Gyerek-és ifjúsági író, meseíró, elbeszélő, tanító.
id. Kovács Dénes
Egyik legtermékenyebb csíki szülésű gyerek- és ifjúsági író a kozmási születésű Kovács Dénes volt, akinek mintegy tucatnyi szépirodalmi kötete jelent meg. A későbbi grafikus, festő, néprajzi író, muzeológus, ifjú Kovács Dénes (1920-1977) édesapja.
A modern irodalmi lexikonok már nem tartják számon. A Magyar írók élete és munkái című adattár új sorozatának 1995-ben kiadott, Gulyás Pál által szerkesztett kötete szerint 1893. február 6-án született Csíkkozmáson.
A csíksomlyói Római Katolikus Tanítóképző Intézetben szerzett tanítói oklevelet 1912-ben. A tanítóképző elvégzése után először a Kolozs megyei Jegenyén kapott állást. Majd 1917-ben messze a szülőföldtől távol, Somogy megyében telepedett le, ott vette feleségül a nagyszebeni születésű, szintén tanító Schuh Gizellát. Közös gyermekük az, 1920-ban született Dénes, aki Budapesten képzőművészetet tanult, majd 1943-ban Erdélyben telepedett le, Csíkszeredában a Csíki Múzeum első igazgatója volt.
1923-ban ismét megnősült, a Kézdivásárhelyről származó, Budán élő 18 éves Jancsó Margitot vette feleségül. A család 1925-ben költözött Somogyból a Gödöllő melletti Máriabesnyőre, ahol 1926. január 1-jétől tanítónak nevezték ki a katolikus elemi iskolába. 1943 őszén áthelyezték Szentendrére állami elemi iskolába, ahol igazgató-tanítóként dolgozott. 1943-ig Máriabesnyőn lakott. 1945 után először Isaszegen, majd Kistarcsán tanított.
Titkára volt az Országos Katolikus Tanítószövetségnek és az Egyetemes Tanítószövetségnek.
Irodalmi munkássága:
Rendszeresen publikált tanügyi értekezéseket a Nemzetnevelés, Dunántúli Tanítók Lapja, Tanítók Szövetsége című szaklapokba.
Az 1920-as évek második felétől kezdett elbeszéléseket közölni a Képes krónika, Új Magyarság, Nemzeti Újság, Magyar család hasábjain.
Az 1928-ban megjelent Somogyi Helikon is számon tartja: "Már diákkorában verselgetett, s verseit és monologjait az önképzőkörökben a szorgalmi naplóba való bevezetéssel jutalmazták. Első írása Őszi gondolatok cimmel az Új-Somogy-ban jelent meg 1922. november 7-én, mely perctől kezdve az Uj Somogy-nak állandó munkatársa lett (...)"
Őszi napfény című könyvében, melyet 1926-ban adott ki, első feleségére emlékezett. Érdeklődése hamarosan a gyerek- és ifjúsági irodalom felé fordult. Műveiben a székely mese- és mondavilágból merített. Írásaiban gyakran székely tájszólással szólaltatta meg hőseit, a székely ember gondolkodásmódját próbálta meg visszaadni. A szülőföldhöz való ragaszkodás adta írásainak témáját.
Számos ifjúsági regénye és meséskönyve is megjelent. Kacsó Balázs: kuruc-sors című, II. Rákóczi Ferenc koráról szóló, 1933-ban Máriabesnyőn kiadott regényével pályadíjat nyert a Hadimúzeum Egyesület pályázatán, 100 pályamű közül lett első az övé.
Könyveinek nagy részét az Országos Gárdonyi Irodalmi Társaság adta ki, melynek 1925 óta rendes tagja volt.
Munkatársa volt számos Ifjúsági lapnak, többek között Az én újságom, Tündérvásár, Ifjú polgárok, Magyar Cserkész, Kis Pesti Hírlap, Kis Pajtás, Meseország, a kolozsvári Apostol is rendszeresen közölte meséit. Aktívan részt vett több irodalmi társaság munkájában, agja volt az Országos Ifjúsági Irodalmi Társaságnak és titkára az Országos Gárdonyi Irodalmi Társaságnak.
1937 decemberében Kicsi Góbé címmel ő maga is alapított egy gyerekújságot. Kezdettől Kovács Dénes volt a szerkesztő, de 1939. júniusig több munkatárs neve szerepelt a címlapon.
A Kicsi Góbé a székelyföldi kultúrát és embereket igyekezett népszerűsíteni, Kovács Dénes megemlékezett benne a székelység nagy személyiségeiről: meséket közölt Benedek Elektől, cikket írt Orbán Balázsról, Gábor Áronról, Kőrösi Csoma Sándorról. Elfelejtett székely mesék és mondák címmel indított sorozatot.
A szerkesztő állandó rovata volt „A Hargita táján így beszélnek” – melyben egy fiktív székely fiatalember fiktív leveleit közölte székely tájszólással. Minél többet írt a székelyekről és minél távolabb került – térben és időben – a Székelyföldtől, annál jobban idealizálta szülőföldjét és az ott élő embereket.
A Kájoni jános Megyei Könyvtár helytörténeti gyűjteményeiben magtalálható a gyermeklap 1940. augusztusi és szeptemberi száma.
Kovács Dénes nagy népszerűségnek örvendett Gödöllőn, elismerték pedagógusi, írói és szerkesztői munkáját. 1981. szeptember 27-én hunyt el, a gödöllői római katolikus temetőben nyugszik.
Munkásságát számontartja a Gödöllői Városi Könyvtár munkatársai által szerkesztett életrajzi adattár, a Gödőllőwiki.
