Ismert névváltozatok: Joannes Kajoni, Johannes Kajoni, Ioan Căianu, Ioan Caioni

XVII. századi tudós ferencrendi szerzetes, zeneszerző és dallamgyűjtő, orgonista és orgonakészítő, nyomdaalapító és nyomdász, építész, történetíró, botanikus.

Sokoldalú tudományos, irodalmi, zenei és építő munkájával jelképes személyiséggé vált. „Erdély Pázmányának” is nevezték, munkásságának, humanista egyéniségének igazi értékelésére azonban csak több mint két évszázad elteltével került sor. Méltán tartják a Székelyföld első és legnagyobb polihisztorának.

Életrajzírói különbözőképpen vélekednek születési helyéről, valószínüleg a Kolozs megyei Jegenyén született 1629 végén, vagy 1630 elején. Román családból származott, maga is többször használja a „valachus” jelzőt neve mellett, például a Hortulus Devotionis c. munkája címlapján: „Per me…Joannem Kaioni…Valachum". A román nyelvű szakirodalomban a Ioan Căianu, vagy a Ioan Caioni névváltozat is ismert, ő maga legtöbbször a latin Joannes Kajoni formában használta nevét.

1648-ban belépett a csíksomlyói ferences szerzetesek közé, 1655-ben szentelték pappá Nagyszombatban. Munkássága szorosan kapcsolódik Csíksomlyóhoz, 1652-1657 között itt tevékenykedett orgonistaként, hangszerkészítőként. Ő vezette a mikházi és a szárhegyi kolostorok építését, orgonát készített Csíksomlyón, Mikházán, Szárhegyen és Székelyudvarhelyen. Csíksomlyón 1675-ben megalapította a Székelyföld első nyomdáját, ahol elsőnek 1676-ban Cantionale Catholicum címmel kiadta katolikus énekeskönyvét, amely több kiadást is megért. Művének előszavában írja:

"... Édes Hazámnak akartam szolgálni, és másoknak is alkalmatosságot e kis munkámmal adni, hogy akadály nélkül dicsérhessék az Istent ..."

A Kájoni-sajtón két évszázadon át tankönyveket ima- és énekeskönyveket nyomtattak, itt készültek 1849-ben a Hadi Lap című forradalmi lap számai.

1669-1675 között Kájoni a szárhergyi kolostor házfőnöke, 1675-1678 között az erdélyi ferences kusztódia őre volt, 1677-től püspöki helynökként tevékenykedett. Gazdag, sokoldalú munkásságát 1687 április 25-én Gyergyószárhegyen bekövetkezett halála szakította félbe.

Kájoni János egyéniségét munkásságának egyik kutatója, Domokos Pál Péter így jellemezte: "Rendkívül éles szemével meglátta a legsürgősebb tennivalókat. Akaratát szédületesen magas intelligenciával párosult sokirányú szaktudással minden nehézség dacára érvényesítette".  (Domokos Pál Péter: A csíki énekeskönyvek. Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubileumára. Sepsiszentgyörgy, 1929).

Kájoni szervezte és gyarapította a csíksomlyói kolostor könyvtárát, ma is sok kézjegyével ellátott könyv megtalálható a Csíki Székely Múzeumban őrzött ferences gyűjteményben.

Énekgyűjtő munkásságának eredménye az 1634-1671 között keletkezett, róla elnevezett Kájoni kódex - kéziratban fennmaradt dalgyűjtemény, amely egyházi művek mellett világi énekeket is megörökített (csak részben Kájoni kézírásában).

Codex Caioni címmel hasonmás - és átírt kottás kiadása 1993-ban, a Musicalia Danubiana sorozatban jelent meg, román-magyar közös kiadásban. Ezzel a kiadással a magyar és az erdélyi zenetörténet egyik legfontosabb 17. századi dokumentuma került a ma zenetudósainak, zenekedvelőinek és nem utolsó sorban muzsikusainak kezébe.

