Tanár, történész, helytörténetíró, muzeológus, muzeumigazgató.

Elkötelezett kutatója volt Csík múltjának és a gyimesi csángók történetének. Számos adatot, dokumentumot kutatott fel és tett közzé a moldvai és gyimesei csángókról, Csík tepüléseinek múltjáról, főként a 17. századi tatárbetörések korából, továbbá a csíkszéki elemi oktatás múltjáról, a székelyföldi társadalmi mozgalmak és az etnikai kapcsolatok történetéről.

1936. december 27-én született Gyimesbükkön, viszont az anyakönyvben 1937. január 2. szerepel születési dátumként (saját közlése alapján, forrás: Létai Tibor: A Gyimesek históriájának tudója. Székelyhon 2012.február 8.).

Elemi iskoláit Bálványospatakon és Gyimesbükkön járta, a középiskolát pedig Csíkszeredában végezte el 1956-ban. Felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Bolyai Egyetemen kezdte el, és a Babeş–Bolyain szerzett történelemtanári oklevelet 1962-ben.
Egy évet Csíkmadarason tanított, ahonnan visszament Gyimesbe, a hidegségi iskolánál volt tanár és igazgató három évig, majd a gyimesközéploki általános iskola tanára volt 1968-ig.
1968-tól egy éven keresztül megyei tanfelügyelőként tevékenykedett. Ezt követően újból Gyimesközéplokon tanított 1975-ig.
1975-1980 között Csíkszeredában a Hargita megyei múzeumban dolgozott muzeológusként, 1980-1985 között múzeumigazgatóként.

1985-ben áthelyezték a Hargita megyei könyvtárhoz. Áthelyezésének okait az említett, 2012-ben készült interjúban elevenítette fel: múzeumigazgatóként megbízást kapott, hogy állítson össze egy Románia történelméről szóló, úgynevezett megyei alapkiállítást, a bukaresti Nemzeti Múzeumban található kiállítás mintájára. Az általa készített kiállítástervben a székelyföldi magyarság és a csángók történetére helyezte a hangsúlyt, ami nem felelt meg a központi elvárásoknak. Áthelyezéséhez hozzájárult a csíkszentgyörgyi Márton Ferenc festőművész alkotásaiból 1984 decemberében létrehozott múzumi tárlat is. Az akkori hatalom szemében nemkívánatos személynek számított a festőművész.
A megyei könyvtár munkatársaként a falusi könyvtárakért felelt, csak 1990-ben, a rendszerváltozás után térhetett vissza a múzeumhoz. Múzeumi kutatómunkájának eredményeként jöttek létre Az utolsó Csíki tatárbetörés 300. évfordulója és Az 1848-49-es szabadságharc csíki dokumentumai című kiállítások (1998).
A Csíki Székely Múzeum muzeológusaként 1997-ben nyugdíjazták. Nyugdíjasként is hosszú ideig aktív volt, a 2010-es évek elején még rendszeresen bejárt a múzeumba, folytatva helytörténeti kutatómunkáját.

Szőcs János történészként, muzeológusként főleg a csángóság és a csíki székelység történetét kutatta elkötelezetten, évtizedek hosszú során át látogatta a levéltárakat. A diktatúra idején az 1980-as években kétszer is eltiltották a csíkszeredai megyei levéltár anyakönyveinek kutatásától, 1990-ben kezdhette el újra a levéltári kutatást. Járt a kolozsvári, budapesti levéltárakban is, valamint a budapesti Széchényi-könyvtárban is kutatott, ahol megtalálta Zöld Péter egyik, 1783-ban nyomtatásban (a Magyar Könyv-Ház kiadásában) megjelent levelét.

Folyóiratokban, szaklapokban illetve újságok hasábjain közel 200 helytörténeti írása és mintegy félszáz szaktanulmánya jelent meg. Első írását a csíkszeredai Hargita napilap közölte 1972-ben, az Acta Hargitensia, Művelődés, Honismeret, Acta [Siculica], Székelyföld, folyóiratokban közölte cikkeit, tanulmányait. 1990-1993 között a Hargita Népe napilap Faluról falura című sorozatában 28 csíki településről közölt cikket. Továbbá gyűjteményes kötetekben is megjelentek tanulmányai: A Székely Nemzeti Múzeum és a Csíki Székely Múzeum Évkönyvei (1997, 1998, 1999, 2002, 2005, 2006, 2007–2009), a Székely Útkereső Antológia (Székelyudvarhely 1994), a Csángók (u.o. 1998), Az EME és a Csíki Székely Múzeum közös rendezésében tartott vándorgyűlés előadás-gyűjteménye (Csíkszereda, 1999), A többség kisebbsége. Tanulmányok a székelyföldi románság történetéből (Csíkszereda, 1999). Csíki Olvasókönyv (Csíkszereda, 2009).

