Hitszónok, egyházi és neveléstudományi író, gyulafehérvári római katolikus püspök és érsek. A 20. századi erdélyi magyar közélet egyik legkiemelkedőbb alakja.

Elemi iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte, 1907-ben ösztöndíjasként bekerült a csíksomlyói gimnáziumba, 1912 -től a gyulafehérvári kisszemináriumban tanult, ahol 1915-ben érettségizett. 1920-ban kezdte teológiai tanulmányait a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán. 1924. július 6-án a gyulafehérvári Székesegyházban gróf Majláth Gusztáv Károly püspök pappá szentelte. Gyergyóditróban, Gyergyószentmiklóson és Marosvásárhelyen volt káplán. 1930-tól udvari káplán és püspöki levéltáros lett Gyulafehérváron. 1932-ben áthelyezték egyetemi hitszónoknak Kolozsvárra. Itt György Lajossal együtt létrehozta az Erdélyi Iskola című oktatásügyi és népnevelő szakfolyóiratot. 1936-tól Kolozsvár főplébánosa lett. 1938-ban nevezték ki gyulafehérvári püspökké, a kolozsvári Szent Mihály templomban 1939. február 12-én szentelték püspökké, Andrea Cassulo pápai nuncius jelenlétében. Ezt a magas egyházi méltóságot negyven éven át töltötte be.

A második világháború idején állást foglalt a fasizmus és a zsidóüldözések ellen, amiért 1999-ben a jeruzsálemi Jad Vasem intézet a Világ Igaza címet adományozta neki. A kommunista diktatúra idején egyháza védelmére kelt, tiltakozott az egyházellenes törvények, a szerzetesrendek feloszlatása, az egyházi birtokok elkobzása, az egyházi és magyar nyelvű iskolák feloszlatása, államosítása ellen. A népek önrendelkezéséért harcolt.

A kolozsvári Szent Mihály-templomban, 1944. május 18-án, a papszentelés alkalmával elmondott szentbeszédében hangzott el: "..lehet, hogy hála és elismerés helyett hálátlanság lesz a fizetségtek. De a szent hivatalunkkal járó kötelességek teljesítésétől nem riaszthat vissza sem a börtön, sem emberi tekintetek. Az igazság védelmében és a szeretet szolgálatában az üldöztetés és börtön nem szégyen, hanem dicsőség."

1949-ben letartóztatták, ugyanebben az évben XII. Pius pápa címzetes érsekké nevezte ki, 1950-től pedig érsekké. A börtönből 1955-ben szabadult, Gyulafehérvárra visszatérve átvette egyázmegyéje igazgatását.1956 -1967 között nem hagyhatta el az érseki palotát. 1967-ben, a Vatikán közbenjárására oldották fel az itéletet. Ezután diadalmas bérmaútjai következtek, prédikációk, pásztorlevelek és pasztorális látogatások Erdély-szerte. Nagyhatású szentbeszédei több kötetben jelentek meg, írásainak nagy részét az Erdélyi Iskolában tette közzé.

Kacsó Sándor írja róla: "kisebbségi sorsunk kimagasló alakja, szinte emberfeletti hőse volt."

