Festőművész, grafikus.

Középiskoláit a csíksomlyói  főgimnáziumban végezte, majd   Budapesten a Mintarajziskolában Székely Bertalan és   Hegedűs László tanítványa lett.  A csíki nép által adományozott és   gyűjtött ösztöndíjjal eljutott Drezdába   és Bécsbe. 1908-ban szerepelt először  a budapesti Nemzeti Szalon őszi tárlatán, főleg a székely népéletből vett, grafikai hatású, szenvedélyes szecesszionista ízű képeivel. Monumentális festményei: Gátkötő székelyek(1912), Erdőírtás Csíkországban (1913) a szecesszió kései visszfényét tükrözik. Ugyancsak 1908-ban harmadik díjat nyert egy londoni plakátversenyen. 1913-ban Csíkszeredában festett, a Csíki magánjavak megbízásából elkészítette Becze Antal és Tivai Nagy Imre portréját, amelyek az első világháború alatt megsemmisültek.

Frontkatonaként szolgált az első világháborúban, rajzokban örökítette meg tapasztalatait. Budapesten telepedett le, 1925-től szobrászattal is foglalkozott. Olajképeken kívül több alkalmi rajzot készített, említésre méltók az Érdekes Újságban megjelent rajzai. Rajzait akadémista hagyománytisztelet és technikai virtuozitás jellemzi. Grafikai alkotásai közül kiemelkedik Dózsa-sorozata, a kortársakról készült rajzai, irodalmi illusztrációi. Alkotásai között mintegy 10 000 darab grafika található. Rajzolt postabélyegeket és faragott emlékműszobrokat. Élete vége felé áttért a szobrászati és építészeti pályára. Siklódy Lőrinc (1876–1945) szobrászművésszel együtt alkotta meg a kecskeméti temetőben található Katona József-síremléket. Utolsó szobrászati alkotása a debreceni honvéd bronzszobra.

1940. június 8-án hunyt el Budapesten, a Kerepesi temetőben helyezték végső nyugalomra.

Művei megtalálhatók a budapesti Történeti Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában és a Csíki Székely Múzeumban, a sepsiszentgyörgyi képtárban, és a család csíkszentgyörgyi leszármazottainak birtokában.

• Romániai magyar irodalmi lexikon. Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest, Kriterion. 1994.
• Márton Ferenc. Wikipédia
• Debreczeni László. Találkozásaim Márton Ferenccel. IN Debreczeni L. Szép Erdélyországból, fatornyos hazámból. Szerk. Szatmári László. Kolozsvár, 2005.
• Daczó Katalin: Márton Ferenc hazatalált. IN Csíki Hírlap, 2009. július 31., Székelyhon.ro
• Murádin Jenő, Sümegi György, Zombori István: Márton Ferenc. Pallas-Akadémia – Csíkszereda Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2009.
  
• Nagy András. Városkép és ami hozzátartozik. Csíkszereda, Pallas-Akadémia, 1995.
• Szabó András. A maszk. Márton Ferenc grafikus, festő és szobrászművész. Kismonográfia. Csíkszereda, Tipographic Könyvkiadó, 2009.  Erdélyi Művészet dokumentumtára
• Szokolay Béla. M. F. festőművész. IN Pásztortűz, 1925/3.
• Tusnádi Élthes Gyula. Márton Ferenc élete és művei. Budapest, 1940

Márton Ferenc nevét a csíkbánkfalvi általános iskola  viseli.