Néprajzi és földrajzi író, történész, közéleti személyiség, politikus, fotográfus, országgyűlési képviselő, a MTA levelező tagja. Főműve, A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból. I–VI. kötet ( Budapest, 1868–1873.), amely bár szemléletében és nyelvezetében is romantikus mű, ennek ellenére mindmáig nélkülözhetetlen, értékes, tudományos forrás. A kivételesen adatgazdag művet ma is számon tartja a történettudomány, a földrajztudomány, a természetrajz, a gazdaságtörténet, és legfőképpen a művelődéstörténet és a néprajztudomány.

Báró lengyelfalvi Orbán Balázs.

Báró lengyelfalvi Orbán Balázs Székelyudvarhely mellett, Lengyelfalván született 1829. február 3-án, régi udvarhelyszéki székely családban. Apja, Orbán János, a francia háborúk katonatisztje, anyja, Knechtel Eugénia, a német-olasz (vagy görög) Foresti családból származott. Középiskolai tanulmányait a székelyudvarhelyi római katolikus gimnáziumban kezdte, majd a református kollégiumban folytatta, 1844-ben a bölcsészeti karra iratkozott be. 1847-ben örökösödési ügyben indult Konstantinápolyba, majd Kis-Ázsiát, Palesztinát és Szíriát, Egyiptomot és Görögországot is bejárta. Keleti élményeit később Utazás keleten címmel jelentette meg.

1849-ben szabadcsapatot szervezett a magyar haza támogatására. El is jutott Vidinig, ahol a már levert szabadságharc emigránsaival találkozott. 1849-től 1852-ig Kossuth Lajos környezetében élt Kiutahiában. 1852-ben Londonba utazott, ahol barátságot kötött Giuseppe Mazzinivel, Louis Blanc-kal. Olvasott és kutatott a British Museumban. 1853-tól Jersey, majd Guernesey szigetén három évet töltött Victor Hugo társaságában. Az ő gyerekeitől tanult meg fényképezni. 1855-1859 között Konstantinápolyban tartózkodott.

1859-ben visszatért Erdélybe, 1861-1867 között Udvarhelyszék ideiglenes főjegyzője volt. Röviddel hazatérése után megírta, majd hat füzetben meg is jelentette az Utazás Keleten (1861) című munkáját.

1870-től országgyűlési képviselő volt, haláláig a képviselőház tagja maradt. Parlamenti beszédeit 1871-1887 között hat kötetben adta ki.

A legnagyobb székelyként is számon tartott Orbán Balázs 1862-től 1868-ig, öt év alatt mintegy ötszáz székely községet járt be, többnyire gyalog, olykor szekéren és lovon. Jegyzeteket, fényképeket készített élete főművéhez, az 1868-tól 1873-ig hat kötetben megjelentetett A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból ( Budapest, 1868–1873., I–VI. Kötet: I. Udvarhelyszék. 1868.; II. Csíkszék. 1869.; III. Háromszék. 1869.; IV. Marosszék. 1870.; V. Aranyosszék. 1871.; VI. Barcaság. 1873.) című munkájához.

A műhöz szervesen hozzátartozó Torda város és környéke című munkája csak 1889-ben jelent meg.

1887-ben az MTA levelező tagjának választotta, székfoglaló beszédét A székelyek származásáról és intézményeiről címmel tartotta.

Közben az általa kiépített Szejkefürdőn dolgozott, történelmi tanulmányokat írt, újságcikkekett közölt az ellenzéki lapokban.

Orbán Balázs politikai gondolkodása ellenzéki és demokratikus volt, amit életvitelével is kifejezett, egyszerűen élt, étkezett, öltözködött,  bárói címét soha nem használta.

1890. április 19-én váratlanul halt meg Budapesten, gyomorrák végzett vele. Végrendeletében vagyonának nagy részét közcélokra hagyományozta. Végakarata szerint családi birtokán, Szejkefürdőn temették el. Családi kriptája 1908-ban tönkrement, ezért újratemették, de rövid időn belül az új kripta is összeomlott. Ezért 1921. június 19-én harmadszor is újratemették.

Születésének centenáriumi ünnepsége után 1930-ban Haáz Rezső tervei alapján Barabás Lajos ácsmester cinterem-szerű népies sírkertet készített, benne kopjafa alakú fejfa jelöli a sírt. A rajta lévő feliratot Tompa László fogalmazta, a síremléket 1932-ben avatták fel.

