2024. november  22., péntek, Cecília
   
SZABÓ Gyula
Fotó: Székelyhon, Szabó Gyula örökösei
SZABÓ Gyula

Homoródalmás, 1930. szeptember 11. – Kolozsvár, 2004. december 21.

ÉLETRAJZ

Író, regényíró.

Homoródalmáson született 1930. szeptember 11-én, szülei földműveléssel foglalkoztak, apja a kőfaragó mesterségben is jártas volt. Tanulmányait szülőfalujában kezdte meg, 1942-ben tanítója tanácsára szülei a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumba íratták be, 1950-ben érettségizett. A homoródalmási gyermekkor és a székelykeresztúri iskolaévek jellemformáló hatását többször is hangsúlyozta írásaiban, szülőfaluja írásainak örök témájává vált.

A kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar szakos tanári képesítést 1954-ben. 1954-1957 között az Állami Irodalmi Könyvkiadó kolozsvári szerkesztőségében dolgozott, 1957-től az Utunk folyóirat szerkesztője, a lap prózarovatának vezetője, majd a Helikon munkatársa.

Elbeszélésekkel 1953-ban jelentkezett az Utunkban. A kor hivatalos sablonjain túllépő valóságlátásával, alakjainak életteli frissességével hívta fel magára a figyelmet.

Gondos atyafiság című regényének első (Bukarest, 1955) kötetével átütő sikert aratott, a regény románul is megjelent 1957-ben Nicolae Balotă fordításában.  A regény hitelesen ábrázolja egy székely falu életét, a közösségi és magánélet teljességében, szakítva a korabeli sematikus faluábrázolással. A Gondos atyafiság második kötete 1958-ban már a hazai irodalmi élet dogmatikus visszarendeződésének légkörében jelent meg és támadások célpontja lett. 1961-ben jelent meg a harmadik kötet, majd a teljes regény átdolgozott második kiadása 1964-ben látott napvilágot. Az első kötet megjelenését kísérő lekes fogadtatás  és siker soha többé nem ismétlődött meg az író életében. 1968-ban megírta a Húgom, Zsuzsika című, valós élettörténetre  alapozó regényét, 1977-ben pedig a Tinta és tulipán című kubai útinaplóját.

Görömbei András irodalomtörténész megállapítása szerint a hetvenes években Szabó Gyula művészete „erősen gondolativá vált, de ez nem járt együtt elvontsággal vagy lírizálódással, megőrzi, sőt dokumentálással fokozza epikus tárgyszerűségét”.

Gólya szállt a csűrre (Bukarest, 1974) című könyvében szüleinek és a maga belső etikai normáit őrző egykori szülőfalujának állít emléket.  A két évtizeddel későbbi Kegyetlen kegyelet (Polis, 1996, Kolozsvár) című kötetében testvérbátyjának váratlan halálát dolgozza fel, szülőfalujának és az őt útjára indító családi közösségnek is emléket állít.

Szabó Gyula írói pályájának csúcsa monumentális történelmi regényfolyama, A sátán labdái, amely Szilágyi István író szavait idézve több évszáadra visszemenő erdélyi időutazás öt kötetben elbeszélve, melynek vendégszövege az emlékirat-irodalmunk tetemes hányada”. A regénybe a 17–18. századi erdélyi krónikák szövegeit építette be sajátos kollázstechnikával, a nagyszabású műben a korabeli  források  nyelvezetét idéző archaizált nyelven mutatja be az Erdélyi Fejedelemség történetének hanyatló évtizedeit, Apafi Mihály fejedelem korát.

A Sátán labdái regényciklus köteteinek címei is beszédesek: I. Függőleges veszedelmek (1978), II. A romlás útjain (1979), III. Órás fejedelem (1980), IV. Rozsda a kardon (1981), V. A béke hamuja (2002).

1978 és 1981 között jelent meg az első négy kötet, az ötödik, A béke hamuja is elkészült 1986 végére, az erdélyi magyar történelemből merítő mű azonban már nem jelenhetett meg a kommunista Romániában. A sátán labdáinak ötödik, befejező kötete végül 2002-ben jelent meg, de már nem a Kriterion kiadónál.

