Írói álneve: Kónya Gábor

Kányádi Sándor a Hargita megyei Nagygalambfalván született 1929. május 10-én (anyakönyv szerint 11-én) székely földműves családban. Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó. Édesanyját, László Juliannát korán elveszítette (1940 karácsonyán halt meg). Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában végezte.

A középiskolát Székelyudvarhelyen végezte, majd beiratkozott a marosvásárhelyi Színházművészeti Főiskolára, végül a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar szakos tanári diplomát 1954-ben. Tanárként soha nem dolgozott, 1950-ben Páskándi Géza fedezte fel, első versét az Ifjúmunkás című lap közölte. Munkatárs volt az Irodalmi Almanach, az Utunk, a Dolgozó Nő című lapoknál és a Napsugár című gyereklap szerkesztőségében.

Kányádi Sándor 1960-tól 1990-ig, nyugdíjazásáig volt a Kolozsváron szerkesztett Napsugár gyermekirodalmi lap szerkesztője.

1958-ban megnősült, felesége Tichy Mária Magdolna tanár, szerkesztő. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971).

Első verseskötete Virágzik a cseresznyefa címmel 1955-ben jelent meg, a kötet versei sem témájukban, sem formai megoldásaikban nem sokban különböznek e korszak hazai sematikus költészetétől. A hangváltás a hatvanas években következett be, ettől kezdve költészetének fő erkölcsi kérdése a közösséghez való hűség és a társadalom drámai konfliktusainak feltárása lett, műveiben mind tudatosabban kötődött az erdélyi magyarsághoz.

„Kányádi Sándor organikusan alakuló költészete a hatvanas évek végére teljesedik ki. Nem annyira versépítkezésben, verstechnikában, hanem világértelmezésben tisztázódik ekkorra valami nagyon radikálisan a költő számára, mely az 1979-es Szürkület kötetben válik nyíltan szembeszökővé.” (Pécsi Györgyi: Kányádi Sándor. Monográfia. Pozsony. 2003. Kalligram.)

Lírai műveinek megteremtésén túl a prózában és a gyerekversek terén is remekműveket alkotott. Életművének fontos részét képezik az esszék és műfordítások (Erdélyi jiddis népköltészet, Egy kismadár ül vala, Csipkebokor az alkonyatban), írt drámát és forgatókönyvet is, verseit számos nyelvre lefordították.

Több vers- és mesekötete szól a gyermekeknek (Három bárány, Farkasűző furulya, Világlátott egérke, Billeg-ballag, Kecskemesék, A kíváncsi Hold), számos versét a Kaláka együttes zenésítette meg.

Válogatott versei 1992-ben Vannak vidékek címmel jelentek meg. 2009-ben jelent meg Előhang című könyve, amely verseit és műfordításait tartalmazza. Válogatott versei jelentek meg 2012-ben a a Székely könyvtár-sorozatban, a csíkszeredai Hargita Kiadóhivatal gondozásában, és 2013-ban a budapesti Holnap gondozásában. A Corcovado Krisztusa. Válogatott versek és műfordítások címmel jelent meg gyűjteményes kötete 2015-ben a budapesti Szent István Társulat kiadásában.

Kányádi saját műveinek avatott előadója, több nagylemeze is megjelent. Műveit számos nyelvre lefordították. Költészete egyfajta szintézis, amelyben kifejezésre juttatja a közösségéért való aggodalmát és költői személyiségének belső kérdéseit. 1990 után – csak 80. születésnapjáig – 28 „felnőtt" és „gyermek"-verskötete jelent meg. Közönségtalálkozóinak száma, és az azokon résztvevőké megszámlálhatatlan.

Kányádi Sándor művészetéért számos rangos díjban elismerésben részesült. 2002 óta volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2007-ben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották. 2013-ban vehette át az Emberi Méltóság Tanácsának Emberi méltóságért díját. 2014-ben a nemzet művésze díjjal, 2017-ben Prima Primissima Díjjal tüntették ki.

