2024. november  21., csütörtök, Olivér
   
FARKAS Árpád
FARKAS Árpád

Siménfalva, 1944. április 3. – Sepsiszentgyörgy, 2021. február 7.

ÉLETRAJZ

Kossuth-díjas író, költő, szerkesztő

1944. április 3-án született Siménfalván. Több helyütt apai nagyapja szülőfaluját, a Siménfalvától másfél kilométernyire fekvő Székelyszentmiklóst említi szülőhelyeként. Kisgyermekéveit jobbára Székelyszentmiklóson, a nagyszülői házban töltötte. Édesapja Farkas Albert, falusi tanító, édesanyja Farkas Irma. Egy lánytestvére van. 1949-ben a család előbb Székelykeresztúrra, majd Székelyudvarhelyre költözött. Nagyszülei kuláklistára kerültek, apját elbocsátották a tanítói állásból, gyári munkásként dolgozva próbálta a család megélhetését biztosítani.

Általános iskoláit már Székelyudvarhelyen járta. 1957–1961 között a székelyudvarhelyi gimnázium diákja volt, az iskola ma a Tamási Áron nevét viselő líceum.

1961-1966 között a kolozsvári Babes-Bolyai tudományegyetem magyar szakos hallgatója volt, 1963-tól tagja a kolozsvári Gaál Gábor Körnek, írásai jelentek meg az Ifjúmunkásban, az Utunkban, Korunkban. 1967-ben szerepelt a Vitorla-ének című, fiatalokat bemutató antológiában. 1968-ig a Kovászna megyei Vajnafalván tanított,

1968-tól Sepsiszentgyörgyön élt, a Megyei Tükör című napilap alapító munkatársa. 1990-ben a Látó című folyóiratnak lesz szerkesztője. 1993-tól 2010-es nyugdíjba vonulásáig a Megyei Tükör jogutódjának, a sepsiszentgyörgyi Háromszék napilapnak a főszerkesztőjeként, később a Háromszék Hétvége lapszámának szerkesztőjeként dolgozott.

1968-ban jelent meg első kötete, a Másnapos ének. 1969-ben szerepelt a Kapuállító című, főképpen a Megyei Tükör köré szerveződő alkotókat bemutató antológiában. 1971-től a marosvásárhelyi Igaz Szó szerkesztőségi tagja lett. Ekkor látott napvilágot második verseskönyve, a Jegenyekör.

Alagutak a hóban címmel megjelent újabb verskötetét (1979) “elégikus hangulat lengi be, s elődök példáját, kortársak útját kíséri végig, magyarázatot, megoldást keresve egy átmeneti kor dilemmáira.” 1983-ban jelent meg Asszonyidő című publicisztikai kötete. 1985-ben jelent meg A befalazott szószék és 1991-ben A szivárgásban című verseskötete. 1989-ben Bolhalakodalom címmel gyermekvers-kötete jelent meg, 1998-ben utányomásban is. További verseskötetei: Erdélyi asszonyok (2000), Határátkelés (válogatott versek, 2004).

2005-ben Ecce poeta! címmel jelent Benkei Ildikó Farkas Árpáddal készített riportkönyve.  a Székely könyvtár sorozatban adták ki Válogatott verseit 2012-ben. Egybegyűjtött verseit 2019-ben adta közre, Ostorzúgásban ének címmel.

A költő életében megjelent utolsó könyve, amelynek még megérhette a bemutatóját, a Nem ilyen lovat akartam (Budapest, 2020). "Ez a monumentális könyv az ikonikus erdélyi költő esszéiből, glosszáiból, tárcáiból, valamint a vele készült interjúk, róla készült riportok javából válogat. A szövegekből kirajzolódik Farkas Árpád különleges életútja, és megismerhetjük az embert, aki a kultikus versek mögött áll, s akinek nemcsak az irodalomban, hanem a közéletben is meghatározó szerepe volt.” (forrás: Simó Márton: Egy éve távozott körünkből Farkas Árpád költő. Hargita Népe, 2022. február 11.)

Farkas Árpád műfordítói tevékenysége is jelentős, kortárs román költők műveit ültette át magyarra.