Cikkei, tanulmányai a csíki székelység és a csángók történetének kutatásához kapcsolódnak, széles tárgykört fogva át: a székely önkormányzat (Csíkszereda mezőváros az 1602–1850 közötti időben. 1999; Három csíki falutörvény. 2004), a csángó sors (A moldvai csángó magyarokról. 1991–1992; „Mi, Bákó vármegyebéli magyarok!” 1994), a székelyföldi társadalmi mozgalmak (Adatok a gyimesvölgyi parasztmozgalmak történetéhez. 1980; Az első csíki újság, a Hadilap 1849. 2006), a csíki egészségügy története (Gergelyffi András, a méltatlanul elfelejtett csíki orvos-vegyész 1760–1816. 2002), az etnikai kapcsolatok (A románok megtelepedése, román falvak kialakulása Csík-, Gyergyó-, Kászonszékben. 1999), az oktatástörténet (A csíksomlyói gimnázium kisiskolája, elemi tagozata. 1668–1846. 2005; Elemi oktatás Csíkszékben. 1571–1800.I–II. Rész, 2007–2009) A csíki história határkövei (a kezdetektől 1848-ig) című 2009-ben megjelent tanulmányában Csíknak, mint történelmi tájegységnek a történetét foglalta össze.

2002-ben jelent meg könyve Zöld Péter életéről és munkásságáról Pater Zöld címmel, a Hargita Kiadóhivatal által gondozott Biblioteheca Moldaviensis című sorozatban. Múzeumi munkájának része volt a csíkszeredai Mikó-vár történetének kutatása, 2005-ben a Csíki Székely Múzeum kiadásában jelent meg a Mikó-vár története című monográfiája.

Évtizedeken át foglalkoztatta a csángó-kutatás témája, főleg a gyimesi települések kialakulásról és történetéről, az ottani csángó lakosság származásáról, gyűjtött és tárt fel jelentős ismeretanyagot. A 2010-es években is dolgozott a gyimesi csángók történetéről szóló könyvön, munkája azonban haláláig kéziratban maradt. 2012-ig még előadásokat is tartott, a gyimesi csángók történetének kutatása terén elért eredményeit mutatta be az érdeklődőknek.

2004. június 10-én, a Csíki Székely Múzeumban szervezett ünnepségen Szőcs János muzeológusként, történész-kutatóként végzett munkájának elismeréseként Csíkszereda Város Pro Urbe-díját vehette át. Laudációjában Gergely András történész kiemelte: „Írásait a tárgyilagosság, korhűség és a tudományosság mércéje jellemzi. Nem más ellen, magunkért bizonyít. Kedvenc személyisége Zöld Péter, a legendás pap, mely az ismeretlen rengetegen át is utat mutatott az önkény elől menekülőknek.”

A történetírásban az igazságkeresés a legfőbb kritérium – vallotta történészként Szőcs János, aki mindig önzetlenül segített a hozzá fordulóknak, számos helytörténeti monográfia, tanulmány, cikk megszületéséhez járult hozzá adatokkal, információkkal, szakmai tanácsaival, gyakran korrigálva az esetleges tévedéseket.

Utolsó éveiben egészsége megromlott, visszavonultan élt Csíkszeredában. A csángók és a csíki székelyek múltjának fáradhatatlan kutatója 2020. augusztus 16-án hunyt el, augusztus 20-án helyezték örök nyugalomra a csíkszeredai Kalász negyedi temetőben.

