2024. december 07., szombat, Ambrus
   
CSEKE Gábor
CSEKE Gábor

Kolozsvár 1941. július 29. – Csíkszereda, 2023. március 18.
ÉLETRAJZ

Költő, író, újságíró, szerkesztő, műfordító.

Cseke Vilmos matematikus fia

Írói álnév: Bakter Bálint

A romániai magyar újságírás jelentős képviselője, aki sokrétű munkásságával több mint fél évszázadon át jelen volt a hazai magyar irodalmi életben és publicisztikában.

“Ha valaha megalkotják a romániai (szórvány-, tömb- és össz-vissz-) magyar lapszerkesztő szobrát, az egyik lehetséges „modell” Cseke Gábor lehetne.”(Bölöni Domokos: Cseke Gábor hétköznapi glóriája. Népújság, 2021. július 3. Online elérés)

1941. július 29-én született Kolozsváron, Cseke Vilmos matematikus, egyetemi tanár, matematikai szakíró fia. Szülővárosában, a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban érettségizett, majd magyar nyelv- és irodalomtanári képesítést szerzett a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen 1962-ben. Az Ifjúmunkás című hetilap főmunkatársa volt Bukarestben, majd 1968-1979 között főszerkesztője. Az irányítása alatt működő szerkesztőség széles közönség által olvasott, tekintélyes lapot szerkesztett. Az Ifjúmunkás irodalmi melléklete az Igaz Szó és az Utunk mellett az induláshoz alkalmas, rangos lehetőséget jelentett a fiatal írók számára.

1979-től a bukaresti Előre napilap szerkesztője, majd az 1989-től 2003-as nyugdíjazásáig annak jogutódja, a Romániai Magyar Szó szerkesztője és szerkesztőségi titkára volt. Nyugdíjazása után több évtizedes bukaresti tartózkodás után Csíkszeredában telepedett le, részt vállalva a megye és a város művelődési életéből, irodalmi, művészeti, zenei és fotográfiai rendezvényeiből. Szerkesztői munkája során számos fiatal irodalmár pályájának kibontakozását segítette, támogatta a fiatal, tehetséges alkotók szakmai fejlődését.

Mintegy ötven könyve jelent meg számos műfajban, verseskötet, riport, publicisztikai gyűjtemény, regény, portrékötet, olvasónapló. Jelentős műfordítói tevékenysége is a román irodalomból. Publicisztikai, kritikai írásokkal hívta fel magára a figyelmet már a hatvanas évek első felében.  A Forrás-sorozatban, 1967-ben jelent meg első verskötete Déli harang címmel. Következő verseskötete az Elveszett birtokok (1969). “Lírai magatartását a tárgyakhoz, a szülőföldhöz, az emberekhez fűződő bensőséges viszony s valami kamaszos hetykeség jellemezte (Távolságok ciklus)”. 1970-ben jelentek meg karcolatai, elbeszélései Tornác címmel, a kötet írásaiban a riporteri véna ötvöződik lélekelemző hajlamával. A tuskó című gyermekregénye (Bukarest, 1979) versekkel tarkított lírai történet. Érzelmes levelek című regénye 1980-ban jelent meg Kolozsváron, az Ellenállás című 1980-as verskötete “az ifjúkori illúziók elvesztésének, a férfiúvá érésnek és a családba menekülésnek komor vallomása”. (Az idézetek forrása: Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. Online változat). Nyugdíjazása után is hosszabb ideig szerkesztette a Romániai Magyar Szó hétvégi, Színkép címmel megjelenő mellékletét.