1998-ban részt vett a Digitális Irodalmi Akadémia megalapításában, az ő kezdeményezésére nyílt meg 2012-ben Budapest I. kerületében a Mesemúzeum és Meseműhely.

Életének 90. évében hunyt el, Budapesten 2018. június 20-án. A költő hamvait a nagygalambfalvi családi kertben, szülei sírja mellett helyezték végső nyugalomra, 2018. július 7-én, utolsó útjára több százan kísérték el.
Kányádi György Attila református lelkipásztor a ravatalnál mondott gyászbeszédében a szülőföldhöz ragaszkodó, közösségét szolgáló emberként jellemezte az életének 90. évében elhunyt költőt, aki derűs, szelíd természetével, csodálatos tehetségével ízt adott az életnek, verseivel pedig az édes anyanyelvnek.

„Kányádi Sándor igazi klasszikus volt, olyan egyetemes nagy költő, aki a saját értékein túl egyfajta összefoglalója, megújítója és továbbépítője volt a költészetnek.” – fogalmazott Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke, aki megkerülhetetlennek nevezte Kányádi Sándort az irodalomtörténetben.

Pécsi Györgyi irodalomtörténész, Kányádi monografusa szerint:

„Költészete töretlenül hiteles: megformáltságban, nyelvében, versszerkesztésében sohasem haladta vagy előzte meg azt a szintet, melyet érzelmileg, gondolatilag birtokolt. Költészetében, megformáltságában idegen vagy félidegen felségvizekre sohasem hajózott, mindenkor az általa teljességgel birtokba vett világról írt, arról, amelyikben teljességgel otthon volt. Az ív, amelyet költői pályájával megrajzolt, talán példa nélküli: a 19. században gyökerező líra szinte észrevétlenül válik huszadik századivá, a falusi, paraszti világ európai horizontúvá, egyetemessé; az egyszerű élménylíra bölcseleti, létfilozófiai költészetté.”

Fontosabb díjai, elismerései:

1971 – A Romániai Írószövetség Díja [A Fától fáig kötetre] (Bukarest)

1978 – A Romániai Írószövetség Díja [A Szürkület kötetre] (Bukarest)

1986 – Déry Tibor-díj

1989 – Az Év Könyve-díj [A Sörény és koponya kötetre]

1989 – Az Év Hanglemeze-díj [A Vannak vidékek nagylemezre]

1990 – A Castren Társaság díja (Helsinki)

1993 – Kossuth-díj

1993 – A Magyar Művészetért Díj

1995 – Herder-díj (Bécs)

1998 – Magyar Örökség-díj

2000 – a C.E.T. Millenniumi díja

2001 – Kölcsey Ferenc Millenniumi Díj

2002 – A Pro Renovanda Cultura Hungariae fődíja

2004 – A Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal

2004 – Alapítvány az Erdélyi Magyar Irodalomért (Székelyudvarhely)

2004 – Mecénás-díj

2005 – Hazám-díj

2008 – A Magyar Kultúra Követe

2008 – A 8. Győri Könyvszalon alkotói díja

2008 – Táncsics-díj

2009 – A Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozat)

2009 – Babits Mihály Alkotói Emlékdíj

2013 – Az Emberi Méltóság Tanácsának Emberi méltóságért díja

2014 – Széll Kálmán-díj

2014 – A Nemzet Művésze-díj

2017 – Prima Primissima-díj

Önálló kötetek:

• Virágzik a cseresznyefa. Versek. Bukarest. 1955. Állami Irodalmi és Művészeti Könyvkiadó, 101 p.
• Sirálytánc. Versek. Bukarest. 1957. Állami Irodalmi és Művészeti Könyvkiadó, 80 p.
• Harmat a csillagon. Versek. Bukarest. 1964. Irodalmi, 132 p.
• Kikapcsolódás. Versek. Bukarest. 1966. Irodalmi, 118 p.
• Függőleges lovak. Versek. Bukarest. 1968. Irodalmi, 94 p.
• Fától fáig. Versek 1955–1970. Bukarest. 1970. Kriterion, 245 p. = 2. kiad.: Bukarest. 1972. Kriterion.
• Kányádi Sándor legszebb versei. Vál., bev.: Katona Ádám. Bukarest. 1974. Albatrosz, 142 p. = 2. kiad.: Bukarest. 1977. Albatrosz.
• Szürkület. Versek 1970–1977. Bukarest. 1978. Kriterion, 136 p.
• Fekete-piros versek. Válogatott versek. Bp. 1979. Magvető, 324 p.
• Sörény és koponya. Versek. Debrecen. 1989. Csokonai, 180 p.
• Vannak vidékek. Válogatott versek. Kolozsvár. 1992. Dacia, 247 p.
• Valaki jár a fák hegyén. K. S. egyberostált versei. Válogatott versek. Bp. 1997. Magyar Könyvklub, 453 p. = Bp.–Kolozsvár. 1997. Magyar Könyvklub–Polis, 453 p. = 2., jav. kiad.: uo. 1998. 464 p. = 3. kiad.: uo. 2003.
• Válogatott versei. Vál.: Tarján Tamás. Bp. 2000. Holnap, 119 p. = 2., bőv., jav. kiad.: uo. 2006. = uo. 2010. 176 p. = 2013. uo. 176 p.
• Felemás őszi versek. Versek. Pécs. 2002. Jelenkor, 163 p. = 2., jav. kiad.: uo. 2002.
• Szürke szonettek. Versek. Ill.: Haller József. Csíkszereda. 2002. Pallas-Akadémiai.
• Dél keresztje alatt. Versek. Ill.: Gaál András. Csíkszereda. 2003. Pallas-Akadémiai, 46 p.
• Kaláka – Kányádi. Versek – a Kaláka együttes megzenésítésében, CD-melléklettel. Ill. StreicherAndrás. Bp. 2004. Helikon, 47 p.
• Kányádi Sándor válogatott versei. Válogatás és utószó: Bertha Zoltán. Bp. 2004. Magyar Napló, 227 p. = 2. kiad.: uo. 2006. = 3. kiad.: uo. 2007.
• Ünnepek háza. Két dráma és egy tévé-ballada. Bp. 2004. Magyar Napló, 248 p.
• Noé bárkája felé. Ünnepi kiadás K. S. hetvenötödik születésnapjára. Vál.: Kovács András Ferenc. Ill. Deák Ferenc. Csíkszereda. 2004. Pallas-Akadémiai, 46 p.
• Tűnődés csillagok alatt. Egyberostált versek és műfordítások I. Szerk.: Tarján Tamás. Bp. 2007. Helikon, 348 p.
• Isten háta mögött. Egyberostált versek és műfordítások II. Szerk.: Tarján Tamás. Bp. 2008. Helikon, 456 p.
• Éjfél utáni nyelv. Egyberostált versek és műfordítások III. Szerk.: Tarján Tamás. Bp. 2008. Helikon, 400 p.
• „meggyötörten is gyönyörű”. Képek és tények Kányádi Sándor életéből. Szerk.: Pécsi Györgyi. Bp. 2009. Helikon, 160 p.
• Válogatott versek. Csíkszereda. 2012. Hargita Kiadóhivatal, 160 p.