Cs. Nagy Ibolya Farkas Árpádról készült monográfiájában, amely 2015-ben jelent meg a Magyar Művészeti Akadémia gondozásában, Sütő András találó sorait eleveníti fel a költőről és műveiről:

“Farkas Árpád világlátása áll talán legközelebb Kós Károly transzszilván világlátásához. „Ikerszellemek ők, testvérlelkek a személyes sorsukká lett nemzetféltésben úgy, mint a férfias hűség fortissimóiban – fuvintásnyi retorika s a fájdalomban, ragaszkodásban egyetlen félhang kisiklása nélkül. (...)

Farkas Árpád életének 77. évében, súlyos betegség után hunyt el Sepsiszentgyörgyön, 2021. február 7-én. Az új szemerjai temetőben helyezték nyugalomra február 10-én, temetésén költőtársa, Ferenczes István búcsúztatta a Magyar Művészeti Akadémia nevében.

“Sokoldalú érdeklődése, közéleti ügyeinkben tanúsított éleslátása, szüntelenül az igazat kereső újságírói-szerkesztői magatartása sokunk számára jelentett és jelent követendő példát – ugyanakkor már-már elviselhetetlenül nehéz terhet ró ránk, hátramaradottakra.” – írták a költőről, a Háromszék napilap volt főszerkesztőjéről a lapban megjelent nekrológban.

Farkas Árpád munkásságát számos díjjal ismerték el, már 1985-ben megkapta a Román Írószövetség prózadíját. Költői, szerkesztői munkájának elismeréseként több alkalommal részesült magyar állami kitüntetésben, többek között 1993-ban a József Attila-díjat, 2016-ban Magyarország Babérkoszorúját, 2018-ban a Kossuth-díjat vehette át.

Fontosabb díjak, elismerések:

1971, 1979 – a marosvásárhelyi Írói Egyesület díja
1985 – a Román Írószövetség prózadíja
1989 – SZOT-díj
1991 – a Magyar Művészeti Alapítvány díja
1993 – József Attila-díj
1995 – Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj
1998 – Berzsenyi-díj
2002 – Balassi Bálint-emlékkard

2005 – Magyar Művészeti Akadémia tagja,

2005 – A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje
2016 – Magyarország Babérkoszorúja díj
2018 – Kossuth-díj

2019 – Sepsiszentgyörgy önkormányzata Pro Urbe-díj,

2020 – Hit és hűség díj
2020 – Széchenyi-örökség Okmánya

MŰVEI

Antológiában:

  • Gyalogolni kell (riport), in: Beke György—Kovács György—Farkas Árpád—Fodor Sándor Bővizű patakok mentén – antológia, Kriterion Kiadó, Bukarest, 1972.

Önálló kötetek:

  • Másnapos ének. Versek. Bukarest. 1968. Irodalmi Kiadó, 88 p.
  • Jegenyekör. Versek. Kolozsvár. 1971. Dacia, 132 p.
  • Alagutak a hóban. Versek. Bukarest. 1979. Kriterion, 69 p.
  • Asszonyidő. Publicisztikai írások. Bukarest. 1983. Kriterion, 164 p.
  • A befalazott szószék. Versek. Budapest. 1985. Magvető, 172 p.
  • A szivárgásban. Versek. Budapest. 1991. Püski, 229 p.
  • Bolhalakodalom. Gyermekversgyűjtemény. (Ill.: Csillag István.) Csíkszereda. 1998. Pallas Akadémia, 76 p.
  • Erdélyi asszonyok. Versek 1980–2000. (Ill.: Siklódy Ferenc.) Csíkszereda. 2000. Pallas-Akadémia, 52 p.
  • Határátkelés. Versek. (Ill.: Márton Árpád.) Csíkszereda. 2004. Pallas-Akadémia, 46 p.
  • Ecce poeta! Farkas Árpáddal beszélget Benkei Ildikó. Kairosz, Budapest. 2005 (Magyarnak lenni, 6.).
  • Válogatott versek. (Vál., szerk.: Fekete Vince.) Csíkszereda, Hargita Kiadóhivatal, 2012. Hargita, 174 p. (Székely könyvtár)
  • Ostorzúgásban ének. Egybegyűjtött versek. Budapest. 2019. Előretolt Helyőrség Íróakadémia–Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft., 292 p.
  • Nem ilyen lovat akartam. Esszék, glosszák, tárcák, interjúk, riportok. Budapest. 2020. Előretolt Helyőrség Íróakadémia–Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft., 660 p.