Önálló kiadványok:

• Hiétszer árvább. A moldvai csángómagyarokról. [Társszerző és szerk.: Kozma Mária. Csíkszereda, 1990.] (Útravaló 2). 14. o.
• Az utolsó csíki tatárdúlás 300 éves emlékezete. [A Csíki Székely Múzeum kiadványa, 1994.]
• Zöld Péter (1727-1795) a csíki székelység vezéregyénisége. [A Csíki Székely Múzeum kiadványa, 1995.]
• A csíkszeredai Mikó-vár. Társszerző: Mihály Zita, Kolozsvár, 1996. (Erdélyi műemlékek 14); 16. o.
• Csíkszereda. [Történeti vázlat]. Csíki Székely Múzeum, 1998., 24 o.
• Gergelyffi András, a méltatlanul elfeledett csíki orvos-vegyész. Sepsiszentgyörgy, 2001. [Az Acta 2001. 2. kötetében megjelent tanulmány különlenyomata] Sepsiszentgyörgy, 2001.
• Pater Zöld. Zöld Péter élete és munkássága. Kétnyelvű kiadás. Csíkszereda, Hargita Kiadóhivatal, 2002. 126 o. (Bibliotheca Moldaviensis); 128 o.
• Három csíki falutörvény. Különlenyomat a Csíki Székely Múzeum Évkönyvéből. Csíkszereda, Csíki Székely Múzeum, 2004;
• A Mikó-vár története. [dr. Pál-Antal Sándor előszavával.] Csíkszereda, Csíki Székely Múzeum, 2005. 120 o.
• A madéfalvi veszedelem, 1764; összeáll. Szőcs János, szerk.; Magyar Miniatűr és Bibliofil Könyvészek Társasága, Békéscsaba, 2005.
• Az első csíki újság. A Hadi Lap (1849). [Különlenyomat a Csíki Székely Múzeum Évkönyvéből]. Csíkszereda, Csíki Székely Múzeum, 2006.
• A csíksomlyói gimnázium kisiskolája, elemi tagozata. [Különlenyomat A Csíki Székely Múzeum Évkönyvéből]. Csíkszereda, Csíki Székely Múzeum, 2006.
• Lélek és kincs Csíkszentmiklóson. Fejezetek a csíkszentmiklósi római katolikus egyházközség életéből; Társszerzők: Balog László, Ferencz-Mátéfi Krisztina: Csíkszereda, Státus, 2010.

Antológiákban, folyóiratokban megjelent tanulmányok, kisebb közlemények:

• A függetlenségi háború krónikája az Udvarhelyi Híradó hasábjain (1877). In: Hargita, 1977. IV., 17.
• Gyimesvölgy „százéves háborúja”. In: A Hét. Bukarest,1977., VIII. 5.
• Népe szabadságáért, haladásáért küzdött. Zöld Péter születésének 250. évfordulójára. In: Hargita, 1977., X. 29.
• Gyufagyártók, posztóványolók. In: Hargita Kalendárium, 1978., 66- 68. o.
• „Évszázadok óta a lehető legjobb egyetértésben élünk.” [Emlékezés az 1934-es gyimesvölgyi parasztmozgalmak 45. évfordulára]. In: Hargita,1979, X. 13.
• Adatok a gyimesvölgyi parasztmozgalmak történetéhez. In: Acta Hargitensia, 1980.,107-120. old
• Régészeti ásatások Csíkszentmihályon. In: Hargita, 1980. X., 12.
• A falu emlékezete. In: Hargita 1980, XII.,10.
• 'Szabadságukban a többieket is oltalmazzák meg'. In: Hargita Kalendárium, 1981., 98-99. o.
• „Bé Moldvába és vissza...” [Csík és Moldva kapcsolatairól] . In: Hargita Kalendárium, 1983., 81-83. o.
• A város emlékezete. [Lapok Csíkszereda XVI-XVII. századi múltjából]. In: Hargita, 1983., VI., 19.
• A madéfalvi veszedelem, 1764; In: A madéfalvi veszedelem. [Szerk.: Kozma Mária. Csíkszereda, 1990]. (Útravaló 5.)
• Csángók. [A moldvai csángók történetéről és mai helyzetéről]. 1-3. rész. In: Hargita Népe, 1990. 29.,30.,31.
• Faluról falura. [cikksorozat, csíki és gyergyói falvak története röviden, a sorozatban megjelent cikkek: Csíkbánkfalva, Csíkzsögöd, Csíkszentlélek, Csíkmindszent, Csíksomlyó, Csíkdelne, Madéfalva, Gyimesbükk, Csíkkozmás, Csíkszentmiklós, Gyimesközéplok, Gyimesfelsőlok, Csíkszépvíz, Gyergyótölgyes, Lóvész, Csíkszentkirály, Csíkszentimre, Lázárfalva, Csíkcsomortán, Csíktusnád, Csíktaploca, Csíkcsekfalva, Csíkszentmárton. In: Hargita Népe, 1990 december 28. - 1993. december 17. között.
• Falusi iskoláink. [A csíkszéki iskolák a XVI-XIX. században, 10 rövid közlemény]. In: RMDSZ értesítő, Csíkszereda, 1990., 9,10, 12, 14, 15, 18-21, 23-24.
• Néplázadás Csíkszentimrén. Társszerző: Kristó Tibor. In: Hargita Népe, 1991. február 23. 6. o.
• 'Csík elrablása'. [Az 1661-es csíki török-tatár betörésről]. In: Hargita Népe, 1991. november 9.
• A moldvai csángó magyarokról. In: Székely Útkereső, Székelyudvarhely, 1991. 5-6.szám, 1992., 4.szám.
• A csíksomlyói gimnázium kisiskolája a 18. század első felében. In: Művelődés, 1991., 11-12. szám., 61-62. o.
• A csángó folklór ünnepe Gyimesközéplokon. [Az 1992. őszén szervezett gyimesi csángó népdal-és néptánc fesztiválról]. In: Honismeret, 1993/ 2.
• Régi csíki regösök. [A csíkszeredai levéltár 17. századi írásos emlékeit feldolgozó tanilmány]. In: Honismeret, 1994/6.
• Csíkszéki pogánydúlások a XVII. században. [Az 1661-es és az 1694-es tatárjárásokról]. In: Honismeret, 1995/1., 43-49. o.
• 17. századi csíkszéki pogánydúlások. In: Acta 1995, Csíki Székely Múzeum – Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 1996. 147-153. o.
• Zöld Péter élete és munkássága (1727-1795). In: Acta 1996, Csíki Székely Múzeum – Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 1997., 209-226. o.
• Zöld Péter élete és munkássága. [rövid változat]. In: Hargita Népe, 1996. január 5., 4. o.
• Kétszázhetven éve született Zöld Péter. In: Honismeret, 1997., 3.
• A csíkszeredai Mikó-vár. Társszerző: Mihály Zita. In: Honismeret, 1997.,4., 23-28. o.
• Történelmi emlékhelyek és emlékművek Csíkban. In: Hargita Kalendárium, 1997., 98-102. o.
• A határőrség szervezése. A madéfalvi veszedelem. In: Hargita Népe, 1998. január 7., 5. o.
• Csíkszereda – 440. [Rövid várostörténet]. In: Hargita Népe, 1998. augusztus 8., 4-5 o.
• A moldvai csángó magyarokról. In: Csángók. Székelyudvarhely, Erdélyi Gondolat Kiadó, 1998. (Székely Útkereső Kiadványok); Újraközlés: In: Magyar, székely és csángó örökség. A Székely Útkereső Kiadványok antológiája (1991-2006). Székelyudvarhely, Székely Útkereső Kiadványok – Erdélyi Gondolat, 2008., 115-121 o.
• A románok megtelepedése, román falvak kialakulása Csíkszékben (1614-1850). In: Székelyföld 1998., II. évf, 4., 79-101. o.
• A románok megtelepedése, román falvak kialakulása Csík-, Gyergyó-, Kászonszékben (1614-1850). In: A többség kisebbsége. Tanulmányok a székelyföldi románság történetéből. [Szerk.Bárdi Nándor]. Csíkszereda, Pro-Print Kiadó, 1999., 98-157. o.
• Mi történt Csíkban 1848 tavaszán? In: Hargita Népe, 1999. március 15., 3. o.
• Gyimesi írott tojások. In: In: Hargita Népe, 1999. április 3., április 3.,6. o.
• Agyagfalvától Nyergestetőig és Zsibóig. In: Hargita Népe, 1999. augusztus 18-19., 5 . o.