Gyerekkönyvek:

• Kicsi legény, nagy tarisznya. Gyermekversek. Ill.: Andrássy Zoltán. Bukarest. 1961. Ifjúsági, 71 p.
• Fényes nap, nyári nap. Gyermekversek. Ill.: Szász Dorián. Bukarest. 1964. Ifjúsági, 79 p. (Napsugár könyvek.)
• Három bárány. Gyermekversek. Ill.: Bardócz Lajos. Bukarest. 1965. Ifjúsági, 81 p. (Napsugár könyvek.)
• Fából vaskarika. Mesék. Ill.: Soó Zöld Margit. Bukarest. 1969. Ifjúsági, 58 p.
• A bánatos királylány kútja. Versek, mesék, történetek. Ill.: Soó Zöld Margit. Bukarest. 1972. Kriterion, 93 p.
• Farkasűző furulya. Mesék, versek, történetek. Ill.: Berki Viola. Bp. 1979. Móra, 130 p.
• Kenyérmadár. Versek, mesék, történetek. Ill.: Deák Ferenc. Bukarest. 1980. Kriterion, 128 p.
• Tavaszi tarisznya. Gyermekversek. Ill.: Orosz János. Bp. 1982. Móra = 2. kiad.: Bp. 1992. Századvég, 104 p.
• Virágon vett vitéz. Történetek a kisfiúról és a nagyfiúról meg a romos ház lakóiról. Elbeszélések. Ill.: Plugor Sándor. Bukarest. 1983. Creangă, 115 p. = 2. kiad.: (Elbeszélések az ifjúság számára alcímmel.) Bp. 1984. Móra, 183 p. = 3., bőv. kiad. (Az eredeti címen.) Heinzelmann Emma illusztrációival. Bp. 2001. Holnap, 226 p. = 4. kiad.: uo. 2002. 226 p. = Keresztes Dóra illusztrációival. Bp. 2012. Holnap, 167 p.
• Világlátott egérke. Meseregény. Budapest–Bratislava. 1985. Móra–Madách. (Már tudok olvasni.) = 2. kiad.: Csíkszereda. 1997. Pallas–Akadémiai. = 3. kiad. Ill.: Heinzelmann Emma. Bp. 1998. Holnap, 108 p.= Keresztes Dóra illusztrációival. Bp. 2012. Holnap, 90 p.
• Madármarasztaló. Gyermekversek. Bukarest–Bp. 1986. Kriterion–Móra, 91 p.
• Küküllő-kalendárium. Gyermekversek. Ill.: Csillag István. Bp. 1989. Héttorony, 28 p.
• Kinyílott az idő. Leporelló. Ill.: Rényi Krisztina. Bp. 1990. Képzőművészeti, 12 p.
• Költögető. Ill.: Keresztes Dóra. Bp. 1991. Századvég, 44 p.
• Néma tulipán. Versek, mesék, történetek kicsiknek és nagyoknak. Gyermekversek, mesék. Ill.: Deák Ferenc. Bp. 1992. Századvég, 94 p.
• Billeg-ballag. Gyermekversek, mesék. Pozsony. 1993. Kalligram, 48 p. = 2. kiad.: (Billegballag címmel.) Bp. 2006. Pesti Kalligram, 50 p. = 3. kiad.: Bp. 2009. Pesti Kalligram, 50 p.
• Kilenc kecske. Gyermekversek. Ill.: Hangya János. Bp. 1993. Szépirodalmi, 12 p.
• Talpas történetek és a kíváncsi Hold. Mesék. Ill.: Csillag István. Csíkszereda. 1997. Pallas–Akadémiai, 90 p. = 2. kiad.: (Talpas történetek címmel.) Ill.: Heinzelmann Emma. Bp. 2001. Holnap, 128 p. = Ill.: Keresztes Dóra. Bp. 2014. Holnap, 87 p.
• Kecske-mesék. Mesék. Csíkszereda. 1999. Pallas–Akadémiai, 34 p.
• Szitakötő tánca. Gyermekversek. Ill. Füzesi Zsuzsa. Bp. 1999. General Press, 32 p.
• Meddig ér a rigófütty. Mesék. Ill. Csíkszentmihályi Berta. Bp. 2001. Cartaphilus, 263 p. = 3. kiad.: uo. 2005.= Csíkszentmihályi Berta illusztrációival. Bp. 2010. Cartaphilus, 61 p. = Csíkszentmihályi Berta illusztrációival. Bp. 2013. Helikon, 61 p.
• A bánatos királylány kútja. Gyermekversek, mesék. Ill. Deák Ferenc. Bp. 2001. Magyar Könyvklub, 151 p.
• Zümmögő. Mesék. Ill. Győrfi András. Bp. 2004. Holnap, 124 p. = 3. kiad.: uo. 2006. = Ill. Győrfi András. Bp. 2009. Holnap, 124 p. = Ill. Győrfi András. Bp. 2010. Holnap, 124 p.
• Az elveszett követ. Ill.: Keresztes Dóra. Bp. 2010. Cartaphilus, 43 p.
• Kecskemesék. Mesék. Ill.: Csillag István. Csíkszereda. 2005. Pallas-Akadémiai, 33 p. = Ill.: Szegedi Katalin. Bp. 2005. Cartaphilus, 43 p. = Bp. 2012. Cartaphilus, 43 p.
• A kíváncsi Hold. Mesék. Bp. 2007. Cartaphilus, 54 p.
• Küküllő kalendárium. Keresztes Dóra illusztrációival. Bp. 2013. Holnap, 16 p.
• Lehel vezér lova. Kányádi Sándor meséi. Csíkszentmihályi Berta illusztrációival. Bp. 2013. Helikon, 51 p.

