Kanonok, pápai prelátus, a teológia doktora, jogtörténész.

Középiskoláit Csíksomylón, a teológiát a Pazmaneumban végezte, 1892-ben pappá szentelték. Brassóban volt tanár, majd Kolozsvárt az Erdélyi Római Katolikus Státus és egyben a Báthory-Apor szeminárium igazgatója. 1903-tól tordai főesperes-plébános, 1917-től gyulafehérvári kanonok, 1920-37 között a Katolikus Státus előadója, anyagi és iskolai ügyeinek vezetője. 1930 – tól pápai prelátus. Az erdélyi kisebbségi iskolák megtartásáért küzdött, 1925-ben a kisebbségi iskolák ügyét képviselte Genfben a Népszövetség előtt. 1927 tavaszán a konkordátum-tárgyalásokon ő tolmácsolta a katolikus magyarság kívánságait.Gyárfás Elemérrel, a Státus világi elnökével együtt Rómában tárgyaltak a Státus fönntartásáról, ennek eredménye lett 1932 -ben az Accord néven ismert római egyezmény, mely biztosította a Státus további működését.
Az Erdélyi Katolikus Akadémia egyik vezetője volt. 1937-ben nyugdíjba vonult és Budapesten telepedett le. Idős korában a székesfehérvári papi otthonba vonult vissza. Jelentős munkája: Adatok az erdélyi kisebbségek iskolavédelmi küzdelmeihez 1919-1929 (Kolozsvár, 1929).

• Adatok az erdélyi kisebbségek iskolavédelmi küzdelmeihez 1919-1929. Kolozsvár, 1929 ;

• Az erdélyi katholicizmus múltja és jelene (társszerző). Dicsőszentmárton, Erzsébet Ny. Rt., 1925.

• Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest, Kriterion. 1994.
• Az erdélyi katholicizmus múltja és jelene. Dicsőszentmárton, Erzsébet Ny. Rt., 1925.
• András Ignác: A szülőföld minden előtt. Emlékezés dr. Balázs András kanonok úrra. In: A kőkerten túl. Kászonimpér, a kászoni nagyközség rendhagyó útikönyve. Kolozsvár, Verbum, 2009.
• Miklós József. Csíki Lexikon. Csíkszereda, Pro-Print Kiadó, 2004.