Írói álneve: Kónya Gábor
Kányádi Sándor a Hargita megyei Nagygalambfalván született 1929. május 10-én (anyakönyv szerint 11-én) székely földműves családban. Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó. Édesanyját, László Juliannát korán elveszítette (1940 karácsonyán halt meg). Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában végezte.
A középiskolát Székelyudvarhelyen végezte, majd beiratkozott a marosvásárhelyi Színházművészeti Főiskolára, végül a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar szakos tanári diplomát 1954-ben. Tanárként soha nem dolgozott, 1950-ben Páskándi Géza fedezte fel, első versét az Ifjúmunkás című lap közölte. Munkatárs volt az Irodalmi Almanach, az Utunk, a Dolgozó Nő című lapoknál és a Napsugár című gyereklap szerkesztőségében.
Kányádi Sándor 1960-tól 1990-ig, nyugdíjazásáig volt a Kolozsváron szerkesztett Napsugár gyermekirodalmi lap szerkesztője.
1958-ban megnősült, felesége Tichy Mária Magdolna tanár, szerkesztő. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971).
Első verseskötete Virágzik a cseresznyefa címmel 1955-ben jelent meg, a kötet versei sem témájukban, sem formai megoldásaikban nem sokban különböznek e korszak hazai sematikus költészetétől. A hangváltás a hatvanas években következett be, ettől kezdve költészetének fő erkölcsi kérdése a közösséghez való hűség és a társadalom drámai konfliktusainak feltárása lett, műveiben mind tudatosabban kötődött az erdélyi magyarsághoz.
„Kányádi Sándor organikusan alakuló költészete a hatvanas évek végére teljesedik ki. Nem annyira versépítkezésben, verstechnikában, hanem világértelmezésben tisztázódik ekkorra valami nagyon radikálisan a költő számára, mely az 1979-es Szürkület kötetben válik nyíltan szembeszökővé.” (Pécsi Györgyi: Kányádi Sándor. Monográfia. Pozsony. 2003. Kalligram.)
Lírai műveinek megteremtésén túl a prózában és a gyerekversek terén is remekműveket alkotott. Életművének fontos részét képezik az esszék és műfordítások (Erdélyi jiddis népköltészet, Egy kismadár ül vala, Csipkebokor az alkonyatban), írt drámát és forgatókönyvet is, verseit számos nyelvre lefordították.
Több vers- és mesekötete szól a gyermekeknek (Három bárány, Farkasűző furulya, Világlátott egérke, Billeg-ballag, Kecskemesék, A kíváncsi Hold), számos versét a Kaláka együttes zenésítette meg.
Válogatott versei 1992-ben Vannak vidékek címmel jelentek meg. 2009-ben jelent meg Előhang című könyve, amely verseit és műfordításait tartalmazza. Válogatott versei jelentek meg 2012-ben a a Székely könyvtár-sorozatban, a csíkszeredai Hargita Kiadóhivatal gondozásában, és 2013-ban a budapesti Holnap gondozásában. A Corcovado Krisztusa. Válogatott versek és műfordítások címmel jelent meg gyűjteményes kötete 2015-ben a budapesti Szent István Társulat kiadásában.
Kányádi saját műveinek avatott előadója, több nagylemeze is megjelent. Műveit számos nyelvre lefordították. Költészete egyfajta szintézis, amelyben kifejezésre juttatja a közösségéért való aggodalmát és költői személyiségének belső kérdéseit. 1990 után – csak 80. születésnapjáig – 28 „felnőtt" és „gyermek"-verskötete jelent meg. Közönségtalálkozóinak száma, és az azokon résztvevőké megszámlálhatatlan.
Kányádi Sándor művészetéért számos rangos díjban elismerésben részesült. 2002 óta volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2007-ben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották. 2013-ban vehette át az Emberi Méltóság Tanácsának Emberi méltóságért díját. 2014-ben a nemzet művésze díjjal, 2017-ben Prima Primissima Díjjal tüntették ki.
1998-ban részt vett a Digitális Irodalmi Akadémia megalapításában, az ő kezdeményezésére nyílt meg 2012-ben Budapest I. kerületében a Mesemúzeum és Meseműhely.
Életének 90. évében hunyt el, Budapesten 2018. június 20-án. A költő hamvait a nagygalambfalvi családi kertben, szülei sírja mellett helyezték végső nyugalomra, 2018. július 7-én, utolsó útjára több százan kísérték el.
Kányádi György Attila református lelkipásztor a ravatalnál mondott gyászbeszédében a szülőföldhöz ragaszkodó, közösségét szolgáló emberként jellemezte az életének 90. évében elhunyt költőt, aki derűs, szelíd természetével, csodálatos tehetségével ízt adott az életnek, verseivel pedig az édes anyanyelvnek.
„Kányádi Sándor igazi klasszikus volt, olyan egyetemes nagy költő, aki a saját értékein túl egyfajta összefoglalója, megújítója és továbbépítője volt a költészetnek.” – fogalmazott Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke, aki megkerülhetetlennek nevezte Kányádi Sándort az irodalomtörténetben.
Pécsi Györgyi irodalomtörténész, Kányádi monografusa szerint:
„Költészete töretlenül hiteles: megformáltságban, nyelvében, versszerkesztésében sohasem haladta vagy előzte meg azt a szintet, melyet érzelmileg, gondolatilag birtokolt. Költészetében, megformáltságában idegen vagy félidegen felségvizekre sohasem hajózott, mindenkor az általa teljességgel birtokba vett világról írt, arról, amelyikben teljességgel otthon volt. Az ív, amelyet költői pályájával megrajzolt, talán példa nélküli: a 19. században gyökerező líra szinte észrevétlenül válik huszadik századivá, a falusi, paraszti világ európai horizontúvá, egyetemessé; az egyszerű élménylíra bölcseleti, létfilozófiai költészetté.”
Fontosabb díjai, elismerései:
1971 – A Romániai Írószövetség Díja [A Fától fáig kötetre] (Bukarest)
1978 – A Romániai Írószövetség Díja [A Szürkület kötetre] (Bukarest)
1986 – Déry Tibor-díj
1989 – Az Év Könyve-díj [A Sörény és koponya kötetre]
1989 – Az Év Hanglemeze-díj [A Vannak vidékek nagylemezre]
1990 – A Castren Társaság díja (Helsinki)
1993 – Kossuth-díj
1993 – A Magyar Művészetért Díj
1995 – Herder-díj (Bécs)
1998 – Magyar Örökség-díj
2000 – a C.E.T. Millenniumi díja
2001 – Kölcsey Ferenc Millenniumi Díj
2002 – A Pro Renovanda Cultura Hungariae fődíja
2004 – A Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal
2004 – Alapítvány az Erdélyi Magyar Irodalomért (Székelyudvarhely)
2004 – Mecénás-díj
2005 – Hazám-díj
2008 – A Magyar Kultúra Követe
2008 – A 8. Győri Könyvszalon alkotói díja
2008 – Táncsics-díj
2009 – A Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozat)
2009 – Babits Mihály Alkotói Emlékdíj
2013 – Az Emberi Méltóság Tanácsának Emberi méltóságért díja
2014 – Széll Kálmán-díj
2014 – A Nemzet Művésze-díj
2017 – Prima Primissima-díj