Cseke Gábor kezdettől fogva nagy figyelmet szentelt az internetes közlésnek, folyamatosan jelen volt írásaival a virtuális térben, honlapokat és tematikus blogokat szerkesztett. Munkatársa volt az E-irodalom című (megszűnt) online irodalmi folyóiratnak, a Káfé Főnix internetes irodalmi portál társszerkesztője, állandó szerzője volt. Fáradhatatlan, következetes munkájának köszönhetően számos kortárs hazai magyar író művei kerülhettek fel a világhálóra. Nevéhez fűződik az Erdélyi és csángó költészet című online irodalmi lexikon is, amely több mint 200 szerzőt foglal magába (online elérés, utolsó erlérés: 2023. augusztus 7).

Az általa szerkesztett blogok és tematikus internetes oldalak többsége Urszu kettő című internetes gyűjtőlapján érhető el, gazdag, szerteágazó alkotói, irodalmi világot tárva az olvasó elé (Utolsó elérés: 2023. augusztus 18.)

Pályatársa, Simó Márton írta Cseke Gáborról megemlékezésében: “Elfogultság nélkül, szekértáboroktól függetlenül szerkesztette az online-újságokat, s mi több, nemcsak a próza, a líra, a filozófia, az irodalomelmélet mezsgyéire figyelt, hanem a képzőművészet, a riport és a fotográfia is mindvégig szerkesztői homloktere közelében maradt.”

Sajtótörténeti szempontból is fontos visszaemlékező kötete, a Jelentések magamról (Kolozsvár, Polis Kiadó, 2010), amelyben teljes őszinteséggel tárja fel életének a rendszerváltás előtti közel három évtizedét. “Ez a 464 oldalas, sűrű szövésű könyv olyan dokumentum – s egyelőre páratlan és egyetlen Erdély magyar irodalmában –, amelyben felelőssége teljes tudatával, a jelen biztonságából, de a moralízálás kíméletlen őszinteségével beszélget el korábbi önmagával és lelkiismeretével a szerző.“ (Simó Márton: A kényszerpálya elemzése. Udvarhelyi Híradó, 2011. december 8. Online elérés:  Arcanum Digitheca)

"Az újságíró nem lehet csupán két lábon járó mikrofon: állásfoglalása, összefüggésekre rávilágító képessége, felkészültsége és erkölcsi hitele az, ami értéket teremthet cikkeinek." - vallotta egy beszélgetésben 2017-ben. (forrás: Sarány István: Beszélgetés Cseke Gábor íróval, szerkesztővel. Hargita Népe 2017, március 15. Utolsó elérés: 2023. augusztus 21.)

Cseke Gábor közreműködésével 2015-ben a Kájoni János Megyei Könyvtárban olvasókör alakult, amely az ő irányításával öt éven át rendszeresen működött a könyvtárban, a 2020-as covid-járvány következtében szakadt meg a kör tevékenysége. Mindezek mellett Csíkszeredába költözése óta kivételes empátiával követte az intézmény sorsát. Rendszeresen részt vett a könyvtár számos kulturális eseményén, könyvbemutatóján beszélgetőtársként, és itt mutatták be többek között a csíkszeredai közönségnek a Hargita Népe kiadásában megjelent Sorsok könyve (2016) című, riportokat és olvasónaplókat tartalmazó kötetét, valamint a Hadiösvények tegnap és ma című, újabb olvasónaplóit (2018). Utolsó éveiben is értékes szellemi-szakmai támogatást nyújtott a hozzáforduló fiatalabb alkotóknak, irodalmároknak. Szerteágazó érdeklődése és tevékenysége révén Csíkszereda és a megye kulturális életének aktív szereplőjévé vált. 2018-ban a Hargita Megye Tanácsa által alapított Kájoni János-díjjal ismerték el irodalmi, publicisztikai és szerkesztői, valamint művelődésszervezői tevékenységét.

Életének nyolcvankettedik évében, 2023. március 19-én hunyt el Csíkszeredában. Végrendelete szerint Csíkszentkirályon helyezték végső nyugalomra, szülei, Cseke Vilmos matematikus, egyetemi tanár és felesége mellett, 2023. április 11-én.

