Társadalomkutató, egyetemi tanár, közíró. Meghatározó személyisége volt a két világháború közti erdélyi magyar szociológiának, az erdélyi földkérdéssel, demográfiával, a szociológia módszertanával foglalkozott.

Írói álneve: Várdotfalvi.

„Erkölcsi feddhetetlensége, Kőrösi Csoma aszkézisével rokon munkabírása, tudományos tisztessége nem megkérdőjelezhető, ma is élő példa." (Imreh István)

Életpályája: Csíkszeredában született, középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte a Római Katolikus Főgimnáziumban, ahol édsapja matematika-fizika szakos tanár volt. Itt érettségizett 1930-ban. A kortársak és a gimnázium évkönyveinek tanúsága szerint kimagaslóan tehetséges diák volt, 1930 őszén megnyerte az Erdélyi Helikon irodalmi nagydíját, 1930-1933 között a kolozsvári Lyceumi könyvtárban vállalt munkát, majd jogot tanult Kolozsváron az I. Ferdinánd Tudományegyetem jogi karán. Már egyetemi évei alatt kibontakozott sokirányú tudományos érdeklődése. 1933-1936 között megszerezte a jogi doktorátust. 1933 és 1940 között a György Lajos és Márton Áron által alapított Erdélyi Iskola című folyóirat szerkesztője, rovatvezetője. Az 1935-ben alapított Hitel című társadalomtudományi szemle egyik alapító szerkesztője volt. A folyóirat megszűnése után 1936-ban Venczel ugyanezzel a címmel indított új folyóiratot, amelyben 1944-ig sorra jelentek meg az erdélyi magyarság önismeretét szolgáló írsai. 1937-ben részt vett az erdélyi magyar értelmiség Vásárhelyi Találkozójának megszervezésében.
1938-1945 között vezette az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület (EMGE) statisztikai ügyosztályát. 1940 őszétől a Teleki Pál Intézet keretében működő Erdélyi Tudományos Intézet (ETI) tanára, 1941-től igazgatója volt 1946-ig. Egyetemi tanárként a Dés melletti Bálványosváralján létrehozott falukutató táborban előadásokat tartott, monografikus, nagyszabású tájkutatást szervezett.
Cikkei, tanulmányai 1945 előtt többek között a Jóbarát, Erdélyi Fiatalok, Erdélyi Tudósító, Erdélyi Iskola, Erdélyi Múzeum, Erdélyi Gazda, Hitel című folyóiratokban, időszaki kiadványokban jelentek meg. Szülőföldjéről írott tanulmánya, a Csíkszék természeti és társadalmi leírása Várdotfalvi álnéven jelent meg 1939-ben, A nemes székely nemzet képe című háromkötetes monográfiában, amelyet Rugonfalvi Kiss István szerkesztett.
Részt vett a Bolyai Tudományegyetem megszervezésében, az egyetem jogi és közgazdasági karának statisztikai és szociológiai professzoraként dolgozott 1945-1947 között. 1947-ben letartóztatták, a piteşti-i internáló táborba került, ahonnan egy év múlva szabadult, az egyetemi katedrára nem térhetett vissza, 1948 -1950 között az Erdélyi Múzeum-Egyesület főlevéltárosa és tudományos kutatója volt. 1950 februárjában a kommunista hatalom újra letartóztatta, koholt vádak alapján tizenkét év börtönbüntetésre ítélték, ebből hat évet Márton Áron püspökkel egy cellában töltött. 1961. január elsején szabadult, megromlott egészséggel. 1969-ig kisipari szövetkezetekben dolgozott, kerámiát festett, kottákat másolt. 1969-től ismét dolgozhatott társadalomkutatóként, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem filozófia és szociológia karán. Ebben az időszakban a Korunk hasábjain közölt tanulmányokat. 1971-ben súlyos betegsége miatt nyugdíjazták, de továbbra is teljes szellemi frissességgel dolgozott. Utolsó nagy munkája a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon szerkesztési módszerének kidolgozása, betegágyán fejezte be a lexikon repertóriumát. Korai halála 1972 tavaszán következett be, temetésén Márton Áron püspök búcsúztatta. A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugszik.