• Borsodi László, Miklós József (szerk.): Az emberkatedrális. Csíkszereda, 1996, Csíkszereda, 2010, Hargita Kiadóhivatal
• Bottoni, Stefano: Sztálin a székelyeknél. A Magyar Autonóm Tartomány története. Csíkszereda, 2008, Pro-Print Könyvkiadó
• Domokos Pál Péter: Rendületlenül... Márton Áron Erdély püspöke. Szerk. Hidvégi Máté. Budapest, 1989. Eötvös Kiadó; 2. kiad: Csíkszereda, 2015, Csíkszereda Kiadóhivatal
• Ecce Sacerdos Magnus. Tanulmányok Márton Áron püspökké szentelésének 75. évfordulójára. Szerk.: Marton József, Diósi Dávid, Bodó Márta. Budapest – Kolozsvár, 2014, Szent István Társulat – Verbum
• Fülöp Mihály, Vincze Gábor (szerk.): Revízió vagy autonómia. Iratok a román—magyar kapcsolatok történetéről (1945—1947). Budapest, 1998, Teleki László Alapítvány
• Gagyi József: A krízis éve a Székelyföldön, 1949. Csíkszereda, 2004, Pro-Print Kiadó
• Hetényi Varga Károly: Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában. II. Abaliget, 1994, Lámpás Kiadó
• Az idők mérlegén. Tanulmányok Márton Áron püspökről. Szerk.: Bodó Márta, Lázár Csilla, Lövétei Lázár László. Budapest – Kolozsvár, 2014, Szent István Társulat – Verbum
• Léstyán Ferenc: Erdélyi Szibéria. Gyulafehérvár, 2003, Római Katolikus Érsekség
• Márton Áron, az Emberkatedrális. A XI. Vadárvácska művésztelep alkotásaiból. Gyergyószentmiklós, 2015
• Marton József – Jakabffy Tamás: Az erdélyi katolicizmus századai. Kolozsvár, 1999, Glória Kiadó
• Marton József (szerk.): Márton Áron emlékkönyv születésének 100. évfordulóján. Kolozsvár, 1996, Glória Kiadó
• Marton József (szerk.): Márton Áron írásai és beszédei. Gyulafehérvár, 1996, Római Katolikus Érsekség
• Marton József (összeáll.): Márton Áron élete és munkássága. Kronológia. 1.kötet 1896-1944; 2.kötet 1945-1967; 3.kötet 1968-1980. Névmutató 1896-1980. Csíkszereda, 2020, Pro-Print Kiadó
• Nagy Mihály Zoltán, Denisa Bodeanu: (Le)hallgatásra ítélve. Márton Áron püspök lehallgatási jegyzőkönyvei (1957-1960). Marosvásáshely – Nagyvárad – Kolozsvár, 2019, Lector Kiadó, Varadinum Alapítvány, Iskola Alapítvány
• Nagy Mihály Zoltán, Olti Ágoston (szerk.): Érdekképviselet vagy pártpolitika? Iratok a Magyar Népi Szövetség történetéhez (1944-1953). 2009, Csíkszereda, Pro-Print Könyvkiadó
• Ozsváth Judit (szerk.): Erdélyi Iskola. Antológia, repertórium. Csíkszereda, 2003, Státus Kiadó
• Ozsváth Judit: Márton Áron Erdélyi Iskolája. In Művelődés, LXII. évf., 2009. július—augusztus
• P. Szőke János: Márton Áron. 1988, Szerzői Kiadás
• Sas Péter: Márton Áron erdélyi püspök élete és munkássága. Budapest, 2014, Nemzetstratégiai Kutatóintézet - Méry Ratio Kiadó (Kárpát-Haza Könyvek)
• Szentelik a püspököt. Kolozsvár, 1939, Az Apostol kiadása. Online változat, MEK
• Váradi Péter Pál, Lőwey Lilla: Emberkatedrális. Márton Áron és bölcsőhelye: Csíkszentdomokos hitvallója. Veszprém, 2020, Péter-Pál Könyvkiadó
• Vincze Gábor: Adalékok a Márton Áron-per történetéhez. In Székelyföld Évkönyv 2010.
• Virt László (szerk.): Bilincs és glória. Részletek Márton Áron püspök beszédeiből, leveleiből. Budapest, 2008, Jel Könyvkiadó
• Virt László (szerk.): Márton Áron Breviárium. Budapest, Kairosz Kiadó, [s.a.]
• Virt László: Márton Áron az evengéliumi életalakító. Barót, 2016, Tortoma Kiadó
• Virt László: Márton Áron a lelkiismeret apostola. Budapest.1988. Ecclesia Kiadó
• Virt László: Katolikus kisebbség Erdélyben. Budapest – Luzern, 1991, Egyházfórum
• Virt László: Nyitott szívvel. Budapest, 2002, Teleki László Alapítvány

Internetes források:

• Márton Áron püspök életrajza. Balassi intézet. Márton Áron Szakkollégium
• Márton Áron hagyatéka dr. Marton József gondozásában. Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
• Márton Áron Múzeum honlapja
• Daczó Katalin: Márton Áron-emlékév kezdődik. In: Hargita Népe. 2015. december 24.
• Daczó Katalin: ''Nem a szereplések viszik előbbre a közösség ügyét'' . [A Márton Áron-szoborcsoport felavatása Csíkszeredában]. In: Hargita Népe, 2016. május 17.
• Lázár Csilla: A püspök arcai – tizennégy kevésbé ismert felvétel Márton Áronról. Maszol.ro 2018 november 19.
• Marton József - Kuszálik Péter: Márton Áron egyik híres szentbeszéde. In: Székelyföld Kulturális folyóirat, 2009. szeptember.

