2022. november  30., szerda, András
   
KISS Ferenc
KISS Ferenc

Csíkmadaras, 1825. április 23 – Merano, [Olaszország], 1873. febtuár 1.

ÉLETRAJZ

Katonai szakíró, 1848-49-es szabadságharcos, egyetemi tanár

Kisbirtokos nemesi származású, katonacsaládban született, apja az első székely határőrezred csíkmadarasi állomásának főhadnagya volt. Tizenötéves korában az olmützi katonaiskolába iratkozott, tanulmányai végeztével a lembergi 34-es sorezredhez került, ahol főhadnagyi rangot kapott. A szabadságharc kitörésekor Pestre ment, ahol ezredével a magyar szabadságharc szolgálatába állott. A szolnoki győztes csata után őrnaggyá léptették elő. 1849-ben a világosi fegyverletétel után osztrák fogságba esett. Az aradi hadi törvényszék halálra ítélte, az ítéletet később16 évi várfogságra változtatták, az ausztriai Königgrätzben hat és félévet töltött szigorított várbörtönben. 1856-ban szabadult amnesztiával.

1867-től a közlekedésügyi minisztériumban hivatalnoki állást kapott. Több katonai cikkével és röpiratával figyelmet keltett, a budapesti Katonai Főiskolán a magyar hadtani előadások tanára lett. 1872-ben orvosai tanácsára Meranóba utazott, ott hunyt el 1873 február 1-én.

MŰVEI

  • Utászszolgálati utasítás, Katonai földrajz. Budapest, 1869-72 között;
  • Elmélkedés a magyar katonai nevelés fölött, tekintettel a Ludovicaeumra. Budapest, 1869.
IRODALOM ÉS FORRÁSOK

  • Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-49. 2. jav., bőv. kiad. Budapest., Zrínyi Katonai Kiadó, 1987., ill.; 3. átdolg., jav. kiad. Budpest, Heraldika Kiadó, 2000.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
EMLÉKEZETE, UTÓÉLETE

Nevét a csíkmadarasi általános iskola viseli 1990 óta, Szervátiusz Tibor által készített alkotás őrzi az emlékét az iskola épülete előtt.