2024. november  10., vasárnap, Réka
   
SARKADI Elek
SARKADI Elek

1902. március 6. – Hidegség [Magyarország], 1945.

ÉLETRAJZ

Zenetanár, karmester. A  csíkszeredai Dal- és Zeneegylet karmestere, Csíkszeredában ő honosította meg Bartók és Kodály zenevilágát.

A Iaşi-i George Enescu Zeneakadémián végzett. 1931-1943 között a csíkszeredai római katolikus gimnázium tanára volt.

1931- től 1943-ig – Domokos Pál Péter utódaként – a  csíkszeredai Dal- és Zeneegylet karmestereként is tevékenykedett. Az Erdélyi Magyar Dalosszövetség igazgatósági tagja volt. Csíkszeredában ő honosította meg Bartók és Kodály zenevilágát.  „Fennmaradásunk egyik pillére a népdal, a zenei anyanyelv”– vallotta.

Az általa vezetett énekkar számos fellépésen aratott sikereket, 1931-ben az énekkar Csíksomlyón jelen volt a Wegenstein Lipót által bővített nagyorgona felavatásán vetek részt. 1933-ban Csíkszeredában rendezett hangversenysorozatot, 1935-ben Marosvásárhelyen az V. országos versenyen az énekkar újra arany babérkoszorús elismerésben részesült.

Gergely András, a csíkszeredai kórusmozgalom történetét feldolgozó művelődési szakember írta Sarkadiról:

“Ezt az időszakot egy igen jelentős személyiség, Sarkadi Elek karnagy, gimnáziumi tanár munkája fémjelzi, egészen elhurcoltatásáig. Gimnáziumi tanárként felvállalja a város életében oly jelentős szerepet betöltő kórus és zenekar vezetését. Pálcája alatt számos siker születik, az együttes létszáma, a zenekar felkészültsége bővül. 1940. december elején hálaadó hangversenyt adnak Csíkszeredában, és 8-9-én a Budapesti Zenei Akadémián a kórus – Erdély négy legjobb dalárdájával együtt – Kodály Zoltán előtt tiszteleg a magyar dalnak. Felemelő pillanat, amikor Sarkadi Elek átveszi Kodály Zoltán kezéből az ezüst karmesteri pálcát a kórusmozgalom, a művelt zene szolgálatáért. Jelentős a közművelődési tevékenysége, de még fontosabb az oktatásban kifejtett munkája. Még élnek és emlékeznek volt tanítványai, akik közül sokan vállalták a művelődési élet kihívásait.”

(Forrás: Gergely András. „A Hargita alján, míg dalnokok élnek …” In: Kútfő. Kis Magyar néprajz diákoknak. Csíkszereda, 2009., Tavasz -Tél, V. évf., 1-2. szám.)

Domokos Pál Péter A magyar népzene és énekkari műveltségünk című tanulmányában írta:

„1938. május 26-án a Miercurea-Ciuc-i róm. kat. gimnázium fiú-vegyeskara önálló hangversenyt adott, amelynek minden számát az új magyar zene szolgáltatta. Jelentősebb számai: Kodály: Székely keserves, Ave Maria és Jézus és a kufárok. A Jézus és a kufárok nehéz feladatait a falusi gyermekek minden nehézség nélkül énekelték; Sarkadi Elek zenetanár nagyszerű eredménnyel végzi munkáját."

A második világháború alatt a csíkszeredai zenei életet fellendítő, példaadó munkássága ellenére sem sikerült őt megmenteni Márton Áron püspök közbenjárása sem segíthetett.  1943-ban az akkori magyar hatalom munkaszolgálatra küldte.

1945-ben munkaszolgálatosként hurcolták el Magyarország nyugati határa felé, Sopron közelében halt meg, Hidegségen, a fasizmus áldozataként. Neve a budapesti zsidó temető márványtábláján olvasható.

Dr. Nagy András emlékiratában így emlékezik meg róla: „A zenében való teljes elmerülés olimpuszi adománya mellett jó kedély, humor, fáradhatatlanság jellemezte. Rokonszenves egyéniség volt, akinek szavára megmozdultak öregek és fiatalok, tanult és tanulatlan zenekedvelők egyaránt.”(Dr. Nagy András: Városkép és ami hozzá tartozik – Pallas Akadémia, Csíkszereda, 1995).

IRODALOM ÉS FORRÁSOK

  • Domokos Pál Péter:  A magyar népzene és énekkari műveltségünk. In: Hitel, 1938/2.
  • Fodor Sándor: Levél Sarkadi tanár úrnak...In: Utunk, 1961. szeptember 8.
  • Dr. Nagy András: Városkép és ami hozzá tartozik. Pallas Akadémia, Csíkszereda, 1995
  • Vofkori György: Csíkszereda és Csíksomlyó képes története. Békéscsaba, 2007.
  • Gergely András. „A Hargita alján, míg dalnokok élnek …” [A csíkszeredai kórusmozgalom története]. In: Kútfő. Kis Magyar néprajz diákoknak. Csíkszereda, 2009., Tavasz -Tél, V. évf., 1-2. Szám.
  • Székedi Ferenc: Ez a Hidegség nem az a Hidegség. Maszol. 2016. november 15.
EMLÉKEZETE, UTÓÉLETE

Csíkszeredában ma utca viseli a Sarkadi Elek nevét. Az első-és második világháborúban elesett csíkszeredaiak névsorában ott áll a neve a 2016 novemberében felavatott háborús emlékoszlopon.