Műfordítások

  • Ion Bănuă: A Sátán könnye. Versek. (Ford.: Csiki László, Farkas Árpád.)  Bukarest. 1983. Kriterion, 99 p. (Román költők)
  • Ion Vinea: Árnyékok malma. Válogatott versek. (Ford.: Farkas Árpád, Király László; utószó: Mircea Vaida.) Bukarest. 1976. Kriterion, 215 p.
  • Ana Blandiana: Valaki engem álmodik. Versek. Bukarest. 1985. Kriterion, 110 p. (Román költők)
  • Marin Sorescu: Papírorkán. Versek.  Bukarest. 1987. Kriterion, 112 p. (Román költők)
  • Adrian Popescu: Világ porán át. Versek.  Bukarest. 1990. Kriterion, 98 p. (Román költők)
IRODALOM ÉS FORRÁSOK

Önálló kötetek:

  • Ecce poeta! Farkas Árpáddal beszélget Benkei Ildikó. Kairosz Kiadó, Bp. 2005.
  • Cs. Nagy Ibolya: Farkas Árpád. Budapest. Magyar Művészeti Akadémia, 2015. 288 p. fotómelléklettel (Közelképek írókról)

Folyóiratokban megjelent cikkek, kritikák, recenziók, interjúk. Válogatott bibliográfia. Forrás: MMA: Farkas Árpád):

  • Alföldy Jenő: Farkas Árpád: A szivárgásban. Tiszatáj 1992. 6. sz.
  • B. Varga Lajos: Farkas Árpád: Jegenyekör. Kortárs 1972. 12. sz.
  • Bata Imre: Farkas Árpád: Alagutak a hóban. Népszabadság 1980. február 12. 7.
  • Bertha Zoltán: Farkas Árpád: Alagutak a hóban. Alföld 1980. 6. sz.
  • Bogdán László: A szivárgásban. A Hét 1991. 33. sz.
  • Bogdán László: Farsang (Vigyázó szemetek; Utazások a Koronán; Rezervátum). Székelyföld, 8. évf., 4. sz. (2004. április), („Farkas Árpádnak")
  • Borcsa János: „Élni a hó alatt is lehet jó?" Korunk 1980. 5. sz.
  • Czine Mihály: Farkas Árpád: Alagutak a hóban. Jelenkor 1980. 5. sz.
  • Csapody Miklós: „Sürgetek sajgó igéket..." A cselekvő remény alakzatai Farkas Árpád költészetében. Életünk 1980. 9. sz.
  • Csiki László: „Nos, értik, akik értik." Korunk 1972. 4. sz.
  • Demény Péter: Zakóban feszengő versek. In DP: A menyét lábnyoma. Komp-Press, Kolozsvár, 2003.
  • „Értékeket óvó bűvöletben". Görömbei András kérdéseire válaszol Farkas Árpád. Forrás 1980. 9. sz.
  • Erdélyi Erzsébet — Nobel Iván: „Inkább röntgeneztem ezt a tájat, mint fényképeztem". Beszélgetés Farkas Árpáddal. Tiszatáj 1997. 12.
  • Féja Géza: Költő érkezett. Tiszatáj, 1972. 12. sz.
  • Fekete Vince: Farkas Árpád laudációja. Székelyföld, 2006.10. évf., 12. sz. (Székelyföld-díjak, 2006). Online elérés (utolsó elérés: 2023. augusztus 29.)
  • Gálfalvi György: Farkas Árpád. Utunk, 1976. 22. sz. 3.
  • Gálfalvi Zsolt: A józanság szenvedélye. Előre, 1972. június 3. 2.
  • Görömbei András: Értékóvó bűvöletben (Farkas Árpád). Forrás, 1980. 9. sz.
  • Görömbei András: „Mítosztalan már, de lelkiismeret." Farkas Árpád. Tiszatáj, 1992. 6. sz.
  • Görömbei András: Alagutak a hóban. Tiszatáj, 1980. 4. sz.
  • Görömbei András: Farkas Árpád: Asszonyidő. Tiszatáj, 1984. 3. sz.
  • Ilia Mihály: Farkas Árpád: Jegenyekör. Tiszatáj, 1972. 4. sz.
  • Jelentés a völgyből. Ködöböcz Gábor beszélgetése Farkas Árpáddal. Székelyföld, 2008. 12. évf., 6. sz. (Pályám emlékezete) (A Magyar Napló 2005/augusztusi számában megjelent beszélgetés javított változata. Fotókkal). Online elérés (utolsó elérés: 2023. augusztus 29.)
  • Kántor Lajos: „...mítosztalan már, de lelkiismeret." Utunk, 1971. 52. sz. 2.
  • Kántor Lajos: Tisztaság, mint szépség. Utunk, 1969. 5. sz.
  • Kántor Lajos: Volnánk csak jámbor hegedősök? Utunk, 1979. 43. sz. 2.
  • Kis Pintér Imre: „Megyek a télnek". Élet és Irodalom, 1980. 11. sz.
  • Kisgyörgy Réka: Asszonyidő, cserfasors. Helikon, 1991. 46. sz. 2.
  • Kiss Jenő: Több megértéssel. Korunk, 1980. 10. sz..
  • Kovács István: Három képeshanglemez Farkas Árpádnak. Tiszatáj, 1980. 4. sz.
  • Kovács István: Farkas Árpád: Asszonyidő. Forrás, 1984. 2. sz.
  • Kovács J. Béla: Alagutak a hóban. Népszava, 1980. március 28. 12.
  • Markó Béla: A költő felelősségérzete. Igaz Szó, 1973. 2.
  • Mohai V. Lajos: Költészet az örök hó határán. Kortárs, 1993. 2. sz.
  • Molnos Lajos: A költő különbékéje? Igazság, 1979. dec. 19.
  • Nagy Gáspár: Hójelentés a Kárpát-kanyarból. (Farkas Árpád: Befalazott szószék) Könyvvilág, 1986. 2 sz.
  • Nagy Pál: Az erő jelei. Előre, 1980. március 6.
  • Oláh János: Hol van, amit eddig hittünk? Székelyföld, 2004.8. évf., 7. sz. („Farkas Árpádnak")
  • Olasz Sándor: Farkas Árpád prózakötete. Alföld, 1984. 4. sz.
  • Olasz Sándor: Költő a szivárgásban. Alföld, 1987. 6. sz.
  • Olasz Sándor: Alagutak a hóban. Kortárs, 1981. 4. sz.
  • Pálfy G. István: Farkas Árpád: Alagutak a hóban. Forrás, 1980. 2. sz.
  • Sütő András: Költő az erdélyi télben. Farkas Árpád hatvanéves. Hitel, 2004. 6. sz. Online elérés (utolsó elérés: 2023. augusztus 21.)
  • Sylvester Lajos: „Apáink arcán". Farkas Árpád vallomása életéről, költészetéről. Somogy, 1995. 4. sz.
  • Szász János: Láz a hóhullásában. Igaz Szó, 1980. 5. sz.
  • Szemlér Ferenc: Farkas Árpád verseiről. A Hét, 1971. 52. sz. 6.
  • Szőcs István: Mai írástudó sorsa. Igaz Szó, 1970. 2. sz.
  • Varga Lajos Márton: Farkas Árpád: Alagutak a hóban. Kritika, 1980. 6. sz.
  • Vári Attila: Születésnapi kiszámolós. Székelyföld, 2004. 8. évf., 4. sz. („Farkas Árpádnak, 60. születésnapjára"") Online elérés