Önálló kötetek:

• Ködöböcz Gábor: Hagyomány és újítás Kányádi Sándor költészetében: a poétikai módosulások természete a daloktól a „szövegekig”. [Tanulmányok.] Debrecen. 2002. Kossuth Egyetemi Kiadó, 195 p. (Csokonai Könyvtár.)
• Pécsi Györgyi: Kányádi Sándor. [Monográfia.] Fekete-fehér fotóillusztrációkkal. Pozsony. 2003. Kalligram, 254 p. (Tegnap és Ma.)
• Tanulmányok Kányádi Sándorról. Szerk.: Márkus Béla. Debrecen. 2004. Kossuth Egyetemi Kiadó, 442 p.
• Murvai Olga: Vers-rekviem. Kismonográfia Kányádi Sándor Halottak napja Bécsben című poémájáról.Kolozsvár. 2005. Kriterion, 184 p.
• Bertha Zoltán: Fekete-piros versek költője – Kányádi Sándor. [Tanulmányok.] Bp. 2006. Hungarovox, 85 p.
• Pécsi Györgyi: "meggyötörten is gyönyörű" – Képek és tények Kányádi Sándor életéből . Bp. 2009. Helikon, 158 p.

Online elérhető források:

• Kányádi Sándor. Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. Online változat
• Kányádi Sándor életrajz és bibliográfia. PIM Digitális Irodalmi Akadémia
• Pécsi Györgyi: Kányádi Sándor. Monográfia. Pozsony. 2003. Kalligram.
• Kányádi Sándor. 1000 év Erdélyben. 100 év Romániában

Film:

• Keddi kalejdoszkóp.  Kányádi Sándorral beszélget Pécsi Györgyi. Magyar Művészeti Akadémia MMA

Születésének 90., halálának első évfordulóján Nagygalambfalván előbb istentiszteleten emlékezett Kányádi Sándor költőre  szülőfalujának népe, a testvértelepülési küldöttségek és a vendégek, majd a helyi általános iskola udvarán felavatták a község legnevesebb szülöttének első köztéri szobrát. A mellszobor bronzból készült, talapzata málnási andezit. Az alkotás készítője a csomafalvi származású, Budapesten élő Polgár Botond szobrászművész személyesen is ismerte a költőt. A szobor a személyes élmények és a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban megrendezett Kányádi emlékkiállításon látott portrék szintéziseként jött létre.

Forrás: Molnár Melinda: Kányádi Sándor első köztéri szobrát Nagygalambfalván állíttatták. Székelyhon, 2019. július 7