Római katolikus lelkész, történetíró. A csángókról szóló írásai a moldvai magyarokról szóló első ismertetőknek számítanak.
Madéfalván született. Bölcseleti és teológiai tanulmányait a kolozsvári jezsuita főiskolán végezte. Csíkszentléleki plébánosként határozottan ellenezte a székely határőrség megszervezését.
1763 végén a székely határőrezredek erőszakos felállítása elleni mozgalom élére állt, legfőbb segítői Beke István delnei, Németi József csíkszentmihályi és Szász János csíksomlyói esperes voltak.
A császári hadsereg 1764. január 7-én a „madéfalvi vérengzéssel” véget vetett a tiltakozásoknak, megközelítőleg 500 védtelen lakost mészároltak le Madéfalván. Zöld Pétert és segítőit elfogták és bíróság elé állították őket. Négy év börtönre ítélték őket, amelyet Gyulafehérvár börtönében, kenyéren és vizen böjtölve kellett letölteniük.
Zöld Péter a fogságból háromszor is megszökött, de mindig visszavitték. Harmadszorra apjához, Zöld Jánoshoz menekült, azonban innen vissza akarták vinni Gyulafehérvárra. Útközben madéfalvi székelyek kiszabadították és a Moldvába menekült csíki székelyekhez ment.
1765- 1770 között, moldvai tartózkodása alatt Zöld Péter körbeutazta a csángó falvakat, missziót is vezetett a Dnyeszteren túlra, Csöbörcsökbe, ötévi lelkészkedés után térhetett haza számos hívével együtt. Időközben püspöke kieszközölte számára az amnesztiát, majd hazahívta. Csíkdelnén, Csíkszentimrén és Csíkrákoson volt plébános. Itt is halt meg 1795. június 27-én. Sírja a csíkrákosi templom mellett, a cinteremben látható.
Zöld Péter csíkrákosi síremléke Ferencz Ernő szobrászművész alkotása.
Moldvai tapasztalatairól két beszámolót is írt latin nyelven. Az elsőt kiadták német és magyar nyelven is, a Magyar Könyv-Ház III. kötetében Pozsonyban, 1783-ban. A moldvai magyarokról című munkája az egyik első leírása a moldvai csángók településeinek és történetének.
Zöld Péter síremléke a csíkrákosi templom melletti cinteremben látható, Ferencz Ernő szobrászművész alkotása 1976-ban készült. (forrás: Zöld Péter-emlékmű. Köztérkép)
Zöld Péternek emléket állított Madéfalva közössége is, a község temploma előtt álló egészalakos szoborral. 2005 júniusában avatták fel Nagy Ödön csíkszeredai szobrászművész alkotását, a rézlemezekből domborított, kalapált szobor elkészítését a Madéfalváról elszármazott, Münchenben élő írónő Oláh Ilona támogatta, és Ft. Tamás József segédpüspök (a község szülötte) szentelte fel. A szobor talapzatán olvasható felírat: "Lelkészként sem életét, sem szabadságát nem kímélte népe igazságáért."
Forrás: Kristó Tibor: Szoboravatás Madéfalván. Hargita Népe (Csíkszereda), 2005. június 4;