A szakirodalom több mint húsz címet tart nyilván kéziratban és nyomtatásban fennmaradt munkáiból. Ismert műveiből négy jelent meg nyomtatásban saját kiadásában. Számos műve jelentős az erdélyi művelődés- és tudománytörténet szempontjából, például herbáriuma, amely másolatban maradt fenn. A ferences kusztódia történetét is megírta latin nyelven. Kézirata, amely fekete bőrkötéséről a Liber niger (1683-1684) címet kapta, a későbbi ferences rendtörténetek fontos forrása, magyar fordítása kritikai kiadásban 1991-ben jelent meg Fekete könyv címmel.Fennmaradt munkáinak egy részét újabban kiadták, a Kájoni-kutatás előtt azonban újabb feladatok is állnak.

A Kájoni- kutatás bibliográfiája rendkívül gazdag. Mind magyar, mind román nyelven számos kutató foglalkozott mindenekelőtt zenei hagyatékának, életművének feltárásával. A Kájoni-kutatás úttörői a 20. század első felében: Seprődi János, Jénáki Ferenc, Karácsonyi János, Boros Fortunát, Szabolcsi Bence, Domokos Pál Péter, Papp Géza. A román nyelvű Kájoni-szakirodalom szerzői közül George Simonis, Marţian Negrea, George Sbârcea, Romeo Ghircoiaşiu, Vasile Mocanu nevét fontos megemlíteni. A jelenkori kutatók közül Muckenhaupt Erzsébet könyvtörténész, a Csíki Székely Múzeum munkatársa,  a Kájoni nyomda történetének, a Kájoni kéziratok- könyveletek egyik szakavatott kutatója.

Kájoni János műveinek jegyzéke, valamint a Káioni életével és működésével kapcsolatosan nyomtatásban megjelent művek jegyzéke megtalálható P. Benedek Fidél összeállításában a Csíksomlyó című tanulmánykötetben, amelyet Sas Péter rendezett sajtó alá (Kolozsvár: Szent Bonaventúra, 2000).

Kájoni nyomtatásban megjelent művei:

• Aranyos ház, 1670 k. Ima- és énekeskönyv a hívek számára (ma egyetlen példánya sem ismert);
• Cantionale Catholicum, Csíksomlyó, 1676, 1719, 1805 – kottafeljegyzések nélküli énekgyűjtemény;
• Calendarium in quo omnes sancti, breviarij Romani, Ordinis Fratrum Minorum, Regni Hungariae, ... Csíksomlyó, 1678 (egyetlen példánya sem ismert).

Kájoni kéziratban fennmaradt legismertebb munkái:

• Kájoni kódex – 1634-1671 között keletkezett nagy zenei antológia, a kézirat anyagát két kéz jegyezte le: Seregély Mátyás és Kájoni János. Tartalma: erdélyi és román dalok, táncok, 16-17. századi nyugat-európai zeneszerzők műveinek másolatai, orgonatabulatúrás feljegyzésekkel. Tartalmát az 1993-ban megjelent hasonmás kiadásból ismerhetik meg a kutatók.
• Csíkcsobotfalvi kézirat, 1651-1676 – kottás egyházi énekgyűjtemény;
• Herbarium (1656-1673) – nem eredeti munka, forrása Beythe András fűveskönyvve , magyar és latin növényneveket és gyógynövények felhasználási lehetőségeit tartalmazza;
• Hymnarium Csíksomlyó, 1659-1677, – latin és magyar nyelven lejegyzett vallásos versek gyűjteménye, főként korábbi gyűjtemények anyagából;
• Organo-Missale 1667, – Kájoni mikházi házfőnöksége alatt írta, orgonatabulatúrás mise és litániagyűjtemény;
• Hortulus devotionis, 1667?   – Kájoni János imádságoskönyve, öröknaptárral, kalendáriummal és naptári versekkel;
• Sacri Concentus, 1669 – a kézirat 193 motettát tartalmaz, amelyből 142 Ludovico Viadana műve, orgonatabulatúrás másolatok;
• Calendarium festorum sanctorum ordinis fratrum minorum. Officia sanctorum ad libitum. Szárhegy, 1672 - latin nyelvű ferences kalendárium kézírata;
• Fekete könyv/Liber niger/ Csíksomlyó, 1683-1684  – az erdélyi ferences kusztódia 1650-1684 közötti története;
• A csíksomlyói templom régi orgonájának felirata. Az 1664-ben készült felirat az 1661. évi tatárjárás-irodalom és a XVII. századi erdélyi zenetörténet egyik fontos forrása