„A sátán labdái úgy sugallja a mindenkori mához szóló tanulságokat, hogy mindennapi érzékletességében bontja ki, tárja fel előttünk a történelmi idő dimenzióit.” ( Cseke Péter: Az igazmondás pireneusi magaslatán. In memoriam Szabó Gyula (1930-2004). Irodalmi Jelen, 2005 március).

Szabó Gyula a romániai változások utáni időszakban  – többszöri szívinfarktussal küszködve – írta meg Képek a kutyaszorítóból (Csíkszereda, 2002) címmel visszaemlékezéseit négy kötetben. Saját írói pályájának kezdeteit, a Gondos atyafiság születését, az ötvenes évek mindennapjait eleveníti fel, gazdagon dokumentálva a korszak irodalmi- és közéletét is. Ebben az időszakban jelent meg a Kényszerpályák című dokumentum-kötete is  Sepsiszentgyörgyön (2004),  ezek az írások zárják az életművet.

Szabó Gyula életének 75. évében, 2004. december 21-én hunyt el Kolozsváron, temetését néhány nappal később tartották a homoródalmási temetőben.

Írói munkáságáért 1963-ban Állami Díjjal, 1978-ban és 1985-ben a Romániai Írószövetség prózadíjával, 1990-ben Kortárs-díjjal, 1998-ban Arany János-díjjal tüntették ki.

Az író életművét és a romániai magyar irodalmat ismerő magyarországi művelődéstörténész, Filep Tamás Gusztáv szerint „…elfogultság nélkül is megállapítható, hogy az 1945 utáni romániai magyar irodalomban eleddig a Szabó Gyuláé a legmonumentálisabb életmű. Három, méreteiben egyenként is impozáns munka összefogódzó hegylánca adja meg a fő vonulatait…”

MŰVEI

Fontosabb művei:

  • Gondos atyafiság. 1–3. kötet, Bukarest, 1955–1961.; 2. átdolgozott kiadás: Bukarest, 1964.; 3. kiadás: 2004.
  • Annyi baj legyen (elbeszélések), Bukarest, 1956.
  • A szülőföld szimfóniája. Terepjárás. Bukarest, 1961.
  • Fűhúzó április (elbeszélések) Bukarest, 1961.
  • Szerelmünk havában (novellák). Bukarest, 1967.
  • Húgom, Zsuzsika (regény). Bukarest, 1968.
  • Laczkó Rózsa balladája. Bukarest, 1969.
  • Gólya szállt a csűrre (novellák, emlékezések, vallomások). Bukarest, 1974.
  • Tinta és tulipán. Kubai napló. Bukarest, 1977.
  • A Sátán labdái. Történelmi tudósítás: I. Függőleges veszedelmek. Bukarest, Kriterion, 1978.
  • A Sátán labdái. Történelmi tudósítás: II. A romlás útjain, Uo., 1979.
  • A Sátán labdái. Történelmi tudósítás: III. Órás fejedelem. Uo., 1980.
  • A Sátán labdái. Történelmi tudósítás: IV. Rozsda a Kardon. Uo., 1981.
  • A Sátán labdái. Történelmi tudósítás: V. A béke hamuja. Csíkszereda, 2002;
  • Társaim. Kerti képek. (uo. 1988); Ostorod volt-e Rodostó? (esszéregény, uo. 1991; ua. Bp. 1995);
  • Volt egyszer egy gyermekkor (elbeszélések). Bukarest, 1979.
  • Mátyuska macskája (válogatott írások), Bukarest, 1984.
  • Három a tánc (esszék). Bukarest, 1985.
  • Társaim. Kerti képek. Bukarest, 1988.
  • Ostorod volt-e Rodostó? (esszéregény, uo. 1991; ua. Bp. 1995)
  • Kegyetlen kegyelet. Búcsú a bölcsőhelytől. Kolozsvár, Polis, 1996.
  • Képek a kutyaszorítóból: Műhelytitkok szabadon. I–IV. Csíkszereda, Pallas Akadémia, 2001-2002.
  • Kényszerpályák. Sepsiszentgyörgy, 2004.

