2022. november  30., szerda, András
   
VENDL Mária
VENDL Mária

Gyergyóditró 1890. május 26. – 1945. augusztus 17.

ÉLETRAJZ

Dudich Endréné Vendl Mára

Geológus, mineralógus, krisztallográfus, egyetemi tanár.

Férje Dudich Endre zoológus, fia Dudich Endre geológus

Iskoláit Gyergyódirtróban kezdte, ahol apja, Vendl Aladár magyar-francia szakos középiskolai tanár a polgári iskola igazgatója volt. A család később Sopronba költözött, itt folytatta tanulmányait. Érettségi után, bátyja, Vendl Aladár nyomdokain haladva, mineralógussá képezte magát. Középisko­lai tanári oklevelet szerzett a budapesti Pázmány Péter Tudo­mány­egyetemen, ahol diplomamunkáját 1912-ben pályadíjjal jutalmazták. Egyetemi tanulmányai befejezése után a lőcsei, majd a szombathelyi gimnáziumban tanított, de behatóan foglalkozott a kristályszerkezetek ta­nulmányozásával és a meteoritkutatással. 1920-ban a Magyar Nemzeti Múzeum ásványtáránál állást ajánlottak fel számára.

Mineralógusként, (ásványtani kutatóként) és tanárként is alapos, lelkiismeretes munkát végzett. Az első magyar kutatónő volt, akinek munkáját a Magyar Tudományos Akadémián bemutatták 1925 decemberében.

Mindössze negyvenéves volt, amikor egyetemi magántanárrá nevezték ki, később, 1941-ben főállású tanári címet kapott a debreceni egyetemen, ahol kristálytant oktatott. Az első női természettudós, akit egyetemi tanárrá neveztek ki. Családjában ő volt a negyedik egyetemi tanár, Aladár bátyja, Miklós öccse és férje után.

Első tudományos dolgozata már 23 éves korában megjelent. Élete folyamán huszonegy nagyobb tudományos munkája jelent meg. Kedvenc témája, amellyel nyolc publikációja is foglalkozik a magyarországi kalcitokról szól. Munkái a Matematikai és Természettudományi Közleményekben, a Földtani Közlönyben, az Annals Musei Nationalis Hungariae, a Zeitschrift für Kristallographie, a Zentralblatt für Minerologie lapjain jelentek meg. Koch Sándorral közösen írták meg A drágakövek, különös tekintettel a mesterséges drágakövekre című könyvet, amiért 1935-ben Rauer-díjat kapott.

Számos egyesületnek tagja, sőt választmányi tagja volt. Így a Magyarhoni Földtani Társulat választmányába hat cikluson át megválasztották. Nevével találkozunk a Természettudományi Társulat, a Magyarországi Kárpátegyesület, a Főiskolát Végzett Magyar Nők Egyesülete hasonló testületeiben is. Ez utóbbi egyesület egy nemzetközi társaság (Society of University Women) magyarországi tagozata volt.

1938-ban saját kérésére nyugdíjazták. Az erdélyi születésű, első magyar kutatónő és egyetemi tanár életének a második világháború viszontagságai vetettek véget. 1945-ben hunyt el Sopronban.


MŰVEI

  • A drágakövek, különös tekintettel a mesterséges drágakövekre. Társszerző: Koch Sándor. Budapest, 1935.
  • A vaskői aragonit kristályalakja, 1926.
  • Kristálytani vizsgálatok a magyarországi kalcitokon. 1927.
  • Adatok a hazai kalcitok kristálytani ismeretéhez, 1932.
  • Magyarország meteoritgyűjteményei, 1951.
IRODALOM ÉS FORRÁSOK

  • Magyar Asszonyok Lexikona. Szerk. Pajkovits Sándor. Budapest, 1931.

Online elérhető források:

EMLÉKEZETE, UTÓÉLETE

A tudós kutatónő Vendl Mária alakját Józsa Judit kerámiaszobrász mintázta meg, aki a szoborkompozícióba számos kalcitféleséget épített be. A kutatónő az antikvitásban kedvelt Tudomány allegóriájaként elevenedik meg.

Vendl Mária emlékét a Magyarhoni Földtani Társulat Vendl Mária-emlékalapítványa őrzi, melyet 1964-ben létesítettek.

Emlékére a Magyarhoni Földtani Társulat 1964-ben háromévenként kiosztásra kerülő Vendl Mária-emlékdíjat létesített, amelyet a névadó által megkezdett úton legtovább jutó fiatal magyar geológusoknak ítélnek oda.