Kiadások:

• Domokos Pál Péter. “...édes hazámnak akartam szolgálni”. Budapest, 1979. (Cantionale Catholicum);
• Fekete könyv. Az erdélyi ferences kusztódia története. Kájoni János kézirata 1684. Sajtó alá rend., utószó, ford. Madas Edit. Szeged, Scriptum kft., 1991. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmak történetéhez 31.)
• Kájoni János kéziratai és nyomtatott énekeskönyve. IN Régi Magyar Költők Tára XVII. század. Szerk. Stoll Béla.15/B. Argumentum, Budapest, 1992;
• Codex Caioni saeculi XVII. Facsimile, ed. Saviana Diamandi, Intr. S. Diamandi, Ágnes Papp. Bucureşti, 1993. (Musicalia Danubiana 14/A);
• Codex Caioni saeculi XVII. Transcriptiones, ed. Saviana Diamandi, Ágnes Papp. Budapest, 1994, 1993. (Musicalia Danubiana 14/B).

• Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. V. kötet. Balassi Kiadó, Budapest, 2006.
• Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. I. Kötet Kriterion, Bukarest,1991.
• Benedek Fidél, P. Kajoni János. In P. Benedek Fidél. Csíksomlyó: tanulmányok. Sajtó alá renedezte Sas Péter. Kolozsvár, Szent Bonaventura, 2000.
• Benkő András. Kájoni János, a humanista muzsikus. IN Korunk 1981/11.
• A Csíksomlyói ferences nyomda és könyvkötő műhely. A csíksomlyói ferences nyomdászok és könyvkötők emlékére.Kiállítási katalógus. A kiállítást rendezte és a katalógust szerkesztette Muckenhaupt Erzsébet. Csíki Székely Múzeum, 2007.
• Diósi Dávid. Kájoni János, a dallamgyűjtő. IN Ezeréves múltunk. Tanulmányok az erdélyi egyházmegye történelméről.Szerk. Marton József, Bodó Márta. Budapest – Kolozsvár, 2009.
• György József. A ferencrendiek élete és működése Erdélyben. Kolozsvár, 1930.
• Jénáki Ferenc. Kájoni János énekeskönyve és forrásai. Kolozsvár, 1914.
• Kájoni János kéziratai és nyomtatott énekeskönyve. Régi Magyar Költők Tára XVII. század. Szerk. Stoll Béla. 15/B. Argumentum, Budapest, 1992.
• Muckenhaupt Erzsébet. A csíksomlyói ferences könyvtár kincsei. Könyvleletek 1980-1985. Budapest - Kolozsvár, 1999.
• Muckenhaupt Erzsébet: A Csíki Székely Múzeum "Régi Magyar Könyvtár"- a. I. (1498-1710). Katalógus. Csíkszereda, Csíki Székely Múzeum, 2009.
• Pap Ferenc. Kájoni János és a csíksomlyói nyomda művelődéstörténeti jelentősége. IN Korunk 1972/3.
• Seprődi János. A Kájoni-kódex irodalom- s zenetörténeti adalékai. IN ITK, 1909.

Online elérhető források:

• Névadónk: Kájoni János. A Kájoni  János Megyei Könyvtár weboldala
• Kájoni János. Csíksomlyói kegytemplom és kolostor honlapja
• A Csíki Székely Múzeum honlapja: Régikönyv gyűjtemény – Kéziratok
• Joannes Kájoni 390. A Joannes Kájoni emlékév facebook oldala
• Urbán Erik O.F.M: Ki-ki villan belőle  a nagy ember sugárzása. A Kájoni év margójára.
• A Csíkszeredai Régizene Fesztivál idén Joannes Kájoni munkássága előtt tiszteleg. Művelődés 2020/6

Videók:

• Joannes Kájoni 1629/1630 -1687. Animáció, a Joannes Kájoni 390 emlékév alkalmával készült, a Hargita Megyei Kulturális Központ megbízásából a Magyar kormány, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával.
• Kájoni János:  Énekek a Cantionale Catholicumból (1676) – Bognár Szilvia, Kónya István
• Codex Régizene Együttes - Táncok a Kájoni kódexből (2.)

