2024. december 07., szombat, Ambrus
Fotó: Krónika
1916. május 14. Székelyudvarhely – Budapest, 2007. április 10.
|
ÉLETRAJZ
Kossuth-díjas író
Családi neve: Nagy Elek
Írásain nemzedékek nevelkedtek fel Erdélyben és Magyarországon egyaránt. Az író 1916. május 14-én született Székelyudvarhelyen, Nagy Elek néven. Családja 1917-ben költözött Kolozsvárra. A jogi egyetem elvégzése után több újságnál dolgozott, 1938 és 1944 között a Pásztortűz és a Keleti Újság munkatársa volt, kezdetben színikritikákat, publicisztikát írt. Pályáját a második világháború előtti szellemi áramlathoz kapcsolódva kezdte.
A háború utáni diktatúra éveiben pártonkívülisége miatt több támadás érte, újságíróként elhallgatásra ítélték, saját nevén nem publikálhatott. Ekkor vette fel egyik matematikus őse tiszteletére a Méhes György nevet.
Az 1950-es években csak gyermekeknek szóló munkái jelenhettek meg, egymás után jelentek meg meséi, meseregényei: a Gyöngyharmat Palkó és más mesék, a Kárpátok kincse, a Szikra Ferkó, a Virágvarázsló. Mese- és ifjúsági íróként vált ismertté, a második világháború utáni erdélyi gyermekirodalom atyja. 1956-tól a Napsugár című gyermekfolyóirat meseírója volt.
A hatvanas évektől számos drámát, vígjátékot írt, sikerrel játszották színdarabjait az erdélyi színházak. Műveiben a társadalmi feszültségek kimondására, az erkölcsi igazság keresésére törekedett.
A felnőtt olvasók számára írt regényei a hetvenes évek végétől jelentek meg. Orsolya című regényét 1977-ben publikálta. Az 1982-es Bizalmas jelentés egy fiatalemberről című regénye különösen felkeltette a kritika és az olvasók érdeklődését. Az önéletrajzi ihletésű regény a második világháború alatti évek eseményeit idézte fel. A Trianon előtti és utáni erdélyi társadalmat az emberi sorsok alakulásának bemutatásával örökítette meg ezekben a regényekben, hiteles képet ad a háború sújtotta magyarság életlehetőségeiről, a korszak erdélyi társadalmáról.
1986-os kisregényeit, köztük a Gina címűt, valamint az 1977-ben megjelent Kolozsvári milliomosok című regényét a kritika nem méltatta figyelemre.
A Magyarországra áttelepült írónak 1990 után sorra jelentek meg írásai, a budapesti Ulpius-ház sorozatában jelentek meg válogatott művei, és a kolozsvári Erdélyi Híradó Kiadónál. Ekkor vált az egyik legolvasottabb szerzővé, regényei küzül legolvasottabb a Szép szerelmek krónikája és a Kolozsvári milliomosok. Utolsó hónapjaiban is alkotott,
2007 április 10-én, 92 éves korában ünnepelt íróként hunyt el, feleségéről szóló Egyetlenem című hattyúdalának befejezése után. A budapesti Farkasréti temetőben nyugszik.
Önálló köteteinek száma meghaladja a negyvenet. Főművének a Kolozsvári milliomosok című regényt tartják, olyan gyermekirodalmi gyöngyszemekkel ajándékozta meg olvasóit, mint a Szikra Ferkó vagy a Világhíres Miklós.
Munkásságát 2002-ben Kossuth-díjjal ismerték el. Nemzetközi elismerését a Bécsi Európai Akadémia díjának odaítélése jelentette 2005-ben. 2014-ben posztumusz lovagkereszttel tüntették ki.
2001-ben Kolozsváron jelent meg a róla szóló monográfia Orbán János Dénes tollából, Bizalmas jelentés egy életműről, címmel, utalva az ifjúkori memoárjára.
