Hely- és művelődéstörténész, pedagógiai szakíró, tanár.
Testvére Vofkori László (1944) lánya Vofkori Mária (1962).
Székelyudvarhelyen végezte középiskoláit, utána a kolozsvári BBTE-n szerzett történelem szakos tanári diplomát 1960-ban. 1972-ig Zetelakán, majd a székelyudvarhelyi Tompa László Általános Iskolában tanított nyugdíjazásáig (1998).
Pedagógiai, néprajzi, hely- és művelődéstörténeti írásait hazai lapok, a Hargita, Ifjúmunkás, Hídfő, Székelység, Székely Útkereső közöltáke. 1974-től Udvarhelyszék hely-, kultúr- és gazdaságtörténeti felmérését végezte el.
1998-ban Székelyudvarhely történetével kapcsolatos tudományos és ismeretterjesztő munkásságáért elnyerte Székelyudvarhely város Pro Urbe Díját, tanári munkája elismeréséül pedig a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Ezüst Gyopár Díját. A Székelyudvarhelyi Haáz Rezső Kulturális Egyesület tagja volt.
Helytörténeti kutatásait utóbb egy-egy székelyföldi város múltjának vizsgálatára koncentrálta; a városok múltját helyi fényképészek fotóival is illusztrált, igényes kiállítású képes várostörténeti kötetekben elevenítette meg. Várostörténeti könyveiben bemutatta a kiválasztott város változó arculatát, fényképekkel gazdagon dokumentált fejezetekben a művelődési, művészeti, gazdasági és sportélet történetét is áttekintette.