Posztumusz kiadások:

  • Szabó Gyula: Válogatott novellák. Szerk. és vál.: Fekete Vince. Csíkszereda, Hargita Kiadóhivatal, 2013. (Székely Könyvtár).
  • Gólya szállt a csűrre. Csíkszereda, Hargita Kiadóhivatal, 2021 (Székely könyvtár).
IRODALOM ÉS FORRÁSOK

  • Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. Kriterion Kiadó. Online változat
  • Oláh Sándor: Örökség és kötelék. In: Hargita Népe, 2020. szeptember 11.
  • Király László: Szabó Gyula a XVIII. században. Utunk, 1972. 16. sz., 2. p.
  • Láng Gusztáv: Szabó Gyula. Utunk, 1970. 21. szám, 2. p.
  • Szívszakadásig. In memoriam Szabó Gyula. Szerk.: Antal Orsolya, Oláh Sándor. Csíkszereda, Hargita Kiadóhivatal, 2005.
  • Oláh Sándor: Szabó Gyula zárszámadása. (Közelítések az életműhöz.). In: Székelyföld, 2005. 9. szám, 99. p.; In: Örökség és kötelék. Szabó Gyula emlékezete. Szerk.: Oláh Sándor és Lövétei Lázár László. Csíkszereda, Pro Print Könyvkiadó, 2020.
  • Szilágyi István: Rendtartó önpusztítás. Helikon, 2005. január 5.; In: Örökség és kötelék. Szabó Gyula emlékezete. Szerk.: Oláh Sándor és Lövétei Lázár László. Csíkszereda, Pro Print Könyvkiadó, 2020.
  • Cseke Péter: Az igazmondás pireneusi magaslatán. In memoriam Szabó Gyula (1930-2004). Irodalmi Jelen, 2005 március)
  • 60 éve jelent meg a Gondos atyafiság elős kötete. Lövétei Lázár László beszélgetése Oláh Sándor társadalomkutatóval. In.: Székelyföld, 2005. 9. szám.; In: Örökség és kötelék. Szabó Gyula emlékezete. Szerk.: Oláh Sándor és Lövétei Lázár László. Csíkszereda, Pro Print Könyvkiadó, 2020.
  • Örökség és kötelék. Szabó Gyula emlékezete. Szerk.: Oláh Sándor és Lövétei Lázár László. Csíkszereda, Pro Print Könyvkiadó, 2020.

Online elérhető források:

  • Szabó Gyula. Székelykeresztúr Város honlapja.
  • Katona Zoltán: Aki beszéltette a múltat: kilencven éve született Szabó Gyula író. A cikk először a Székelyhon napilap Liget című életmód-kiadványában jelent meg 2020. szeptember 11-én. Liget.ro
  • Filep Tamás Gusztáv: „Az ember sok mindent nem választhat meg az életben, [...] s mégis úgy kell viselje, mintha ő választotta volna". Megjegyzések Szabó Gyula életművéről.  A cikk megjelent a Bárka 2015/ 2 számában. Bárka online
EMLÉKEZETE, UTÓÉLETE

Szabó Gyula életművének feldolgozása folyamatban van. A jeles homodródalmási író személyiségére, munkásságára emlékeztek születésének 90. évfordulója alkalmából az ugyancsak homoródalmási Oláh Sándor társadalomkutató és Lövétei Lázár László költő emlékkönyvet szerkesztett, amely Örökség és kötelék. Szabó Gyula emlékezete címmel a Pro Print Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot 2020-ban.

Homoródalmás jeles szülöttjének nevét a község kultúrotthona és egy alapítvány is viseli, igényesen berendezett emlékszobát is kialakítottak a szülőfaluban.

Szabó Gyulát 2000 májusában Székelykeresztúr város díszpolgárává avatta, a laudációt egykori iskolatársa, Nagy Domokosné Szabó Emma tanárnő olvasta fel.

Író ,