Képzőművész, szobrászművész

"Életművének jelentős részét képezik műfajteremtő, patinázott gipszplakettjei, amelyek átívelve a grafika és szobrászat határait, önálló művészi nyelvezetet hoznak létre." (EMŰK közlemény, 2022)

Elemi iskolai tanulmányait Csíkkozmáson, a hetedik osztályt Csíkszentsimonban végezte. 1954-től a Marosvásárhelyi Képzőművészeti Szakközépiskolában tanul, Izsák Márton  szobrászművész egyengette a fiatal Gergely István tehetségét. Innen került 1958-ban a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola szobrászati szakára, mesterei Vetró Artúr, Kós András és Balaskó Nándor szobrász tanárok voltak.

1964-től középiskolai rajztanárként tanított Kolozsváron, a 10-es számú líceumban. Oktató-nevelő munkáját 1990-ben történt nyugdíjaztatásáig lelkiismeretesen ellátta, iskolájában még folyóiratot is szerkesztett.

Alkotói pályája is Kolozsvárhoz kötődik Az 1960-as évektől kezdve figurális kompozícióival, plakettjeivel, portréival részt vett megyei és országos képzőművészeti kiállításokon. Kolozsváron (1964), Szatmáron (1965) és Bukarestben (1966) mutatkozott be egyéni tárlattal. Munkáival szerepelt a ravennai II. Dante Nemzetközi Kisplasztikai Biennálén (1975).

Munkájának elismeréseként megrendeléseket kapott köztéri művek készítésére. Első köztéri szobrait Háromszéken állították fel az 1970-es években.

1968-tól tagja volt a Romániai Képzőművészek Országos Szövetségének. Ugyanebben az évben lengyelországi tanulmányúton vett részt, 1971-ben a Német Demokratikus Köztársaságba látogatott.

1970-ben Milan Alexandru Florian festő és grafikusművésszel együtt elvállalta és kivitelezte a kolozsvári Diákművészeti Ház belső térdíszítését. 1971-ben elnyerte a Bukaresti Művelődési Tanács szobrászati díját.

1972-től plakettek sorozatán (patinázott gipsz) kiváló karakterérzékkel a magyar történelem és művelődéstörténet nagyjait örökítette meg. Fémplakettjein többek közt Szenczi Molnár Albert, Bethlen Gábor, Kájoni János, Misztótfalusi Kis Miklós, Mikes Kelemen, Bolyai Farkas, Arany János, Brassai Sámuel, Orbán Balázs, Ady Endre, Benedek Elek, Kelemen Lajos, Nagy István szerepel.

Gergely István szobrai, alkotásai közül több látható köztereken:

Giurgiuban állították fel Nicolae Nancovici 1877-es román függetlenségi harcos, Oneşti-en (Gheorghiu-Dej Város) Alecu Russo román költő térszobrát, a kolozsvári Brassai Sámuel Ipari Líceum őrzi Apáczai Csere Jánosról készült magas domborművét, Gábor Áron-mellszobra Sepsiszentgyörgyön, Bod Péter-mellszobra és a Végh Antalról, Gábor Áron munkatársáról készült mellszobra Csernátonban áll.

A rendszerváltás után készítette egyik legjelentősebb monumentális alkotását, az 1996-ban Nagyváradon leleplezett Lorántffy Zsuzsanna egészalakos bronz szobrát.

Több munkája hazai intézmények belső tereiben található. A kolozsvári Báthory Gimnáziumnak készítette el az iskola névadója, Báthory István fejedelem, lengyel király, iskola- és egyetemalapító mellszobrát (2001), valamint a díszterembe az iskola egykor híres tanítványát ábrázoló Pázmány Péter büsztjét (2004).

Benedek Elek egész alakos szobrának gipszmintáját felkérésre készítette, az eredeti gipszminta a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár tulajdonában van. A szobor kiöntésére csak a 2019-es Benedek Elek Emlékévben kerülhetett sor. Az alkotás Erdővidék központjában, Barót  egyik közterén kapott helyet, a nagy meseíró születésnapján, szeptember 30-án avatták fel.