1969-ben Orbán Áron székelyudvarhelyi szobrászművész-tanár tervei szerint új, kopjafás-féldomborműves síremléket állítottak neki.

A sírja felé vezető utat hatalmas székely kapuk sora őrzi. A sír előtt álló utolsó kaput Orbán Balázs állíttatta 1888-ban a fürdői háza elé.

Mint a fényképezés hőskorának szereplője, Orbán amatőr fotósként műhelynyi fotófelszerelését a hátán cipelve, gyalogszerrel járta be Udvarhely, Csík, Háromszék hegyeit-völgyeit, falvait és városait. A Székelyföld leírása... 356 illusztrációjából mintegy 150–170 eredeti felvétel maradt fenn. A csoportképek természetes környezetben vannak felvéve. Így elmondható, hogy úttörő szerepe volt Erdélyben a tudományos és irodalmi célokat szolgáló fotódokumentációk készítésében. Nemcsak a Székelyföld természeti, geológiai körülményeit rögzítette, hanem megírta történetét (gazdaság-, politika-, közművelődés-, egyház-, közigazgatás- és hadtörténetét is), népeinek életmódját, és kifejtette fejlesztési javaslatait. Így alkotta meg, az interdiszciplináris kutatási módszer sok elemét először és egyedül alkalmazva, a Székelyföld valóságos enciklopédiáját. Munkája “a magyar népismereti romantika kései nagy alkotása”, máig nélkülözhetetlen, értékes, tudományos forrás.

Orbán Balázs lelkiismeretes és lelkes gyűjtőmunkájával, könyvtári és levéltári kutatásaival hatalmas dokumentumanyagot gyűjtött össze a Székelyföld hagyományvilágára vonatkozóan is.  A néprajzi jellegű megfigyelések és adatok nagy hangsúlyt kaptak munkájában. Monumentális műve hozzájárult a székelyek történeti tudatának erősödéséhez, nagy mértékben meghatározta a székelységről kialakított képet.

• Utazás keleten. Hat kötet. Kolozsvár, 1861.
• Kelet tündérvilága vagy Szaif Züliázám. Kolozsvár, 1864.
• A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. Pest, 1868-73. Hat kötet. (33 önálló s 276 szövegképpel). Reprint kiadás: I-III. Budapest, 1982.; rövidített kiadás: Budapest, 1982.; reprint kiadás: I-II. Szekszárd, Babits Kiadó, 1991/2002. Online változat: MEK
• Orbán Balázs országgyűlési beszédei. Pest: Légrády Testv., 1872-1887. Online változat: MEK
• A székelyek származásáról és intézményeiről. Budapest, 1888.
• Torda város és környéke. Kolozsvár, 1889.

Posztumusz kiadások:

• Székelyföld képekben. Bev. Erdélyi Lajos. Előszó Sütő András. Bukarest, 1971.
• Sztambultól Szejkéig. Válogatott írások. Kiad., bev., jegyz. Balázs Ádám. Debrecen, 1990.
• Orbán Balázs összes fényképe a Székelyföldről. Bev. tanulmány Erdélyi Lajos, Szerk. Kolta Magdolna. Budapest, Balassi Kiadó – Magyar Fotográfiai Múzeum, 1993.
• Törökországról s különösen a nőkről. Budapest, 1999.
• Székelyföld és Erdély, CD-ROM, Arcanum, Budapest, 2001
• Kiegészítések A Székelyföld leírásához I. Háromszék. Sepsiszentgyörgy, Charta Kft., 2002
• Kiegészítések A Székelyföld leírásához II. Csíkszék, Marosszék, Aranyosszék. Sepsiszentgyörgy, Charta Kft., 2006
• Sztambultól Szejkéig. Vál., sajtó alá rend., előszó, jegyz., bibliogr. Balázs Ádám., 3. bőv. kiad.; Kolozsvár, Kriterion,  2009
• Válogatott írások és beszédek. Vál., szerk., jegyz. Lövétei Lázár László. Csíkszereda, Székelyföld Alapítvány, 2018 (Székely könyvtár)

