Történetíró, az erdélyi memoárirodalom jeles képviselõje.

Nagyajtai és miklósvárszéki Cserei Mihály székely birtokos családból származott. Középiskolai tanulmányait a székelyudvarhelyi református kollégiumban végezte. 1686-tól Teleki Mihály titkára volt, később Apor István kincstárnok hivatalában tevékenykedett. Átmenetileg Thököly hívei közé állt, miután urát kiverték Erdélyből, rövid ideig Havasalföldön bujdosott. 1691-ben viszatért Erdélybe, de a Rákóczi vezette szabadságharc idején mindvégig császárpárti, állami tisztségeket viselt. Három éven át csíki főkirálybíró volt, majd tartományi biztos.
1703-ban a kurucok elől Görgény várába húzódott, és súlyos betegen vészelte át a vár első ostromát. A zsibói csata után, 1705-ben a kurucokhoz csatlakozott, de a következő évben visszatért a császár pártjára. A kurucok elől menekülve 1706-ban Brassóba költözött, 1711-ig családjával itt élt, hosszabb-rövidebb megszakításokkal. 1707. december 16-án itt kezdte írni históriáját. 1721-től visszavonult Nagyajtára, ahol folytatta a brassói évei alatt megkezdett munkáját.

Főműve magyar nyelven írt Historiája, amelyben 1661–1711 közötti erdélyi eseményeket örökített meg. Apafi Mihály erdélyi fejedelem idejétől kezdve nemcsak a jelentős eseményeket írta le, hanem azokat az állapotokat is, amelyek korát jellemezték. Gondolatvilágára jellemző az események sajátos, erdélyi szempontú értékelése. Műve a XVII. századi Erdély művelődéstörténetének irodalmi szintű megörökítése. A XVIII. században kéziratban terjedt, közismertté vált egész Erdélyben. Eredeti, autográf kézirata a MTA Könyvtárának Kézirattárában található, nyomtatásban először Kazinczy Gábor adta ki 1852-ben. Gazdag jegyzetanyaggal ellátva, 1983-ban Bánkúti Imre gondozásában jelent meg. A Histórián kívül többek között megírta családja történetét és írt alkalmi versezeteket,  levelezett Bod Péterrel.

Fő művének kiadásai:

• Nagyajtai Cserei Mihály Historiája. A szerző eredeti kéziratából Kazinczy Gábor által. Pest, 1852. (Ujabb Nemzeti Könyvtár I.)
• Cserei Mihály: Erdély históriája. [1661–1711.] S. a. r., a bevezetőt és a jegyzeteket írta: Bánkúti Imre. Budapest, 1983. (Bibliotheca Historica.)
• Cserei Mihály. Erdély históriája. I - II kötet. Csíkszereda, Hargita Kiadóhivatal, 2014. (Székely Könyvtár 22/23.)

• Bánkúti Imre: Bevezető tanulmány. In.: Erdély históriája. [1661–1711.] S. a. r., a bevezetőt és a jegyzeteket írta: Bánkúti Imre. Budapest, 1983. (Bibliotheca Historica.)
• Kiss Ferenc: Egy emlékirat ismeretlen másolata. In.: Korunk, 1968.
• Kiss Ferenc: Az emlékiratíró Cserei Mihály. 1668-1756. In.: Művelődés, 1977.
• A magyar irodalom története. Online változat (MEK).
• Magyar művelődéstörténeti lexikon: középkor és koraújkor. II. Kötet . Főszerkesztő: Kőszeghy Péter. Budapest, Balassi Kiadó, 2004.
• Rédai Botond: Újra van Cserei Mihály szobor. Székelyhon.ro 2011. 08.06.
• Székely Könyvtár 21/22 - Cserei Mihály: Erdély históriája

A csíkrákosi általános iskola Cserei Mihály nevét vette fel. Szülőfalujában 2005. szeptemberében emlékművet állították, az akkori falunapok alkalmával. A bronzból készült mellszobor Nagy Ödön csíkszeredai képzőművész munkája. Elkészítését a jeles történetíró nevét viselő egyesület, illetve a Cserekert Fogadó támogatta anyagilag, a helybéli lakossággal együtt.
2009. október 7-re virradóra, a szobrot az éjszaka leple alatt lopták el a községközpontból ismeretlen tettesek. 2011 szeptemberében sikerült ismét visszaállítani az emlékművet, felavatni az új szobrot.