2024. december 07., szombat, Ambrus
   
VOFKORI László
VOFKORI László

Brassó, 1944. március 3. – Székelyudvarhely, 2008. március 17.

ÉLETRAJZ

Földrajzi és helytörténeti szakíró.

Vofkori György testvére

Elemi és középiskoláit Székelyudvarhelyen végezte, 1961-ben érettségizett a székelyudvarhelyi Elméleti Vegyes Líceumban, majd a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Biológia–Földrajz Karán szerzett tanári oklevelet 1966-ban. 1967–1968 között az ülkei általános iskolában tanított, majd 1972-ig a székelyudvarhelyi Elméleti Vegyes Líceumban. Ezt követően szinte 30 éven át, 2001-ig a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőben volt földrajztanár. Doktori fokozatot szerzett a Bukaresti Tudományegyetemen, a Geológia–Földrajz Kar földrajzi tanszékén, 1979 óta a földrajztudomány doktora.

1998-tól a Tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Székelyudvarhelyi Képzési Központjában volt konzulens tanár, majd címzetes főiskolai tanár. 1999-től a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen, a Gyergyószentmiklósi Turisztikai Főiskolán a nemzetközi turizmus földrajzát tanította, 2001 szeptemberétől a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karán, a gazdaságtudományi tanszék egyetemi előadótanára volt.

Kutatási területei: gazdaságföldrajz, népesség- és településföldrajz, turisztikai és üzleti földrajz, regionális földrajz, további érdeklődési területei: természet-és környezetvédelem, turisztikai marketing és menedzsment, településszociológia, tudománytörténet.

Első írása 1964-ben, az Igazság címú lapban jelent meg. Tudományos- és módszertani cikkeit, közleményeit  a Hargita és a Tanügyi Újság hasábjain közölte., 1969–70 között a Hargita napilap Turista kalauz című rovatát vezette, amely sorozatban mutatta be Hargita megye fürdőhelyeit, természeti kincseit. Tudománynépszerűsítő cikkeit ugyanott közölte 1970-ben A tudományos munka műhelyéből és A tudományos munka kellékei című rovatokban. 1996-ban szerkesztette a Vállalkozók kislexikona című rovatot a székely­udvarhelyi Pulzus című gazdasági hetilapban. Külső munkatársa volt a Művelődés, Korunk és Székelyföld folyóiratoknak.

Fordításában több általános és középiskolai földrajz tankönyv jelent meg. Társszerzője Czáka Lajossal és Kristó Andrással a Hargita megye földrajza című III. osztályos tankönyv II. részének (Csíkszereda 1969); szerzője a Módszertani alapfogalmak a természetismeret, matematika és földrajz tanítására az I–IV. osztályban című pedagógiai líceumok számára kiadott tankönyvben a Földrajz fejezetnek (1979).

Összesen 15 székelyföldi helység  térképét szerkesztette és rajzolta meg, 2003-ban elkészítette Erdély etnikai térképét és Az erdélyi magyarság térképét (Székelyudvarhely 2003).

Részletesen ismertette a Székelyföldet és településeit  a Székelyföld útikönyve című 1998-ban megjelent kötkötetes munkájában (Budapest, Cartographia), amely 2007-ben a Pro Print kiadó gondozásában javított,  átdolgozott kiadásban is megjelent.

Több hazai és külföldi tudományos társaság tagja volt: a Román Földrajzi Társaság, a Magyar Földrajzi Társaság, a Magyar Szociológiai Társaság, az Erdélyi Múzeum-Egyesület tagja, a Magyar Marketing Szövetség tagja és szakértője, 2000-től az MTA köztestületi tagja.

Díjak, kitüntetések:

1997-ben Debrecenben az „Ezeréves a magyar iskola” emlékéremmel, Csíkszeredában a Pro Cultura emlékplakettel tüntették ki.

1998-ba  Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármestere Díszoklevelével tüntették ki. tudományos és ismeretterjesztő munkásságáért.

1999-ben megkapta a Széchenyi Társaság díját, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Ezüst Gyopár díját.

2000-ben megkapta a Magyar Földrajzi Társaság Pro Geographia kitüntetését, „kimagasló oktatói, kutatói és publikációs munkásságáért, nemzetközi szakmai kapcsolatok ápolásáért”.

