2024. november  21., csütörtök, Olivér
   
JÁNOS Pál
JÁNOS Pál

Csíkdánfalva, 1921. június 4. –  Csíkszereda, 2018. május 8.

ÉLETRAJZ

Muzeológus, néprajzi szakíró, múzeumigazgató.

Csíkdánfalván született 1921. június 4-én. Elemi iskoláit szülőfalujában, majd Málnáson, középiskolai tanulmányait Csíkszeredában végezte, a marosvásárhelyi tanítóképzőban szerzett tanítói képesítést 1941-ben. Jobbágytelkén tanított,  megjárta a második világháborút, orosz hadifogságba került, hazatérte után ismét tanított Csíkdánfalván és Gyergyóremetén. 1949-től a csíkszeredai Pedagógiai Iskola tanára, majd igazgatója volt. 1952-től Csík rajon tanfelügyelőjeként tevékenykedett.

1959-től volt a Csíkszeredai Múzeum munkatársa, 1964-ben nevezték ki  a múzum élére, igazgatóként vezette az intézményt egészen 1981-ig. Vezetése alatt a múzum 18 ezer tárgyból álló gyűjteménye 127 ezresre gyarapodott, gazdag néprajzi anyaggal, az értékes Nagy Imre-hagyatékkal.  Ebben az időszakban alakították ki a múzeum könyvtárának régikönyv-gyűjteményét, ugyancsak ekkor váltak rendszeressé a képzőművészeti kiállítások.

Igazgatói munkássága mellett publicisztikai írásai, tanulmányai jelentek meg magyar és román nyelven, a marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi, székelykeresztúri múzeumok évkönyveiben, az Aluta, Studii şi cercetări de istorie veche szakmai kiadványokban. Helytörténeti témájú, tárgyi és szellemi néprajzzal foglalkozó, népi értékeket, neves személyiségeket bemutató írásait közölte a Hargita hasábjain.

Több dolgozata különlenyomatban is megjelent Csíkszeredában. Kiadatlan gyűjteményes munkája: Pásztorbotok, sulykok, kopjafák.

Életének 97. évében hunyt el, 2018. május 8-án Csíkszeredában, a csíkcsobotfalvi temetőben helyezték nyugalomra.

Munkásságára, múzeumvezetői tevékenységére visszamlékezve vallotta egy 2016-ban készült  beszélgetésben: „Ha elölről kezdhetném? Akkor sem csinálnám másként. Úgy érzem, az én egész tevékenységem végeredményben szolgálat volt, igaz fogamzású, nagyon tisztességes szolgálat.”

MŰVEI

Önállóan megjelent dolgozatai:

  • Csíki szőttes szoknya, rokolya. Csíkszereda, 1970;
  • Lăzi de zestre din Ciuc – Csíki írott szuszékok. Csíkszereda, 1971;
  • Adalékok a XVIII–XIX. századi csíki népviselethez.Csíkszereda, 1971;
  • Cultura Jigodin, o cultură cu ceramica murală. Társszerző (Petre Romannal és Horváth Csabával), Csíkszereda, 1973;
  • Csíkból előkerült alakos kályhacsempék.Társszerző. Demény István Pál, Kristó Tibor, Csíkszereda, 1980.

Kiadatlan gyűjteményes munkája:

Pásztorbotok, sulykok, kopjafák (Kiadatlan). Online elérhető.

Szerkesztette, összeállította:

  • Nagy Imre: Fametszetek (kisalbum). Csíkszereda, 1978.
  • Nagy Imre: Följegyzések. Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1979. A kötet függelékében a festőművész csíkszeredai és zsögödi adományainak és hagyatékainak jegyzékét állította össze Simó Györggyel közösen.
IRODALOM ÉS FORRÁSOK