Monumentális alkotásai mellett munkásságának jelentős részét képezik kompozíciós plakettjei és dekoratív pannói. Munkái megtalálhatók hazai és külföldi, magán-, valamint közgyűjteményekben.

"Művészetének a lényege a hatalmas formatudás. A belülről feszülő formák ereje, mely mint egy belső kohézió fogja össze a szobrokat. Köztéri szobrai csaknem zenei hangolású körvonalaikkal csodálatos erővel feszülnek bele a térbe, harmonikusan rajzolódva ki a kék égre vagy a fák lombozatára." - emelte ki egyik méltatója. (Jakobovits Miklós: Gergely István emlékére (1939–2008). Művelődés, 2008/3.).

Az 1994-től újjáalakult Barabás Miklós Céhnek is tagja volt. Személyéről, munkásságáról képzőművészeti szakkönyvekben, adattárakban olvashatunk, 2003-ban a Pallas Akadémia Könyvkiadó jelentetett meg Gergely Istvánról kismonográfiát. 2022-ben Deák Ferenc Lóránd tollából, az Erdélyi Művészeti Központ kiadásában jelent meg róla katalógus-monográfia. Pályáját elismerések, díjak, kitüntetések sora kísérte.

2008-ban Kolozsváron hunyt el, a Házsongárdi  temetőben helyezték örök nyugalomra, utolsó útjátra több száz gyászoló kísérte el.

Fontosabb díjak:

• 1971-ben elnyerte a Bukaresti Művelődési Tanács szobrászati díját.
• 1974-ben, Kolozsváron a Képzőművészeti Szövetség ifjúsági díját nyerte el.
• 1979-ben kmegkapta a Bukaresti Képzőművészeti Fesztivál 3. díját.
• 1996-ban az EMKE Szolnay Sándor-díjjal ismerte el munkásságát
• 2002-ben Fadrusz János emlékéremmel tüntették ki.
• 2008-ban a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést súlyos betegsége miatt személyesen már nem vehette át.
• 2011-ben posztumusz Székely Bertalan-díjjal ismerték el munkásságát.

Fontosabb művei:

• Nagyméretű dombormű, gipsz, (Florian Milannal közösen),1970, Kolozsvár – Diákház-előcsarnok;
• Bod Péter mellszobor, műkő, 1973, Alsócsernáton – tájmúzeum;
• Gábor Áron mellszobor, bronz, 1973, Sepsiszentgyörgy;
• Alecu Russo mellszobor, bronz, 1973, Bukarest;
• Végh Antal mellszobor, műkő, 1974, Alsócsernáton – Tájmúzeum;
• Apáczai Csere János életnagyságú magasdombormű, gipsz, 1975, Kolozsvár – Apáczai Csere János Elméleti Líceum díszterme;
• Nicolae Nancovici főhadnagy. mellszobor, bronz, 1977, Giurgiu – 1877-es Szoborpark;
• Szent Antal dombormű, alumínium, 1989, Tusnádfürdő – r. k. templom;
• Lorántffy Zsuzsanna, egész alakos szobor, bronz, 1996, Nagyvárad – Kőrös-parti Sétány; Millenniumi emlékmű, andezit (Bocskay Vince és Dóczy András szobrászművészekkel közösen), 2000, Váradolaszi református. templom cínterme;
• Báthory István mellszobor, gipsz, 2002, Kolozsvár – Báthory István Elméleti Líceum feljárata;
• Pázmány Péter bíboros, mellszobor, gipsz, 2004, Báthory István Líceum díszterme;
• 1956-os emlékmű, andezit (Dóczy Andrással közösen), 2006, Nagyvárad – Réti ref. templom cínterme.
• Benedek Elek, egész alakos szobor, 2019, Barót.

Fontosabb egyéni kiállítások

• 1964 Kolozsvár
• 1976 Korunk Galéria, Kolozsvár • Galaţi
• 2003 Korunk Galéria, Kolozsvár
• 2009 Református Egyházkerület Székháza, Nagyvárad.