• Izsák-Székely Judith: Ezrek jelenlétében áldották meg a Márton Áron-szoborkompozíciót. In: Csíki Hírlap. 2016. május 17., Székelyhon.ro, 2016. május 16.
• Sarány István: Szoboravatás. [Márton Áron püspök erdélyi szobrairól]. In: Hargita Népe, 2016. május 23.

„Márton Áron népszerűsége, a magyar katolikus püspök iránti közmegbecsülés, elismerés és csodálat régóta meghaladta az egyházfőnek kijáró „kötelező tiszteletet".

(Stefano Bottoni: Sztálin a székelyeknél. Pro-Print könyvkiadó, Csíkszereda, 2008.)

Márton Áron nevét Csíkszeredában utca és a város patinás tanintézménye viseli, a Márton Áron Főgimnázium 1990-ben vette fel egykori neves tanítványának nevét. Csíkszentdomokoson az általános iskola viseli a nevét.

A nagy püspök emlékezetét ápolja a szülőfalu, Csíkszentdomokos, halálának harmincadik évfordulóján, 2010-ben nyitották meg a községben a Márton Áron Múzeumot, amely tevékenységével méltó módon járul hozzá Márton Áron életművének megismertertéséhez. A múzeum kiállítása ismerteti az egyházfő életútját, munkásságát a huszadik századi Erdély változó történelmének ellenfényében .A Márton Áron Múzeum honlapja,

Márton Áron püspök alakját számos képzőművészeti alkotás, szobor és festémény örökíti meg, nem csak szűkebb szülőföldjén és Erdélyben, hanem határainkon túl is. Szülőfalujában, Csíkszentdomokoson Szervátius Tibor kolozsvári szobrászművész alkotását 1996. augusztus 28-án áldotta meg Jakubinyi György érsek (a szoborkompozíció elemei: a püspök fejszobra, moslygó kőfeszület, kövön nap és hold, a székely jelképek).
2012. augusztus 8-án, a búcsún Tamás József segédpüspök megáldotta Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászművész alktását, amelyet a templom előtt állítottak fel, Szervátiusz Tibor szobra helyébe, Szervátiusz alkotását a Márton Áron Múzeumnál helyezték el.
Csíkszeredában a Márton Áron Főgimnázium épülete előtt látható a püspök bronz mellszobra, Bodó Levente szobrászművész alkotása, 1997. május 31-én Bálint Lajos nyugalmazott érsek, a gimnázium egykori diákja áldotta meg a szobrot.

Születésnek 120. évében, 2016. május 15-én, pünkösd vasárnapján Csíkszeredában felavatták a Márton Áron-szoborkompozíciót, az alkotás leleplezési, megáldási ünnepségén több ezren vettek részt. A bérmálás szentségét kiszolgáltató Márton Áront, Erdély szent életű püspökét, valamint egy bérmálkozó fiatal lányt és annak keresztanyját megörökítő szoborcsoport alkotója Sárpátki Zoltán csíkszeredai szobrász. A kompozíciót Tövissi Zsolt építész tervezte és Lakatos Pál Sándor magyarországi szobrász öntötte ki bronzból.

2016-ra Márton Áron-emlékévet hirdetett a nemzetpolitikai államtitkárság, a 2015 december 24-én induló és 2016. december 24-én záruló emlékév rendezvényei között jubileumi konferenciák, rendhagyó történelemórák és fiataloknak szóló vetélkedők egyaránt szerepelnek.

A Márton Áron-emlékév hivatalos nyitórendezvényét 2016. február 12-én, Csíkszeredában tartották.