7 p. 141-163.
• Ferenczes István: Búcsú Fodor Sándortól (1927-2012). In: Székelyföld, 2012/5. május p.177-178.
• Sántha Attila: Fodor úr, a boldog óriás. Fodor Sándor-monográfia. Az életmű-bibliográfiát Kuszálik Péter állította össze. Kézdivásárhely, Zelegor, 2018

Fodor Sándor volt a 2002-ben alakult Erdélyi Magyar Írók Ligájának (EMIL) első elnöke. Az író halálának ötödik évfordulója alkalmából emlékkonferenciát szervezett Kolozsváron az Erdélyi Magyar Írók Ligája. A konferencia, illetve az azt követő kerekasztal-beszélgetés a József Attila-díjas írónak-műfordítónak, az erdélyi magyar irodalmi élet jeles képviselőjének, az Erdélyi Magyar Írók Ligája első elnökének állított emléket, egyúttal pedig a szerző munkásságának újraértékelését, az életmű súlypontjainak úrjagondolását kísérelte meg.

Pálya- és munkatársai emlékeztek a 90 éve született Fodor Sándorra Kolozsváron. Maszol.ro. 2017. március 20.

2017. december 7-én, az író születésnapján muttatták be Kolozsváron a Fodor Sándor emlék-konferencia tanulmányait tartalmazó kötetet. A tanulmányokat összegző Békében, háborúban, bontakozó kommunizmusban című, az Erdélyi Híradó Kiadó és az Erdélyi Magyar írók Ligája közös kiadásában megjelent kötetben irodalomtörténészek, kortársak, tanítványok vallanak az íróról, a szerkesztőről, az emberről.

Szülőhelyén, Csíkszeredában is vannak kezdeményezések arra, hogy Fodor Sándor emlékét méltó módon őrízzék meg és ápolják. 2017-ben megemlékezéssel készültek az író kilencvenedik születésnapjára. (Sarány István: Fodor úr utóélete. Hargita Népe, 2017. március 30.).

Csíkszeredában, a központi parkban terveznek szobrot állítani Fodor Sándornak, az elképzelések szerint halhatatlan mesehőse, Csipike mellett ülve örökítenék meg az író alakját. A Székelyföld kulturális folyóirat kezdeményezésére a Márton Áron Katolikus Férfiak Szövetsége gyűjtést kezdeményezett a Fodor Sándor-szoborcsoport megvalósításának érdekében.

A Márton Áron Főgimnázium dísztermében emléktáblát lepleztek le 2017. december 7-én, a Fodor Sándor születésének kilencvenedik évfordulója alkalmából szervezett ünnepség keretében. (Székelyhon 2017. december 19.)