Csíkszentléleki székely nemes, kuruc katona, a Bocskor-kódex (1716-1739) énekszövegeinek lejegyzője
A XVII-XVIII. század költészetét, elsősorban a kuruc énekeket megőrző legnevezetesebb egykorú énekeskönyvek egyike a csíkszentléleki Bocskor János katolikus székely kuruc katona által összeírt Bocskor-kódex (1716–1739).
Csíkszentléleki Bocskor János életrajzáról keveset tudunk, 170 levélből álló énekeskönyvében neve és az énekszövegek leírásának éve olvasható. Az énekeket Csíkszentléleken 1716–1739 között írta le, de néhány szöveg később került be. A kódexet a kolozsvári Lucian Blaga Egyetemi Könyvtár Kézirattárának gyűjteményében őrzik.
A kézirat tartalmaz néhány máshonnan nem ismert éneket, amelyek szerzője valószínűleg maga Bocskor János (vagy talán édesapja, Bocskor Mihály). Ilyen az Édes hazám, szánjad válásom...; Sem apám, sem anyám...; Sírva írt levelem... Ezek a megkapó líraiságú énekek a Rákóczi-szabadságharc utáni évek hangulatát tolmácsolják: a bizonytalanság, az árvaság érzéséről, a kegyetlen ellenségtől hazájából kivetett bujdosó megpróbáltatásáról, honvágyáról vallanak. Nyelvük, előadásuk, szerkezetük leegyszerűsödött, versformájuk közel áll a népköltészetéhez. Bocskor János énekeskönyvének értékeire először Domokos Pál Péter hívta fel a figyelmet, akinek szándékában állt, hogy nyomtatásban is megjelentesse. Az első teljes kiadást az ő hagyatékából Csörsz Rumen István magyarországi zenekutató rendezte sajtó alá.