Pályatársai, barátai, számos tanítványa és tisztelője búcsúzott tőle a hazai magyar sajtóban és az online portálokon:

“Egy „szürke eminenciást” veszítettünk el őbenne. Aki a maga egyszerű, visszahúzódó mivoltában volt sokrétű. Mit mondjunk: igazi transzszilvanista és kozmopolita ugyanakkor, ahogy az a nagykönyvben írva vagyon.” (Simó Márton: Cseke Gábor emlékére. Élő Székelyföld, 2023. március 20. Utolsó elérés: 2023. augusztus 18.)

„Cseke Gábor soha nem harsogott a demokrácia védelméért, a populizmus, a demagógia,  a nemzetieskedő giccs ellen, hanem szövegválogatásaival és az általa közölt alkotóknak a jelenlétével, saját írásaival megmutatta mindazokat a mintákat, amelyek más utat jelentenek a magyar, a romániai magyar, a hazai és az európai közgondolkodás útján.” (Székedi Ferenc: In memoriam Cseke Gábor. Jegyzet. Bukaresti Rádió, 2023. március 24.)

MŰVEI

Kötetei:

  • Déli harang. Versek; Irodalmi, Bukarest, 1967. Online elérés: MEK
  • Elveszett birtokok. Versek. Irodalmi, Bukarest, 1969. Online elérés: MEK
  • Tornác; Kriterion, Bukarest, 1970.  Online elérés: MEK
  • A tuskó; Creangă, Bukarest, 1979. Online elérés: MEK
  • Ellenállás. Versek; Kriterion, Bukarest, 1980. Online elérés: MEK
  • Érzelmes levelek. Regény; Dacia, Kolozsvár-Napoca, 1980. Online elérés: MEK
  • Bármely rendelést vállalok. Regény; Kriterion, Bukarest, 1982. Online elérés: MEK
  • Az ítélet születése. Versek. Dacia, Kolozsvár-Napoca, 1983.
  • Álruhában. Mai kalandok. Dacia, Cluj-Napoca, 1989.
  • A bozót (regény). Kriterion, Bukarest, 1989. Online elérés: MEK
  • A megtalált kulcs. Creangă, Bucureşti, 1989 Omline elérés: MEK
  • Kölcsönsorok. 36 modern és kortárs román költő versei magyarul Cseke Gábor tolmácsolásában. Pont–Pontfix, Budapest - Sepsiszentgyörgy, 2004 (Conflux). Online elérés: MEK
  • Tükörterem. Válogatott versek, 1962-2004. Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2005. Online elérés: MEK
  • Lírai tőzsde: fontos versek. Concord Media, Arad, 2006 (Irodalmi jelen könyvek). Online elérés: MEK
  • Sashegyen innen, Sashegyen túl. Littera Nova, Bp., 2007 (Erdélyi mesélők)
  • Csöndfűrész zenéje. Álmodott versek. Pont–Pontfix, Budapest-Sepsiszentgyörgy, 2007 (Conflux). Online elérés: MEK
  • A bozót. A hegymászás “regénye”. Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2008. Online elérés: MEK
  • Jelentések magamról. Emlékezések ellenfényben. Polis, Kolozsvár, 2009. Online elérés: MEK
  • Szerpentin vándora. Szigorúan válogatott versek. 1967-2010; Polis, Kolozsvár, 2010
  • Fehér titok. Mai kalandok (elektronikus dok). Gyula, 2014.
  • Futóbolond. Három történet (elektronikus dok). Gyula, 2014.
  • Sanyó. Gyermekregény (elektronikus dok). Gyula, 2014.
  • Sorsok könyve. Riportok, olvasónaplók. Hargita Népe, Csíkszereda, 2016.
  • Hadiösvények tegnap és ma. Újabb olvasónaplók. Hargita Népe, Csíkszereda, 2018.
  • Kóválygások a Hyde Parkban. Százhalombatta, 2019. [Gergely Tamással közös kötet]. Online elérés: MEK

Fontosabb fordításai:

  • Ovidiu Zotta: Ló a pincében (ifjúsági regény).Bukarest, 1975.
  • Iuliu Raţiu: A fellegjáró (karcolatok, mesék). Bukarest, 1983.
  • Mircea Florin Şandru: A nagy teremben (Bukarest, 1988).

