2024. december 07., szombat, Ambrus
   
CSEREI Mihály
CSEREI Mihály

Csíkrákos, 1667 vagy 1668. október 21. – Nagyajta, 1756. április 22.

ÉLETRAJZ

Történetíró, az erdélyi memoárirodalom jeles képviselõje.

Nagyajtai és miklósvárszéki Cserei Mihály székely birtokos családból származott. Középiskolai tanulmányait a székelyudvarhelyi református kollégiumban végezte. 1686-tól Teleki Mihály titkára volt, később Apor István kincstárnok hivatalában tevékenykedett. Átmenetileg Thököly hívei közé állt, miután urát kiverték Erdélyből, rövid ideig Havasalföldön bujdosott. 1691-ben viszatért Erdélybe, de a Rákóczi vezette szabadságharc idején mindvégig császárpárti, állami tisztségeket viselt. Három éven át csíki főkirálybíró volt, majd tartományi biztos.
1703-ban a kurucok elől Görgény várába húzódott, és súlyos betegen vészelte át a vár első ostromát. A zsibói csata után, 1705-ben a kurucokhoz csatlakozott, de a következő évben visszatért a császár pártjára. A kurucok elől menekülve 1706-ban Brassóba költözött, 1711-ig családjával itt élt, hosszabb-rövidebb megszakításokkal. 1707. december 16-án itt kezdte írni históriáját. 1721-től visszavonult Nagyajtára, ahol folytatta a brassói évei alatt megkezdett munkáját.

Főműve magyar nyelven írt Historiája, amelyben 1661–1711 közötti erdélyi eseményeket örökített meg. Apafi Mihály erdélyi fejedelem idejétől kezdve nemcsak a jelentős eseményeket írta le, hanem azokat az állapotokat is, amelyek korát jellemezték. Gondolatvilágára jellemző az események sajátos, erdélyi szempontú értékelése. Műve a XVII. századi Erdély művelődéstörténetének irodalmi szintű megörökítése. A XVIII. században kéziratban terjedt, közismertté vált egész Erdélyben. Eredeti, autográf kézirata a MTA Könyvtárának Kézirattárában található, nyomtatásban először Kazinczy Gábor adta ki 1852-ben. Gazdag jegyzetanyaggal ellátva, 1983-ban Bánkúti Imre gondozásában jelent meg. A Histórián kívül többek között megírta családja történetét és írt alkalmi versezeteket,  levelezett Bod Péterrel.

MŰVEI

Fő művének kiadásai:

  • Nagyajtai Cserei Mihály Historiája. A szerző eredeti kéziratából Kazinczy Gábor által. Pest, 1852. (Ujabb Nemzeti Könyvtár I.)
  • Cserei Mihály: Erdély históriája. [1661–1711.] S. a. r., a bevezetőt és a jegyzeteket írta: Bánkúti Imre. Budapest, 1983. (Bibliotheca Historica.)
  • Cserei Mihály. Erdély históriája. I - II kötet. Csíkszereda, Hargita Kiadóhivatal, 2014. (Székely Könyvtár 22/23.)
IRODALOM ÉS FORRÁSOK

EMLÉKEZETE, UTÓÉLETE

A csíkrákosi általános iskola Cserei Mihály nevét vette fel. Szülőfalujában 2005. szeptemberében emlékművet állították, az akkori falunapok alkalmával. A bronzból készült mellszobor Nagy Ödön csíkszeredai képzőművész munkája. Elkészítését a jeles történetíró nevét viselő egyesület, illetve a Cserekert Fogadó támogatta anyagilag, a helybéli lakossággal együtt.
2009. október 7-re virradóra, a szobrot az éjszaka leple alatt lopták el a községközpontból ismeretlen tettesek. 2011 szeptemberében sikerült ismét visszaállítani az emlékművet, felavatni az új szobrot.