Újságíró, közíró, közösségszervező, a gyergyószárhegyi Barátság Képzőművészeti Alkotótábor egyik alapítója
Zöld Lajos 1932. december 22-én született Gyergyószárhegyen, középiskolai tanulmányait a gyergyószentmiklósi gimnáziumban végezte (1943–1951), majd a Bolyai Tudományegyetem Történelem–Filozófia Karán szerzett egyetemi oklevelet 1955-ben. Pályafutását újságíróként kezdte, 1955–1957 között az Előre országos napilap szerkesztője, később az Ifjúmunkás szerkesztőbizottsági tagja (1957–1966), végül 1968-tól 1989-ig a Hargita és a 1992–2003 között a Hargita Népe napilap újságírója, szerkesztőbizottsági tagja volt. Külső munkatársként riportokkal, interjúkkal, publicisztikával jelentkezett az Utunk, Korunk, Látó és a Romániai Magyar Szó hasábjain. Társszerkesztője volt a Hargita megye útikönyve (Csíkszereda, 1973) című kötetnek. 1974-ben Márton Árpád és Gaál András képzőművészekkel közösen hozták létre a gyergyószárhegyi Barátság Képzőművészeti Alkotótábort, amelyet 1994-ig, húsz éven át szervezett és igazgatott. Zöld Lajos szervezőmunkájának köszönhetően a kezdetekkor romos állapotban levő ferences kolostort és a Lázár-kastély műemlék épületét sikerült szakszerűen felújítani, a környék lakosságának együttes erőfeszítéseivel. Nevéhez fűződik a kastély Kapubástyájának restaurálása, amlyben állandó kiállítást nyithattak, a Lovagterem és részben az Asszonyok Háza helyreállítása.
„Mindennek mindenese volt. Egyházi hatóságoknál kilincselt a romos kastély átengedéséért, építőanyagért szaladgált, ha kellett, meszet kavart és épületanyagot hordott, harcolt a hatalom nagyuraival és helyi kiskirályaival” – írta róla Dávid Gyula 1992-ben (Zöld Lajos laudációja. Művelődés, 1992/7).
Több alkalommal házigazdája volt a Szárhegyi Kriterion Írótáboroknak (1980, 1990, 2000). Ugyancsak Szárhegyen kezdeményezte és megszervezte a Szépteremtő Kaláka népművészeti tábort, amelynek 1985-ig volt igazgatója. 1985-ben lemondott a tábor igazgatói tisztségéről. Magánvállalatot alapított Csíkszeredában, Zöld és Tsai néven.
A szárhegyi alkotótábor létrejöttének, kiteljesedésének történetét A víz szalad, a kő marad… A gyergyószárhegyi Barátság Képzőművészeti Alkotótábor 25 éve 1974–1999. (Gyergyószárhegy, 1999) című személyes hangvételű monográfiában írta meg.
Kölcsönkért élet, kamatra címmel adta közre önéletrajzi memoárkötetét, a Pallas-Akadémia Kiadó gondozásában 2003-ban. 2004-ben szerkesztésében jelent meg A gyergyószárhegyi Barátság Művésztelep enciklopédiája 1974/1975 című kötet. A szárhegyi Kriterion-írótáborok dokumentumanyagából Dávid Gyulával együtt sajtó alá rendezett kötete Szekértábor a Szármány hegyén címmel 2008-ban jelent meg.
Zöld Lajost nyolcvankét éves korában érte a halál, 2014. november 14-én, a csíktaplocai temetőben helyezték örök nyugalomra 2014 november 17-én.
Értékteremtő, művelődésszervező munkásságát számos díjjal ismerték el:
1992 – EMKE Szolnay Sándor-díja
2000 – Kriterion-koszorú
2003 – Hargita Megyéért-díj, Márton Árpáddal és Gaál Andrással közös kitüntetés, a gyergyószárhegyi Barátság Alkotótábor megteremtéséért
2004 –a magyar kulturális minisztérium Wlassics Gyula-díja
