2024. december 07., szombat, Ambrus
   
FÜLÖP Áron
Forrás: Bakóczi Károly: Fülöp Áron élete és költészete.Székelyudvarhely, 1923. MEK
FÜLÖP Áron

Felsőboldogfalva, 1861. március 21. – Felsőboldogfalva, 1920. október 20. *

ÉLETRAJZ

Költő, könyvtáros.

*Születési és elhalálozási idejét különbözőképen jelölik a források, más adatok szerint: 1861. március 15.  1920. október 22.

Születési adataira vonatkozóan Bakóczi Károly Fülöp Áron élete és költészete (Székelyudvarhely, 1923) című munkájában írja, hogy ő maga március 15-ét tartotta születésnapjának, amit édesanyjától tudott.

Szülőfalujában, Felsőboldogfalván (régi neve Felsőboldogasszonyfalva) végezte elemi iskoláit, 1871-1881 között a székelyudvarhelyi Református Kollégiumban tanult, majd Budapesten folyatta tanulmányait, magyar-latin szakon szerzett diplomát. 1885-ben Hódmezővásárhelyen, 1886-1890-ben a szatmári gimnáziumban tanított helyettes tanárként. 1893-tól a Szatmári Hírlap szerkesztője volt, 1895-től Budapesten a képviselőház segédkönyvtárosa, majd 1911-1916 között a képviselőház könyvtárának igazgatója volt.  Húsz éven át dolgozott a könyvtárban, tizenegy évig pedig vezette azt. 1902 nyarán az ő szakszerű irányító és szervező munkájával költözött át az 50.000 kötetet számláló könyvtár a régi pesti képviselőházból az új Országházba.

A Kemény Zsigmond Társaság (KZST) tagja volt. Írt verset, kritikát, iránycikket, képmagyarázatot. Pesti évei alatt születtek legjelentősebb művei, újradolgozta fiatalkori alkotásait. Arany János költészetének hatására kezdte el feldolgozni a hun-magyar mondakört, hun tárgyú eposz-ciklusának része az Attila fiai című trilógája: Ellák. Budapest, 1885; Aladár. Szatmár, 1893;Csaba. Budapest, 1909. Kisebb költeményeit Bakóczi Károly rendezte sajtó alá (Székelyudvarhely, 1921).

1916. január 31-én nyugállományba vonult, és húszévi könyvtári szolgálat után hazaköltözött szülőfalujába, a felsőboldogfalvi kúriába. Utolsó éveit itt élte le, 1920. október 20-án halt meg. Kúriája kertjének egy csendes sarkában, fenyőfák alá temették.

MŰVEI

  • Attila fiai. Ellák. Budapest, 1885
  • Attila fiai. Aladár. Szatmár, 1893.
  • Attila fiai. Csaba. Budapest, 1909.
  • Attila. Költői elbeszélés, Budapest, 1909.
  • Debreczeni Márton és a kióvi csata. Szatmár, 1887.
  • Kisebb költeményei. Székelyudvarhely, 1921).

Teljes kiadás:

  • Fülöp Áron munkái. (Budapest, 1929).
IRODALOM ÉS FORRÁSOK

EMLÉKEZETE, UTÓÉLETE

Emlékét kegyelettel őrzik szülőfalujában, Felsőboldogfalván. 1993-ban a szülőfalu iskolája felvette a költő nevét, az épület előtt álló mellszobrát Szabó János készíttette.

Az iskola honlapján elérhető életrajza