2024. december 07., szombat, Ambrus
Csíkszereda, 1968. március 7. – Kancsendzönga, 2013. május 21. körül
|
ÉLETRAJZ
Hegymászó. 2013 májusáig a világ tizennégy nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsa közül tizet hódított meg. Az első magyarként mászta meg a Föld legmagasabb hegyét, a Csomolungmát. Magyarország legeredményesebb hegymászójaként tartják számon.
Erőss Zsolt 1968. március 7-én született Csíkszeredában. A Gyergyói-medencében, Orotván, majd a Gyilkos-tónál nőtt fel. Gyergyószentmiklóson érettségizett. A hegymászást 1981-ben kezdte a Békás-szorosban, majd 1983-tól szervezett keretek között mászott a Gyergyói Vasasban, illetve a Kolozsvári Akarat Egyesületben. 1988-ban családjával (8126 m) volt 1999-ben, amelyet új útvonalon hódított meg. áttelepült Magyarországra; az állampolgárságot 1992-ben kapta meg. Első expedíciós hegymászására 1990-ben került sor az Elbruszon (5642 m). A következő években megmászta a Tien-san és a Pamír több csúcsát. A volt Szovjetunió mind az öt hétezer méter feletti csúcsát megmászta, ezért megkapta a Hópárduc címet.
1996-ban tagja volt az első magyar Mount Everest expedíciónak, ahol két sikertelen csúcstámadást hajtott végre. Első nyolcezrese a Nanga Parbat. 2002-ben a Csomolungma második csúcstámadása oxigén használatával sikeres lett, ezzel első magyar állampolgárként elérte a csúcsot. Ettől az évtől csak hegymászásból él. 2003-ban Kollár Lajossal és Mécs Lászlóval létrehozta a Magyar Himalája expedíciók sorozatot. Ennek keretében a következő években hat nyolcezrest mászott meg. 2010. január 2-án balesetet szenvedett a Magas-Tátrában. Két társát biztosította, amikor egy hóerkély leszakadása miatt megcsúsztak. Telefonon értesítették a hegyimentőket, akik azonban a rossz időjárás miatt nem tudtak helikopterrel értük menni, ezért egy 45 fős gyalogos csapatot küldtek a mentésre. A balesetben mindhárom magyar hegymászó megsérült, az első hírek szerint még egyikük sem maradandóan. Erőss Zsolt mindkét lábát eltörte. Jobb lábát a nyílt, darabos törés várható szövődményei miatt és a korai rehabilitáció lehetősége érdekében január 10-én térd alatt amputálták. Kollár Lajos akkor úgy nyilatkozott, hogy a műtét Erőss Zsolt további mászókarrierje érdekében is történt. 2010 márciusában protézissel újra járni kezdett, júniusban pedig a hegymászáshoz is visszatért. Szeptember végén 7100 m magasra jutott fel a Cso-Oju expedíció keretében; a lavinaveszély miatt a csúcstámadást nem vállalták. 2011 tavaszán műlábbal jutott fel a Lhoce csúcsára (8516 m).
Másfél évtized alatt a tizennégy nyolcezres csúcsból tízet mászott meg. 2013. május 21-én, a Kancsendzönga sikeres csúcstámadását követően, a visszaúton vesztette életét. (A Kancsendzönga a Föld harmadik legmagasabb hegye a Himalájában, 8586 méteres magasságát csak a Csomolungma és a K2 múlja felül). 2013. május 21-én a legeredményesebb magyar hegymászót, Erőss Zsoltot eltűntnek nyilvánították. Kiemelkedő pályafutását 2002-ban A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével ismerték el, 2008-ban Gyergyószentmiklós díszpolgára lett, 2013-ban pedig Az év hegymászója – posztumusz életműdíjjal adóztak az emlékének. Erőss Zsolt egészen kivételes teljesítménye értékét növeli, hogy az összesen tíz, 8000 méternél magasabb meghódított csúcs közül kettőt műlábbal teljesített.
IRODALOM ÉS FORRÁSOK
- Erőss, Zsolt: A Békás-szorostól a Mount Everestig. Fotóalbum. Kaposvári Nyomda Kft, 2002.
- Földes, András: Erőss Zsolt, a Mount Everest első magyar megmászójának története. Budapest: Jaffa Kiadó, 2002.
Online források:
EMLÉKEZETE, UTÓÉLETE
Erőss Zsolt emlékét sokan sokféleképpen próbálják megőrizni. 2013-ban felesége, Sterczer Hilda Hópárduc Alapítványt hozott létre, a Magyar Olimpiai Bizottság díjat alapított. Kopjafát is avattak az elhunyt hegymászó tiszteletére Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjában. A Békás-szorosban emléktáblát avattak az Oltárkő szikláján, az EKE gyergyói osztálya az ő nevével fémjelzett nemzetközi teljesítménytúrát szervezett. Az Erőss Zsolt Teljesítménytúrával minden évben emlékezni kíván az EKE gyergyói osztálya egykori tagjára, a város díszpolgárára.
Szülővárosában, Csíkszeredában sportcsarnokot neveztek el róla 2013 augusztusában, Csíkszereda így állított emléket az első székely-magyarnak, aki a legmagasabbra jutott. Az Erőss Zsolt Aréna névadó ünnepségén az Erdélyi Kárpát-Egyesület jóvoltából gránittáblát állítottak a Hópárduc emlékére. (Forrás: Erőss Zsolt nevét viseli a csíkszeredai sportcsarnok. Székelyhon.ro. 2013.augusztus 1.) 2014 májusában eltűnésének egy éves évfordulóján Erőss Zsoltra, a városhoz szorosan kötődő hegymászóra emlékeztek Gyergószentmiklóson. A Salamon Ernő Gimnázium előtti mészkő szikladarabon helyeztek el emléktáblát tiszteletére.
2018-ban, születésének 50. évfordulóján emlékünnepségeket szerveztek szülőföldjén: 2018. március 7-én, Erőss Zsolt születésnapján a rendkívüli életútra tekintett vissza és a tíz nyolcezer méter fölötti csúcsának állított emléket kőtábla formájában Csíkszereda közönsége, melyet egy emlékünnepség keretében lepleztek le az Erőss Zsolt Arénában. (Forrás: Erőss Zsolt előtt tiszteleg Csíkszereda. Székelyhon.ro)
Gyergyószentmiklóson, egykori iskolájában, a Salamon Ernő Gimnáziumban Erőss Zsolt nevét tanterem viseli, Dezső László, az EKE tiszteletbeli elnöke, kis múzeumot hozott létre itt, ahol a hegymászó személyes tárgyait is megtekinthetik a látogatók, többek köztt az arujha és sisak, amellyel meghűdította a Mount Everestet.
Forrás: Kovács Hont Imre: Erőss Zsolt 50. Bővül az emléktanterem. Hargita Népe, 2018. március 6.
|
|