Szerkesztések:

  • Sütő András: Naplójegyzetek 1989. április 30. – december 22. Szerk. Marosi Barnával. Bukarest, 1990.
  • Húsvéti ajándék. Szerk. másokkal. Bukarest, 1990.
  • Napom, napom, fényes napom. Csíkszereda, 2005.
  • Vitorla-ének. Fiatal költők antológiája. Vál., és jegyz. Polis, Kolozsvár, 2017.

Online elérhető e-dokumentumok (nyomtatott formátumban nem jelentek meg 2023-ig):

  • Kávészünet : Ady András - Cseke Gábor lírai palávere. MEK
  • Koholt mesék (versek). MEK
  • Kölcsönsorok 2 : Cseke Gábor újabb tolmácsolásai a mai román költészetből és prózairodalomból. MEK
  • Nadrágomon fekete folt. (Versek) MEK
  • Révkalauz (szigorúan válogatott versek 1967-2008). MEK
  • Összegyűjtött versek 1967-2013. MEK
  • Sorscédulák a nagy háborúról 1914-2014. Rendhagyó olvasókönyv. MEK
  • A Strada Bravilortól a Vígszínház utcáig és vissza, 2015. MEK
  • Széllel szemben. Esszék, olvasónaplók, riportok. MEK
  • A tolószék utasa. Versfüzér. MEK

Cseke Gábor weboldalai, tematikus blogok, internetes naplók, az utolsó élérés dátumával (megjegyzés: Cseke Gábor számos blogja és weboldala már nem érhető el az interneten):

Urszu kettő – Cseke Gábor gyűjtőlapja. Az itt olvasható-látható írások, illusztrációk egy-egy nagyobb téma szintézisét jelentik. A Főoldalon találhatók és letölthetők Cseke Gábor interneten elérhető munkái. (Utolsó elérés: 2023. augusztus 18.)

Visszaszámlálás. Cseke Gábor internetes naplói 2011-2017. Online elérhetők az Urszu kettő gyűjtőoldalom (utolsó elérés: 2023. augusztus 7.)

Fotútanú. Cseke Gábor fotóblogja. (Utolsó elérés. 2023. augusztus 7.)

Kalandozó. A Romániai Magyar Szó útirajz mellékletének hetente frissülő internetes változata. (Utolsó elérés. 2023. augusztus 18.)

Milos könyve. Internetes napló (utolsó bejegyzés 2003 augusztus 18).

IRODALOM ÉS FORRÁSOK

  • Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. Online elérés
  • Kántor Lajos: A költő gyalogútja. Előre, 1967. aug. 31.
  • Szilágyi Domokos: Megtévesztés. Igaz Szó, 1967/11.
  • Markó Béla: Vannak-e még csodák? Igaz Szó, 1980/5.
  • Gálfalvi Zsolt: Érzelmes írások értelme. Előre, 1980. júl. 6.
  • Kovács János: Kimondás és elmondás. Utunk, 1980/46.
  • Máthé József: Kettős tükörben. Igaz Szó, 1980/11.
  • Kedves Csaba: Hétköznapi ünnepek, ünnepi hétköznapok. Látó, 1990.

Online elérhető cikkek, interjúk, portrébeszélgetések:

Film, videó

  • Hadiösvények tegnap és ma – Cseke Gábor olvasónaplóit mutatták be. A filmet készítette a Hargita Stúdió a bemutató alkalmával a Kájoni János Megyei Könyvtárban. Online elérés: You tube
  • Csutak István: In memoriam Cseke Gábor (1941 - 2023) – Húsz év. Online elérés: You tube

 

Író ,