• Ki volt Orbán Balázs? Székelykeresztúri Kaszinó kiadása, Székelykeresztúr, [1929]. Online változat: MEK
• Orbán Balázs emlékezete. Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. Online változat.
• Hermann Gusztáv: Székelyudvarhely művelődéstörténete. Jegyzetek: Hermann Gusztáv Mihály. A Kislexikont kiegészítette: P. Buzogány Árpád. 2. bőv., jav. kiadás.Csíkszereda, Pro Print Kiadó, 2015.
• Orbán Balázs örökösei. Székelyudvarhely, 1995
• Orbán Balázs - a székely lélek apostola. Tanulmányok, emlékbeszédek, versek. Vál., összeáll. Beke Sándor. Székelyudvarhely, Erdélyi Gondolat, 2010.
• Váradi Péter Pál - Lőwey Lilla: Erdély. Székelyföld: A legnagyobb székely. [Fotóalbum]. Veszprém, PéterPál Könyvkiadó, 2009.
• Zepeczaner Jenő: Orbán Balázs kiadatlan fényképei. Székelyudvarhely, Haáz Rezső Alapítvány, 2000.

Cikkek, tanulmányok:

• Imreh István: Tallózás Orbán Balázs írásaiban. In: Korunk 1990. 4. sz. 488-492.
• Imreh István: A példázatot termő élet. In: Székely Útkereső 1990. május 5.
• Róth András Lajos: Orbán Balázs örökösei? In: Orbán Balázs örökösei, Székelyudvarhely, 1995. 111-116.
• Zepeczaner Jenő: Orbán Balázs temetései. In: Aetas, 1993./3.
• Orbán Balázs eddig ismeretlen fényképe. In: Népújság, 2013. 01.25

Online elérhető források:

• Orbán Balázs emlékezete. Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. Online változat.
• Orbán Balázs. Romániai Magyar Lexikon. Transindex Adatbank
• Simó Márton: Mikor született a legnagyobb székely? KultúrHon 2013. 02. 01.
• Simó Márton: A legnagyobb székely emléke. eszm.ro 2015. április 19.

Online elérhető filmek:

• Az idő fényképe. Orbán Balázs szellemének megidézése Fekete Zsolt segítségével. Orbán Balázs halálának 125. évfordulója alkalmával. Készítette Farkas Antal.  YouTube, 2015. április 18.
• Orbán Balázs újrafelfedezése. Dokumentumfilm. Szerkesztő: Daczó Katalin, operatőr Berszán- Árus György. Magyaradás, You Tube 2021. február 8.

Orbán Balázst végrendelete szerint Szejkefürdőn temették el, sírjához székelykapuk sora vezet. Az utolsó kapu az övé volt. Kopjafás-féldomborműves síremlékét, bronz arcképével Orbán Áron székelyudvarhelyi szobrászművész-tanár tervei szerint építették (1969).

Székelyudvarhely főterén 1995. február 4-én nagyszabású ünnepi műsor keretében, többezres résztvevő jelenlétben avatták fel Orbán Balázs szobrát, Hunyadi László szobrászművész alkotását.

Székelykeresztúron és szülőfalujában, Lengyelfalván mellszobrot állítottak emlékére.  Lengyelfalván az egykori Orbán-kúriában jelenleg iskola és óvoda működik, ennek egyik szobájában rendezték be Orbán Balázs emlékére az állandó kiállítást 2006-ban, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum szakembereinek közreműködésével.

Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron iskola és utca viseli a nevét.
Hargita és Kovászna Megye Tanácsa 2011-ban alapította az Orbán Balázs-díjat, amelyet évente olyan személyiségeknek ítelnek oda akik elévülhetetlen érdemeket szereztek az egységes Székelyföld-kép kialakításában, a térség sajátos hagyományaira alapozott modernizációjában.

2015 áprilisában a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) és a székelylengyelfalvi Orbán Balázs Alapítvány rendezésében kétnapos konferenciát tartottak Udvarhelyszéken Orbán Balázs halálának 125. évfordulója alkalmából. (Forrás: Élő Székelyföld portál)

2020-ban Szejkefürdőn megnyitották a Székelyföldi Legendárium csapata által létrehozott Orbán Balázs látogatóközpontot. A felújított épületben berendezett kiállítás Orbán Balázs életét és tevékenységét mutatja be, modern, interaktív elemekkel.