Online elérhető cikkek, interjúk:

VIDEÓK

  • Farkas Árpád: Mikor az öregemberek mosakodnak - a költő előadásában. A felvétel 2016. februárjában készült Sepsiszentgyörgyön. MMA, 2016. You tube
  • In memoriam Farkas Árpád. Magyaradás 2021. február 8. Yuo tube
  • Farkas Árpád emlékére. Tisztelgés Farkas Árpád Kossuth-díjas költő életműve előtt - a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulatával. You tube
  • Maradok – Portréfilm Farkas Árpád költőről (előzetes). MMA, 2018. március 19. You tube
EMLÉKEZETE, UTÓÉLETE

2021 októberében Farkas Árpádra emlékeztek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, abban a Nyikó menti kis faluban, ahonnan a családja származott,  ahol gyerekkorát töltötte és elemi iskoláit végezte. A Székelykeresztúri Unitárius egyházkör szervezésében  baráti megemlékezést tartottak, és felavatták a kőből faragott emlékjelet, valamint két tölgyfát ültettek a költő emlékére. (Forrás:  Kiss Judit: Emlékjelet kap Farkas Árpád a Nyikó mentén – A tavaly elhunyt költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson. Forrás: Krónika, 2022. szeptember 23. Online elérés; Simó Márton: Székelyszentmiklós – Farkas Árpád emlékünnepséget tartottak. Élő Székelyföld 2022. szeptember 25. Online elérés)