Néprajzkutató, helytörténész, muzeológus.

Gimnáziumi tanulmányait Gyergyószentmiklóson végezte (1947), a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Történelem Karán történelem–földrajz szakos tanári oklevelet szerzett (1952). Utolsó egyetemi évében a Marosvásárhelyi Múzeum alkalmazottja is volt. 1952-ben a rendszer elleni izgatás vádjával bebörtönözték, s csak 1955-ben szabadult. Egy évet tanított a gyergyótekerőpataki iskolában, majd 1956 szeptemberétől haláláig az általa alapított – s később róla elnevezett – gyergyószentmiklósi múzeum igazgatója volt. A gyergyószárhegyi régészeti ásatások kezdeményezője és egyik vezetője volt, rendszeresen részt vett néprajzi kutatásokon és múzeumi tevékenységekben. Muzeológusként a Gyergyó környéki falvak értelmiségét önálló néprajzi tárgygyűjtemények létrehozására ösztönözte. Nagy gondot fordított a gyergyó-vidéki műemlékek feltárására, védetté nyilvánítására és gondozására. Néprajzi és történelmi kutatásainak eredményeit magyar és román nyelven helyi és országos lapok, szakfolyóiratok közölték. Munkásságának köszönhető Gyergyó néprajzi, történeti értékeinek szélesebb körű megismertetése. Első írása Adatok Gyergyószentmiklós településtörténetéhez címmel jelent meg A Csíki és Gyergyói Múzeumok Közleményeiben (Csíkszereda, 1958). Egyetlen könyve jelent meg:  Gyergyó történeti néprajza (Kós Károly előszavával, Bukarest, 1982; Budapest, 1994) című műve tíz tanulmányt foglal magába. A gyergyói tájegység népéletét, a gyűjtögető gazdálkodás hagyományait, a vízhasználat és vízimolnárság emlékeit, a deszkametszés múltjára, az örménység történeti néprajzára vonatkozó tárgyi anyagot mutatják be a tanulmányok. Könyvének végén összeállított bibliográfia alapján az ő neve alatt összesen hatvanöt tanulmány, közlés, népszerűsítő írás címjegyzéke szerepel.

Hirtelen halála múzumi munkahelyén érte, 1980. október 9-én.

• Adatok Gyergyószentmiklós településtörténetéhez. In: A Csíki és Gyergyói Múzeumok Közleményei. Csíkszereda, 1958.
• Gyergyó történeti néprajza. Tíz tanulmány Kós Károly előszavával. Bukarest, Kriterion, 1982; Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994. Reprint kiadás.

• Száva Tibor Sándor: Gyergyói és szépvízi magyarörmények nyomában. Csíkszereda, 2008. p. 639–640.

Online források:

• Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. Online változat
• Tarisznyás Márton munkássága. Trisznyás Márton Múzeum honlapja

Nevét viseli a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum és a gyergyótekerőpataki általános iskola. Születésének 90. évfordulóján a nevét viselő gyergyószentmiklósi múzeum udvarán avatták fel mellszobrát, Varga Gábor képzőművész alkotását.