Képzőművész és költő. A kortárs erdélyi képzőművészet jeles képviselője.

1938-ban a híres sóvidéki községben, Korondon látta meg a napvilágot. A képzőművészet iránti érzékenysége, tehetsége már gyermekkorában megmutatkozott, Trózner József tanár javaslatára tanulmányait Marosvásárhelyen a képzőművészeti iskolában folytatta. Tizedik osztályos volt, amikor verseit közölte az Igaz Szó folyóirat. Felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézetben festészet szakon kezdte el, de nem fejezte be, mert az 1956-os szabadságharccal szimpatizált, ezért 1958-ban bebörtönözték. Kolozsváron, Szamosújváron raboskodott, majd a Duna-deltába vitték kényszermunkára. 1962-ben szabadult.
Korondon élt és dolgozott, itt lett a mai Erdély egyik legmarkánssabb festőművésze, itt születtek a szűkebb pátriája és annak tágabbra nyitott környéke ihlette egyéni stílusú, élénk színekben ragyogó, életszeretetet sugárzó festményei és az ezekkel szinte feleselő, sokkal melankolikusabb, borúsabb világlátásról valló költeményei.
A Korondon élő festő-költő első egyéni kiállítása 1965-ben Marosvásárhelyen volt, ezt követően itthon és külföldön is számos tárlaton bemutatkozott, Székelyudvarhelyen is. Alkotásai számos magángyűjteményben és képtárban megtalálhatók, többek közt a Haáz Rezső Múzeum Képtárában, amelynek alapítójával, Maszelka János festőművésszel is jó barátságban volt. Munkásságának híre eljutott távoli országokba is.

„Képformálásán nagy székely piktúra nagyjainak (Zsögödi Nagy Imre, Nagy István) örökségének nyoma látszik. Nemcsak a táj, a lélek is hasonló szellemiséget sugall. Vásznain egy belső, rejtett világ vibrál elő, a székely falu élete, mindennapjai. Színkompozíciói ugyanazt mondják, amit filozofikus, bölcsen-keserű poézise; magányban élő, de közösségéért aggódó ember napi vívódása vetül elénk. Ujja hegyében agyagot formázó fazekas őseinek ösztöne munkál. Szívét az olthatatlan remény, értelmét viharos sorscsapásokban edződött székelyek történelmi tapasztalata vezérli."
(Demeter Ervin. Elhangzott az Egri Polgári Szalonban, a kiállítás megnyitóján, 2006. 03. 10).

Költeményei jelentek meg az Igaz Szó, Utunk, A Hét, Napsugár, Művelődés, Magyarországon a Tiszatáj, Kortárs, Napjaink, Látóhatár stb. hasábjain.
Első verseskötete Fényimádók címmel 1970-ben jelent meg a Kriterion Könyvkiadó Forrás sorozatában. Költészet és festészet szorosan összetartozó egységet alkot nála, első kötetét, akárcsak a következőket (Köves földek, Szárazvillámlás, Partraszállás, Három csűrben, Andromakhé uszályán), ő maga illusztrálta saját képeivel, festményeinek vázlataival.
Láng Gusztáv irodalomtörténész már első verseskötete kapcsán megfogalmazza a mindmáig érvényes szentenciát: "Korondnak a tájait, embereit viszi vászonra. Verseinek prozódiájában népdalok ritmusa kopog vissza [...], a népi formák azonban erősen avantgárd stilizáltsággal fejeznek ki modern életérzéseket."
A romániai és magyarországi Írószövetség is tagjai sorába fogadta. Tiszteletbeli elnöke volt a Firtos Művelődési Egyletnek, amely 1990 óta töretlenül megjelenteti Korondon a Hazanéző című irodalmi folyóiratot.

Páll Lajos festőművész a székelyudvarhelyi kórházban hunyt el 2012. november 9-én. Korondon a kalondai római katolikus temetőben helyezték végső nyugalomra november 12-én. Művészeti és közéleti díjai is arról tanúskodnak, hogy festészeti és irodalmi munkásságát egyaránt megbecsülték.

Fontosabb díjai, kitüntetései:

• Aranka György irodalmi díj, 1995
• Pro Cultura Hungarica-díj, 1998
• Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, 2002
• '56-os aranykereszt, 2006
• Magyar Köztársaság Kiváló Művésze-díj 2011
• Szervátiusz Jenő-díj, 2011. december
• Hargita megyéért-díj, 2012. június

Kötetei:

• Fényimádók. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1976.
• Köves földek. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980.
• Szárazvillámlás. Századvég, Budapest, 1993.
• Partraszállás. Csíkszereda, Pallas-Akadémia, 1994.
• Andromakhé uszályán. Marosvásárhely, Mentor Kiadó, 1996.
• Három csűrben (gyermekversek). Csíkszereda, Pallas-Akadémia, 1999.
• A legszebb tányér (mesék). Csíkszereda, Pallas-Akadémia, 2002.
• Álomzene. Marosvásárhely, Mentor Kiadó, 2003.
• Hódara (gyermekversek). Csíkszereda, Pallas-Akadémia, 2003.
• Cigánykantáta. Csíkszereda, Pallas-Akadémia, 2005.
• A csodák házában. Csíkszereda, Pallas-Akadémia, 2007.
• Páll Lajos 70 éves. „Ti óvtatok meg társak, elégiák.”[Beszélgetések Páll Lajossal, válogatott versek és reprodukciók]. Beszélgetőtárs: Kozma Huba. A verseket válogatta: Gálfalvi György. Kiskunmajsa – Csíkszereda, Csantavér Kiadó - Pallas- Akadémia, 2008.
• Műterem: Páll Lajos. Képzőművészeti album. Csíkszereda, Pallas-Akadémia, 2001.

• Páll Lajos 70 éves. „Ti óvtatok meg társak, elégiák." [Beszélgetések Páll Lajossal, válogatott versek és reprodukciók]. Beszélgetőtárs: Kozma Huba. A verseket válogatta: Gálfalvi György. Kiskunmajsa – Csíkszereda, Csantavér Kiadó - Pallas- Akadémia, 2008.

Online elérhető források:

• Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. Online változat.
• Bogdán László: Búcsú Páll Lajostól. Háromszék. 2012. november 12-
• Bölöni Domokos: Páll Lajos emlékére. E-irodalom. 2012. november 12.
• Deák Sárosi László: A Sóvidék magányra nyitott festője-költője.
• Erdély Művészetért Alapítvány - Vármegye Galéria

Filmek:

• In memoriam Páll Lajos. Digital 3tv. Youtube.
• „Az ember ne legyen höngörgő kő”. Páll Lajos műtermében – Portréfilm Páll Lajos (1938-2012). MMA - Magyar Művészetért Akadémia. Youtube.

Az Erdély Művészetéért Alapítvány 1988-as megalakulásának 25.évfordulóját Páll Lajos emlékkiállítással ünnepelte 2013 áprilisában Budapesten.
Székelyudvarhelyen a művelődési házban 2013. november 10-én nyílt kiállítás a festő és költő Páll Lajos emlékére. 2014. márciusában ugyancsak Székelyudvarhelyen nyílt kiállítás Páll Lajos festészeti munkáiból.
(Forrás: Erdély Művészetéért Alapítvány - Vármegye Galéria)

A Haáz Rezső Múzeum képtárában 2018. június 7-én nyílt Páll Lajos festőművészre emlékező kiállítás,  születésének 80. évfordulóján.

Forrás:  80 éves lenne Páll Lajos. Hargita népe 2018. június  15.