2024. november 21., csütörtök, Olivér
Gyergyóditró, 1888. február 4 – Csíkszereda, 1960. október 29.
|
ÉLETRAJZ
Helytörténész, közíró, szerkesztő, a helyi művelődési élet szervezője.
A középiskolát Erzsébetvárosban végezte, majd Kolozsváron jogot tanult. 1910-től ügyvédként kezdte pályafutását Gyergyószentmiklóson,1914-től városi tanácsos volt. Mindig vonzotta az írás, az irodalom. A Csíki Lapok, Gyergyó, Keleti Újság, Székely Szó munkatársa, 1934-1936 között a Gyergyói Lapok szerkesztője volt. 1919 után nem tette le a román állam iránti hűségesküt, a közigazgatásban nem maradhatott, ügyvédi irodát nyitott. Közéleti szereplést, főleg irodalomszervezést vállalt, közben a Gyergyói Lapokat szerkesztette, Gyergyó történelmét kutatta. Gyergyó történelme című, terjedelmes munkájának kézirata elveszett. Ő az 1952-ben alapított gyergyószentmiklósi múzeum első vezetője 1954-ig. 1960-ban halt meg Csíkszeredában. A Gyilkos-tó százéves jubileumára, 1937-ben jelent meg Gyilkostó - Lacul Roşu klimatikus gyógyhely monográfiája és kalauza, amely már klimatikus gyógyhelyként népszerűsíti az üdülőt, Munkájában úgy emlegeti Gyilkostót, mint a fától megszabadított Gyergyó népének fő jövedelemforrását. További említésre méltó honismereti és történeti munkái: Borszék – Borsec gyógyfürdő és klimatikus gyógyhely monográfiája (1937), Valea Strâmbă -i Gyergyótekerőpataki Sugó cseppkőbarlang leírása (1938), A székely közbirtokossági vagyonok eredete... (1939). Dr. Csiby Andor a közössége sorsa iránt aggódó értelmiségi volt.
MŰVEI
- Gyilkostó - Lacul Roşu klimatikus gyógyhely monográfiája és kalauza. Brassó, 1937.
- Borszék – Borsec gyógyfürdő és klimatikus gyógyhely monográfiája. Brassó, 1937.
- Valea Strâmbă -i Gyergyótekerőpataki Sugó cseppkőbarlang leírása. Gyergyószentmiklós,1938.
- A székely közbirtokossági vagyonok eredete, történelmi és jogi fejlődése az ősfoglalástól napjainkig, különös tekintettel Ditró és Szárhegy borszéki közbirtokosságának borszéki közös vagyonára. Gyergyószentmiklós, 1939.
IRODALOM ÉS FORRÁSOK
EMLÉKEZETE, UTÓÉLETE
1989 után szülőfalujában, Ditróban iskolát neveztek el róla.
|
|