Karmester, hegedűművész, zenetanár.

Karmester, hegedűművész, zenetanár. A gimnáziumot szülővárosában végezte, 1925-ben érettségizett. Zenei tanulmányait a budapesti Zeneművészeti Főiskola hegedű tanszakán végezte. 1934-1941 között Marosvásárhelyen a római katolikus tanítóképző és gimnázium, 1941-től a kolozsvári tanítóképző ének- és zenetanára. 1946-1948 között a Magyar Zene- és Színművészeti Főiskola professzora és első igazgatója. 1948-tól 1950-ig a Magyar Művészeti Intézet professzora. Több éven át a kolozsvári Állami Magyar Opera karnagya, rövid ideig igazgatója is volt. 1950-1974 között, nyugalomba vonulásáig a Gheorghe Dima Főiskola tanára, ahol zenetant, karvezetést, kamarazenét és hegedűt tanított. Az 1946-ban újjá alakult Romániai Magyar Dalosszövetség elnökévé választották, amely 1948-tól Bartók Béla nevét viselte.

A dalosszövetség elnökeként karmesterképzésre és modern műsorpolitikára törekedett, Bartók Béla emlékezete jegyében sorozatot indított a szerző műveiből. A magyar zenei anyanyelv, az eredeti népi dalkultúra művelője volt. Fontos szerepet vállalt Bartók Béla és Kodály Zoltán emlékezetének ápolásában. Kodály Zoltánnal szoros kapcsolatot ápolt, a Kodály-módszer meghonosítója Erdélyben. Országos szinten is bekapcsolódott a kórusmozgalomba, Daloljunk együtt címmel ötven népdalból álló sorozatot állított össze. Tankönyveket szerkesztett, kottákat adott ki, marosvásárhelyi diákkórusával hanglemezt készített, tanítványai révén is szolgálta az énekkari kultúrát.

Írásaiban a zenepedagógia és a kóruskultúra kérdéseivel foglalkozott. Számos folyóirat: az Énekszó, Erdélyi Iskola, Ifjú Erdély, Néptanítók Lapja, Művelődési Útmutató Művelődés, Igaz Szó, Korunk, Lucrări de Muzicologie, Utunk közölte cikkeit, tanulmányait.

A Zenetudományi Írások című kötetben is jelentek meg tanulmányai.

Művészetének európai színvonalát kiváló muzsikusok méltatták írásaikban. Énekkarának kórusművet dedikált Kodály Zoltán, neki magának Szabó Csaba. Portréját Nagy Imre és Gy. Szabó Béla is megörökítette. Szoros barátság fűzte Deák Tamás íróhoz, aki egyik regényhősében örökítette meg alakját.

Folyóiratokban megjelent írások:

• Bartók a magyar ifjúság lelkében. In: Ifjú Erdély, 1941/5.
• Bartók felé. In: Igaz Szó, 1981/2.
• A dalosversenyek célja. Igaz Szó, 1961/6.
• Énekelj magyar ifjúság. In: Néptanítók Lapja, 1941/17.
• Az énekkar szervezésről. In: Művelődés Útmutató, 1953/9.
• Jó kórusmunkáért, új dalokért. In: Utunk, 1951/36.
• Musica Divina. In: A kolozsvári líceum és tanítóképző évkönyve, 1943-44. Szerk. Domokos Pál Péter, 1944
• Rövid életrajz. In: Utunk, 1969/21.
• Zenélő Csíkszereda - egykor és ma. In: A Hét, 1973/3.

Tanulmányai gyüjteményes kötetekben:

• Három írás. In: Zenetudományi Írások. Bukarest, 1983.

• Angi István: N. I. és a kórusművészet esztétikája. In: Korunk 1983/3.
• Balogh Edgár: A dalos Nagy István vallomása. In: Kis Újság, Bp. 1942.
• Barátság, kultúra és emlékezés. Ünnepi megemlékezés Deák Tamás író (1928-1986) és Nagy István zeneművész (1907-1983) tiszteletére a Magyar Kultúra Napján. Márton Áron Főgimnázium. Csíkszereda, Alutus, 2016.
• Benkő András: A 75 éves N. I. muzsikus-portréjához. In: Korunk 1982/7;
• Benkő andrás: Hat évtized a zene szolgálatában. In: Zenetudományi írások, 1983.
• Deák Tamás: Ethosszá tisztult szenvedély. Igaz Szó 1977/6.
• Domokos Pál Péter: A magyar népzene és énekkari művelődésünk. In: Hitel, 1938/2.
• Halmos György: Gondolatok Kodály-est után. In: Korunk 1957/5.
• Lakatos István: Kodály-muzsika Erdélyben. In: Pásztortűz, 1942. 545-548;
• Lakatos István: A kórusművek kiváló tolmácsolója. In: Utunk 1957/10.
• Méhes György: N. I. megszűnt és újjászülető kamarakórusáról. In: Utunk 1956/39.
• Mikecs László: Kolozsvári éneklő ifjúság. In: Termés 1944/2.
• Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. Online változat.

Szülővárosában, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium dísztermében 2016. január 22-én konferencián idézték fel Nagy István emlékezetét, és leplezték le emléktábláját, Dóczy András csíksomlyói szobrász alkotását.

A Márton Áron Főgimnázium kötetet is megjelentetett, amely tartalmazza az emlékünnepségen elhangzott előadások szövegét (Barátság, kultúra és emlékezés. Ünnepi megemlékezés Deák Tamás író (1928-1986) és Nagy István zeneművész (1907-1983) tiszteletére a Magyar Kultúra Napján. Márton Áron Főgimnázium. Csíkszereda, Alutus, 2016).