Irodalomtörténész, publicista, egyetemi oktató, politikus, az erdélyi magyar közélet jeles személyisége.
Kincses Előd ügyvéd és Kincses Elemér író, drámaíró, rendező testvére.
Marosvásárhelyen született, de életének jelentős része Csíkszeredához kötődik. Szülővárosában, a Bolyai Farkas Líceumban érettségizett, majd a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen szerzett tanári diplomát magyar-német szakon 1965-ben. A két világháború közötti erdélyi magyar történelmi regényekről írt értekezésével szerezte meg 1979-ben az irodalomtudományok doktora címet. Oktatói pályája során Tanított Kisbaconban, Gyergyóalfaluban, Csíkszeredában. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem indulása után az egyetem csíkszeredai karán tanított magyar művelődés- és tudománytörténetet. 2004-től a Magyar Tudományos Akadémia határon túli köztestületének volt a tagja.
Az 1989-es eseményekkel a politikai életbe is belépett, az RMDSZ alapító tagja és a Hargita megyei szervezet titkára lett. A közéleti szerepvállalást természetesnek tartotta, meggyőződése volt, hogy az értelmiségnek nemcsak az önmegvalósítás a feladata, hanem a népszolgálat is. 1991 és 1994 között az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alelnöki tisztségét is betöltötte, 2012-ig Hargita megyei önkormányzati képviselőként is dolgozott.
Hetvenegy éves korában, súlyos betegség után hunyt el, 2014. július 20-án, Csíkszeredában, a Szentlélek utcai temetőben helyezték nyugalomra.
Papp Kincses Emese az erdélyi magyar közélet aktív tagjaként rendszeresen közölt publicisztikai írásokat az erdélyi magyar sajtóban. Publicisztikáit főleg a Hargita Népe és a Csíki Lapok közölte, de munkatársa volt a Valóságnak, a Művelődésnek, a Romániai Magyar Szónak is. 1990 tavaszán a csíkszeredában kiadott RMDSZ-Értesítő, 1991–1992-ben a Csíki Lapok szerkesztőbizottsági tagja volt.
Átdolgozta és színpadra alkalmazta Páskándi Géza A költő visszatér című rockoperáját, amelyet Csíkszeredában 1996. március 15-én Ne késsetek, harangok címmel mutattak be. Később a Role zenekarral együttműködve Árpádházi Szent Erzsébetről, Székely golgota címen a Madéfalvi veszedelemről, majd Szent László királyról írt és rendezett oratóriumot illetve rockoperát Csíkszeredában.
1999-ben megjelent Virrassz velem című vallomásos számvetéskötetben idézte fel közéleti szerepvállalását. 2006-ban Ha meglebben a függöny címen regényt, 2008-ban Gonosz novellák címen elbeszéléskötetet jelentetett meg. Siklódi Ferenccel közösen írt Fekete tükör című „látványregényét” 2014-ben Csíkszeredában adták ki.
Díjak, kitüntetések:
Az erdélyi magyar közéletben és a magyar kultúra ápolásában betöltött szerepéért több díjat is kapott. Munkásságát 2002-ben EMKE-életműdíjjal, 2007-ben Julianus-díjjal, 2010-ben a Németh Géza Egyesület díjával, 2014 februárjában pedig a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetéssel ismerték el.