Posztumusz, válogatott életmű-kiállítások:

• 2009 Református Egyházkerület Székháza, Nagyvárad.
• 2022 Életmű-kiállítás, Erdélyi Művészeti Központ  (EMŰK), 2022. május 26., Sepsiszentgyörgy.
• 2022 Életmű-kiállítás a 13. Kolozsvári Magyar Napok keretében, Művészeti Múzeum, Bánffy-palota, 2022 augusztus 13., Kolozsvár.

Válogatott csoportos kiállítások

• 1996 Barabás Miklós Céh Országos Kiállítása, Kolozsvár
• 1997 Barabás Miklós Céh Őszi képzőművészeti kiáll., Marosvásárhely
• 1999 Megyei téli képzőművészeti kiállítás, Kolozsvár
• 2002 „Felezőidő”- Romániai magyar művészet 1965-75, Ernst Múzeum, Budapest • Erdélyi képzőművészek kiállítása, Amszterdam
• 2003 Képzőművész-négyes, Bernády Ház, Marosvásárhely
• 2004 Jótékonysági kiállítás, Református Kollégium, Kolozsvár.

• Gergely István Romániai magyar irodalmi lexikon. Online változat.
• Gergely István. Art portal
• Murádin Jenő: Csernátoni Múzeum, Új Élet, 1973/9.
• Soltész József: Gergely István "fémgrafikái". Utunk, 1975/14.
• Kántor Lajos: Az ember helye. Utunk, 1976/16.
• Kántor Lajos: Gergely István szenvedélye. Katalógus. [előszó], Korunk Galéria, 1976.
• Sylvester Lajos: Egy szobrász portréjához. Új Élet, 1981/6.
• Csomfáy Ferenc: Gergely István műtermében. Romániai Magyar Szó, 1991 november 23-24.
• Szatmári László: Megtalált emlékeink. Művelődés, [Galéria], 1994.
• Korondi J.: Gergely István laudációja. EMKE-díjak. Művelődés, 1997/1.
• Nagy Miklós Kund: Műterem 2. Beszélgetés huszonegy erdélyi képzőművésszel. Marosvásárhely, Impress Kiadó, 1999.
• Banner Zoltán: Gergely István. Pallas- Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2003.
• Banner Zoltán: Magyar szobrászat Erdélyben, Korunk, 2002/8.
• Jakobovits Miklós: Gergely István emlékére (1939–2008). Művelődés, 2008/3. Online elérés.
• Orbán István: A Pantheon-teremtő Gergely István. Művelődés, 2008/3. Online  elérés.
• Németh Júlia: Jelek a múltból a jövőnek. In memoriam Gergely István. Művelődés, 2008/3.  Online elérés.
• Németh Júlia: Kolozsvár - Mű-Hely-Szín, Kolozsvár, 2009.
• Váry O. Péter: Erdővidék legjelesebbje  szobrot kapott Baróton. Háromszék, 2019. szeptember 30. Online elérés.
• Daczó Katalin: Jeles alcsíkiak E-G. Alutus Kaidó, Csíkszereda, 2021

2022. május 26-án a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Magyar Művészeti Központban (EMŰK) Gergely István művészi pályáját bemutató életmű-kiállítás nyílt.  A grafika és szobrászat határmezsgyéjén mozgó kompozíciós plakettek, erdélyi közéleti személyiségek és írók arcképcsarnoka is látható volt a kiállításon, amelyet 2022 augusztusában, a 13. Kolozsvári Magyar Napok keretében, Kolozsváron a Művészeti Múzeumban is bemutattak. (Forrás: Kiss Judit: Pénteken nyílik Sepsiszentgyörgyön Gergely István szobrászművész életmű-kiállítása. Krónika. 2022. május 26.; Zsizsmann Erika: Erdélyi panteon és „hieroglifák” – megnyílt Gergely István életmű-kiállítása Kolozsváron. Maszol.ro 2022. augusztus 14.)