Munkásságának legfontosabb területei a gondolkodástörténet, nemzedéki kérdés, társadalomstatisztika-demográfia, társadalomkutatás, társadalom- és művelődéspolitika, nemzetiség- és magyarságkutatás. Alkotó módon fejlesztette tovább az ismert szociológus, Dimitrie Gusti által kidolgozott empirikus falukutatási módszert. A két világháború közti Erdély jelentős tudományos és művelődési intézményeinek, kiadványainak létrehozása, működtetése fűződik nevéhez. Az erdélyi magyar társadalomtudomány egyik elméleti és gyakorlati megalapozója volt. Imreh István történészprofesszor így jellemzte:„...matematikai, statisztikai látásmódja és logikája révén eredeti, töretlen utakon járni szerető és tudó gondolkodó volt."
Életében egyetlen kötete jelenhetett meg: Az erdélyi román földbirtokreform. Kolozsvár, 1942. Halála után nyolc évvel, 1980-ban Imreh István válogatásában jelent meg a Kriterion kiadónál Az önismeret útján című tanulmánykötet. 1988-ban Budapesten újabb válogatás látott napvilágot, Erdélyi föld - erdélyi társadalom címmel. Ezt a tanulmánykötetet, akárcsak az 1993-ban Székelyudvarhelyen megjelent A falumunka útján című kötetet Székely András Bertalan válogatta és szerkesztette. Ezáltal vált hozzáférhetővé Venczel József számos olyan publikációja, amely 1931 és 1945 között jelent meg különböző folyóiratokban.

Kötetek, folyóiratokban megjelent tanulmányok, cikkek:

• A falumunka és az erdélyi falumunka-mozgalom. Kolozsvár, 1935.
• A magyar önismeret útja. In: Erdélyi Iskola. Kolozsvár, 1936-1937.
• Öt Olt menti székely község népmozgalma. In: Hitel. Kolozsvár, 1937.
• A székely népfelesleg. In: Hitel. Kolozsvár, 1937
• Csíkszék természeti történelmi és társadalmi leírása. In: A nemes székely nemzet képe. Szerk. Rugonfalvi Kiss István. Debrecen, 1939.
• A falukutatás módszertanának vázlata. Kolozsvár, 1941
• Az erdélyi román földbirtokreform. Kolozsvár, 1942. Online elérés: Transindex adatbank.

Fontosabb gyűjteményes kötetei:

• Az önismeret útján. Tanulmányok az erdélyi társadalomkutatás köréből. Szerk., bev. és jegyzetek: Imreh István. Bukarest, 1980.
• Erdélyi föld – erdélyi társadalom. Válogatott írások. Székely András Bertalan bevezető tanulmányával. Budapest, 1988.
• A falumunka útján. Válogatott írások. Bevezető: Katona Ádám, válogatta, szerkesztette és a záró tanulmányt írta Székely András Bertalan. Székelyudvarhely - Budapest, 1993

Műveinek egy része online elérhető a Transindex adatbankban.

• Imreh István: Venczel József öröksége. In: Venczel József: Az önismeret útján. Bukarest, 1980.
• Jakab László: Venczel József és Márton Áron kapcsolata. In: A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium emlékkönyve az 1993-94-es tanévről. Csíkszereda, 1994.
• Magyar Életrajzi Lexikon. Online változat.
• Magyari Tivadar: Tizenegy év börtön után Venczel József „megérte" saját utókorát. [A szöveg a Venczel-emlékkonferencián 2013. november 8-án a Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar szociológia intézetében tartott előadás rövidített változata, Eredeti címe: 2013: Venczel József centenárium].
• Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. Online változat.
• Székely András Bertalan: A falukutató Venczel József. In: Venczel József: A falumunka útján. Székelyudvarhely - Budapest, 1993.
• Székely András Bertalan: Társadalomtudomány, politika és népszolgálat szintézise Venczel József munkásságában. In: Erdélyi föld – erdélyi társadalom. Válogatott írások. Budapest, 1988.
• Tanulmányok Venczel József munkásságáról. Az erdélyi magyar társadalomkutatás kezdetei. Szerk. Veress Valár, Magyari Tivadar. Kolozsvár: Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, 2014. [A kötet a 2013. november 8-án elhangzott Venczel József centenáriumi emlékkonferencián elhangzott előadások szövegei alapján készült]. 
  
• Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003.
• Venczel József életrajza. Összeállította Venczel Józsefné Boga Éva. In: Venczel József. A falumunka útján. Székelyudvarhely- Budapest, 1993.

1993. november 4-6. között születésének nyolcvanadik évfordulóján emléknapokat szerveztek szülővárosában, Csíkszeredában, emléktáblát helyeztek el a Venczel család egykori házának helyén épült tömbház falán és a Márton Áron Gimnáziumban. Utcát is neveztek el róla.
1996-tól nevét viseli a csíkszeredai Venczel József Szakközépiskola.

2013 novemberében, születésének 100. évfordulóján Kolozsváron és Csíkszeredában is konferenciákat szerveztek: A kolozsvári BBTE Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézete, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Szociológiai és Demográfiai Szakbizottsága és az EME Jog- Közgazdaság- és Társadalomtudományok Szakosztálya Venczel József erdélyi társadalomkutató születésének 100. évfordulója alkalmával emlékkonferenciát szervezett 2013. november 8-án.

Csíkszeredában a Sapientia EMTE Műszaki és Társadalomtudományi Kara szervezésésében 2013. november 4-5. között szervezetek  emlékkonferenciát Venczel József születésének 100. évfordulója alkalmából.