2008-ban, post mortem az Arany János Emlékérem elismerést kapta meg.

MŰVEI

Önállóan megjelent kötetei:

  • A tudomány vonzáskörében.Gondolatok a tudományról, Bukarest, 1988.
  • Székelyudvarhely. Békéscsaba, 1990; 2. kiad. Bukarest, 1991.
  • Erdély társadalom- és gazdaságföldrajza. Nyíregyháza, 1994.
  • Erdély közigazgatási és etnikai földrajza. Vörösberény, 1996. (Balaton Akadémia Könyvek 18).
  • Székelyudvarhely. Rövid városismertető. Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala, 1996.
  • Település- és területfejlesztés Udvarhely térségében, 1997.
  • Székelyföld útikönyve I–II. Budapest, Cartographia,1998.
  • Csíkszék. Közép- és Felcsík, Gyimes vidéke rövid története 63 képben elbeszélve. Békéscsaba, 1999.
  • Gazdasági földrajz. Debrecen, 2002. (Studia geographica 11).
  • A földrajztudomány rendszertana. Csíkszereda, 2003.
  • Székelyudvarhely. Városkalauz. Csíkszereda, Pro-Print Könyvkiadó, 2005.
  • Utazások Székelyföldön. Csíkszereda, Pro-Print Könyvkiadó, 2007.

Főiskolai és egyetemi jegyzetei:

  • A turizmus földrajza (Székelyudvarhely, 1996);
  • Románia társadalom- és gazdaságföldrajza (Tatabánya, 1998);
  • A nemzetközi turizmus földrajza (Gyer­gyó­szentmiklós, 1999);
  • Természettudományok és tantárgypedagógia. Módszertani segédkönyv a tanítóképző főiskolák számára (Csíkszereda 2001);
  • Iskolamenedzsment (Székely­udvarhely, 2001);
  • Iskolaegészségtan (uo. 2002); Hogyan pályázzunk? Bevezetés a pályázatírás módszertanába (Csíkszereda 2002).

Társszerző:

  • Énlaka népesség- és településföldrajza. In: Északkelet-magyarországi Földrajzi Évkönyv, 1994. Szerk. Simon István és Boros László. Miskolc–Nyíregyháza 1994.
  • Oroszhegy. Adalékok a község monográfiájáho.(Mihály Tiborral, Székelyudvarhely, 1997.
  • Erdély kultúrföldrajzi korszakai. In: Erdély természeti és történeti földrajza. Szerk. Boros László, Nyíregyháza 2000.
  • A Nagy- és Kis-Homoród mente táj-, népesség- és településföldrajza. In: A Homoród füzes partján.
  • Dolgozatok a Székelyföld és Szászföld határvidékéről. Csíkszereda 2000.
  • Az erdélyi magyarság. Erdély földrajza. Természetföldrajz, Erdély népessége, Erdély helye és szerepe Románia gazdaságában. In: Magyarok a világban. Kárpát-medence. Kézikönyv a Kárpát-medencében, Magyarország határain kívül élő magyarokról. Főszerk. Kasza Sándor, Budapest, 2000.
  • Bögöz természeti képe. Bögöz társadalom- és gazdaságföldrajza. In: Bögöz, monográfia.
  • Tanulmányok a faluról és társadalmáról. Szerk. Kardalus János, Sepsiszentgyörgy 2001.
  • Korond természeti képe. Korond község társadalom- és gazdaságföldrajza. Korond község helyismereti irodalma. In: Helyismereti olvasókönyv. Korond. Szerk. Ambrus Lajos, Korond 2000.

IRODALOM ÉS FORRÁSOK

  • Vofkori László. Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010. Online elérés.
  • A tudományos tisztesség mezejéről közelíteni a maradáshoz és megmaradáshoz (interjú). Romániai Magyar Szó, 1995. október 21–22.
  • Oláh Gál Elvira: Kisvárosban is lehet élni és dolgozni. Beszélgetés Vofkori Lászlóval. Székelyföld, 2002/2.
  • Barabás István: Akik szétszedik a földrajztudományt (interjú Vofkori Lászlóval). A Hét, 2003/27.
  • Dr. Vofkori László emlékére. In: Hargita Népe, 2018. március 14.