Kájoni öröksége, emlékezete:

Kájoni a kor jellegzetes humanista értelmiségi típusa. Teológiai, zenei, irodalmi , történelmi, botanikai tárgyú műveivel hozzájárult a 17. századi Erdély művelődéséhez, műveltségének kibontakozásához. P. Benedek Fidél ferenc-rendi történész szerint: "Vezéregyéniség ifjúságától haláláig. Magas kultúrájú, vonzó erejű, tettleges ember. Minta életében, hatóerő alkotásaiban. Kiváló szerzetes, fáradhatatatlan missziós pap, hallatlan szorgalmú munkás, tudós és művész a szellemi síkon."

A Csíksomlyói Ferences Kolostor könyvtárának története a XV. századra nyúlik visssza. Erdély egyik legértékesebb és leggazdagabb középkori egyházi gyűjteménye. A csíksomlyói ferences könyvtár elveszettnek vélt könyv és kézirat- kincsei 1980-ban és 1985-ben kerültek elő, köztük Kájoni Jánosnak kilenc kéziratát találták meg.

Kájoni szervezte és gyarapította a csíksomlyói ferences kolostor könyvtárát, alapította a csíksomlyói nyomdát, ma is sok kézjegyével ellátott könyv, és több kézirata megtalálható a Csíki Székely Múzeumban őrzött ferences gyűjteményben. A Kájoni által alapított csíksomlyói ferences nyomda történetét bemutató állandó kiállításon is láthatók általa nyomtatott kiadványok. A kiállítást a Csíki Székely Múzeum és a Csíksomlyói Ferences Kolostor rendezte 2001-ben, a nyomda alapításának 325. évfordulója alkalmával.

A tudós polihisztor alakját számos művész megörökítette, a csíksomlyói kolostor udvarában álló Kájoni-mellszobor Ferencz Ernő szobrászművész alkotása. A nevét viselő csíkszeredai szakközépiskola udvarán álló mellszobor  alkotója Bodó Dávid, az iskola volt diákja, a megyei könyvtár előterében Puskás László alkotása látható. Szárhegyen a kolostor falában az építő ferences atya emlékét mellszobor őrzi, Gheorghe Adoc képzőművész ábrázolásában, a Kolozs megyei Jegenyén a katolikus templom mellett áll a Kájoni-emlékmű.

Kájoni János személyét nagy tisztelet övezi Erdélyben, neve, emlékezete él szülőföldjén, Hargita megyében intézmények viselik a nevét, Csíkszeredában a Kájoni János Megyei Könyvtár valamint a Joannes Kájoni Szakközépiskola, és a csíkcsicsói általános iskola is az ő nevét vette fel.

Halálának 325. évfordulójára 2010-ben  Virtuális kiállítással emlékezett a Kájoni János Megyei Könyvtár.

Születésének 350. éves évfordulójára emlékezve, 1979. szeptember 20-án, a csíkszeredai Mikó-vár udvarán In memoriam Joannis Kajoni címmel szerveztek emlékhangversenyt, ez az esemény tekinthető az 1980-tól kezdődő Csíkszeredai Régizene Fesztivál előfutárának. Kájoni János szellemisége, zenei hagyatéka a kezdetektől végigkísérte a mára nemzetközi méreteket öltött régizenei fesztivált. Kájoni születésének 390 éves évfordulóján – a Hargita Megyei Kulturális Központ kezdeményezésére – 2019-2020-ban a Joannes Kájoni 390 emlékév keretében a kiváló polihisztor szerzetes szellemi öröksége előtt tisztelegtek Erdélyben. Az emlékévben a régizene fesztivál mellett számos  rendezvény elevenítette fel páratlanul gazdag, sokoldalú életművét.