MŰVEI
Gyermek-és ifjúsági írásai:
- Verőfény (regény, 1952);
- Gyöngyharmat Palkó és más mesék (1954);
- Kárpátok kincse (regény, 1955);
- Szikra Ferkó (regény, 1956);
- Gyémántacél (kalandos regény, 1956);
- Virágvarázsló (mesék, 1957);
- Világhíres Miklós (1958);
- Veronka (elbeszélések, 1959);
- Három fiú meg egy lány (regény, 1960);
- Az a bizonyos Vitalit ügy (regény, 1961);
- Utazás Nárittyenbe (vidám mesék, 1962);
- Kékruhások (regény, 1962);
- Micsoda társaság (regény, 1966);
- Győzelmes Gábriel (meseregény, 1967);
- A kígyószemű toll (mesék, karcolatok, 1968);
- Tatárok a tengeren (regény, 1971);
- Ártatlanok bandája (csodálatos történet, 1974);
- A tizenkét éves felnőtt (ifjúsági regény, 1979);
- Egy tucat léggömb (mesék, karcolatok, 1983);
- Murok Matyi kalandjai (mesék, elbeszélések, 1985);
- Hét kedvenc unoka (regény, 1989).
Regényei:
- Leleplezem a családomat (Kolozsvár, 1972);
- Kilenc vesszőparipa (Kolozsvár, 1976);
- Orsolya (1977);
- Bizalmas jelentés egy fiatalemberről (1982);
- Mindenkinek nehezebb, mint másnak (két kisregény, 1986).
- Kolozsvári milliomosok (1997)
- Szép szerelmek krónikája (2002)
- Gina
- Emmi (2007)
- Egyetlenem (Budapest, Ulpius-ház, 2009)
Színpadi művei:
- Négy vidám játék (Asztalos Istvánnal, Méliusz Józseffel, Sütő Andrással közösen, 1959)
- A mester és tanítvány (színjáték, Mv. 1966)
- Fele se tréfa (színjáték, Nv. 1968)
- Noé bárkája (négy színmű, a címadón kívül: Barbár komédia; 33 névtelen levél; Mi férfiak. 1969)
- A járókelő – Ha nincs kilincs (két színjáték, 1970)
- Mozaik (színjáték, 1970)
- A zsebrevágott osztály (gyermekszíndarabok, Csíkszereda, 1970)
- Heten, mint a gonoszok (színjáték, Bp. 1972)
- Duplakanyar (színművek: a címadón kívül: A nagyenyedi két fűzfa; A peleskei nótárius; Heten, mint a gonoszok, 1976)
- Felebarátaink (színpadi riport öt képben, 1977)
- Szép piros alma (vígjáték egy felvonásban, 1977)
- Istentelen Ábrahám (vígjáték egy felvonásban, 1979)
- Az nem igaz, hogy ez igaz (négy színjáték, a címadón kívül: Drága gyermekeim; Egy roppant kényes ügy; Kir Januli. 1984)
- Jerikó (Színház, Bp. 1983).
IRODALOM ÉS FORRÁSOK
- Hermann Gusztáv: Székelyudvarhely művelődéstörténete. Jegyzetek: Hermann Gusztáv Mihály. A Kislexikont kiegészítette: P. Buzogány Árpád. 2. bőv., jav. kiadás.Csíkszereda, Pro Print Kiadó, 2015.
- Orbán János Dénes: Bizalmas jelentés egy életműről (Méhes György-monográfia), Erdélyi Híradó Kiadó, Kolozsvár, 2001
- Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. Online változat.
Online források:
EMLÉKEZETE, UTÓÉLETE
2016. május 14-én, az író századik születésnapján a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban emlékeztek rá, műveiből Jordán Tamás és Lukács Sándor olvastak fel, illetve unokája, Nagy Levente bejelentette, hogy alapítványt hoznak létre a fiatal költők és írók támogatására, valamint Méhes György irodalmi hagyatékának ápolására 100 millió forint hozzájárulással.
(Forrás: Katona Zoltán: Aki nemcsak a gyerekeknek írt. 105 éve született Méhes György. Liget, 2021. május 14.)
|
|