• Csíkszereda mezőváros az 1602–1850 közötti időben. In: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bülcsészet-, nyelv-és történettudományi Szakosztálya és a Csíki Székely Múzeum közös rendezésében tartott vándorgyűlés előadás-gyűjteménye. Csíkszereda, EME - CsSzM, 1999.,71-88. o.
• Képek 100 év történelméből. Csíki eseménykrónika. In: Hargita Kalendárium, 1999. 55-65 o.
• Katonanépek világa Csíkban és Gyergyóban. In: Hargita Népe, 2000. január 6., 5. o.
• Gergelyffi András hazatér? (Egy méltatlanul elfelejtett csíki orvos-vegyész). In: Székelyföld, 2001., V. évf. 3., 109-131. o.
• Domokos Pál Péter Csíkszeredában – A Csíki Székely Múzeum és a moldvai magyarság (1926- 1931). In: Székelyföld, 2001., V. évf. 6., 56-69. o.
• Szerda napi vásárhelyünk. In: Hargita Kalendárium 2002, Csíkszereda, 2001., 81-82. o.
• Monyasd tízes faluvégzései. In: Hargita Népe, 2003. július 8., 5. o.
• Régi-új divat: székelyellenesség. In: Hargita Népe, 2004. január 6., 6-8 o.
• A Csíkszereda-Gyimesbükk vasútvonal története. [Bilibók Ágoston azonos című könyvének csíkszeredai bemutatóján elhangzott méltatás rövidített szövege]. Hargita Népe, 2005. november 29., 5. o.
• Három csíki falutörvény. In: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Csíkszereda, Csíki Székely Múzeum, 2005., 73-123. o.
• A csíksomlyói gimnázium kisiskolája, elemi tagozata. In: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Csíkszereda, Csíki Székely Múzeum, 2006., 305-333 o.
• Új szelek és régi reflexek a mai székleyföldi román történetírásban. Társszerző: Gyarmati Zsolt. In: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Csíkszereda, Csíki Székely Múzeum, 2006. 377-391.o.
• Pataki József, a történetíró. In: Hargita Népe, 2008. december 20.
• Bárth János: Az eleven székely tízes. A csíkszentgyörgyi és csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII - XIX.században. Könyvszemle. In: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008: Humán- és természettudományok. Csíkszereda, Csíki Székely Múzeum, 2008., 349-363. o.
• Elemi oktatás Csíkszékben. 1571–1800. I. rész. In: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008: Művelődéstörténet. Csíkszereda, Csíki Székely Múzeum, 2008., 279-333 o.
• Elemi oktatás Csíkszékben. 1571–1800 között. [Hosszabb tanulmány, 11 részben jelent meg]. In: Hargita Népe (Műhely melléklet), 2009. január 9., 16., 23.,30. február. 6.,13.,20.,27., március 6.,13.,20.
• A csíki história határkövei (a kezdetektől 1848-ig). In: Csíki olvasókönyv. Szerk.: Hermann Gusztáv Mihály, Buzogány Árpád. Csíkszereda, Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, Hargita Kiadóhivatal, 2009., 52-68. o.
• Csíkszéki iskolamesterek, kántorok, tanítók (1571-1800). II. rész. In: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2009. I.: Régészet, történettudományok. Csíkszereda, Csíki Székely Múzeum, 2009., 501-600. o.
• Bándi Vazul centenárium (1847-1909). In: A Csíkszeredai Márton Áron Gimnázium Évkönyve a 2008-2009 tanévről. Csíkszereda, 2009., 253-258.o.
• Csík a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején (1703-1708).In: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2010. Csíkszereda, Csíki Székely Múzeum, 2010., 339-352 o.
• Népességgyarapodás és egészségügy Csíkban (1614-1850). In: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2010. Csíkszereda, Csíki Székely Múzeum, 2010., 353-365. o.
• Csíkszereda történetének döntő pillanatai. Csíkszereda város 1670-es kiváltságlevele. 1-3. rész. In: Hargita Népe, 2011. január 7., 14., 21.
• Domokos Pál Péter és Csutak Vilmos levelezése (1929-1936). In: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2011. Csíkszereda, Csíki Székely Múzeum, 2011., 197-210. o.
• Csíkszék gondjai 1703-ban. In: Hargita Népe (Műhely melléklet), 2012. augusztus 16.
• A csíksomlyói gimnázium tabellája. In: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2012. Csíkszereda, Csíki Székely Múzeum, 2012., 257-261. o.
• A moldvai magyarok a 16.század végén és a 17.században. In: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2013. Csíkszereda, Csíki Székely Múzeum, 2013., 235-245. o.
• Rapsóné öröksége. Tanulmányok Parajd község múltjából. [Könyvrecenzió a 2006-ban és 2013-ban azonos címmel megjelent kétkötetes helytörténeti munkáról]. In: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2014. Csíkszereda, Csíki Székely Múzeum, 2014., 429-436. o.